Az ellenzéknek kevés a 76 szavazat

Az ellenzék egyelőre nem támogatja az alkotmánybírók megválasztását szigorító koa-líciós javaslatot, ők alkotmá-nyos többséggel választanák meg az alkotmánybírókat. Azonban záros határidőn belül meg kell állapodnia, ellenkező esetben az Alkotmánybíró-ságon csak négy bíró marad.

Pozsony. Az alkotmánybírók megválasztását szabályzó alkotmánytörvény módosításához legalább 90 szavazat szükséges, egyelőre azonban csak a koalíció állapodott meg a módosításokról. Az általuk kidolgozott javaslat alapján egyebek mellett minősített többséggel, legalább 76 szavazattal választanák meg az alkotmánybíró-jelölteket.

Igor Matovič (OĽaNO) emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság nem egyszer felrótta Szlovákiának, hogy az alkotmánybírókat nem alkotmányos többséggel, tehát nem 90 szavazattal választja meg. „Vannak országok, ahol kétharmados többséggel választanak alkotmánybírót, nálunk ez 100 szavazatot jelentene” – magyarázta Matovič, aki szerint a javaslatból egyértelmű, hogy a koalíció nem akar komolyabb előrelépést az Alkotmánybíróság kapcsán. A napokban közel 40 elismert jogász, jogtudós, volt és jelenlegi alkotmánybíró közös javaslatot dolgozott ki, ebben ők is azt javasolták, hogy az alkotmánybíró-jelölteket első körben 90 szavazattal kelljen megválasztani. Sikertelen voksolást követően a további szavazások során már 76 szavazat is elegendő lehetne. Gál Gábor szerint a koalíció ebben nem tudott megállapodni, a jelöltek megválasztására 76 szavazatot javasol. „A plénum jelenlegi összetételéből kiindulva úgy vélem, 90 szavazattal nem tudnánk megválasztani a jelölteket” – mondta Gál, aki szerint végül a függetlenek javaslata szerint is 76 szavazattal választanák meg a bírójelölteket.

Jogászok szerint a parlamentnek nyílt szavazással kellene megválasztania az alkotmánybíró-jelölteket. Gál Gábor viszont állítja, valóban szabadon, minden nyomástól mentesen akkor szavazhatnak a képviselők, ha a voksolás – ahogyan eddig – továbbra is titkos marad. Ő maga is ezt a formát támogatja. A szakemberek nem tartják indokoltnak azt sem, hogy a jelenlegi 40-ről 45-re emeljék az alkotmánybíró-jelöltek korhatárát. Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza szerint a korhatár blokkolhatja a fiatalabb korosztály jelölését, ami azt eredményezhetné, hogy nem lesz elegendő alkalmas jelölt a felszabaduló posztok betöltésére.

Az ellenzéki OĽaNO hiányolja a koalíció javaslatából, hogy a jelöltekkel szemben nem kritérium a politikai függetlenség. Gál Gábor úgy fogalmazott, ha a Híd egyedül kormányozna, más javaslattal állt volna elő. Tervei szerint a kabinet nyár végén, a parlament pedig ősszel tárgyalhat a tervezett módosításokról. A tervezet automatikussá tenné a bírók kinevezésének megszüntetését. Az év végével minden olyan bíró kinevezése megszűnne, aki az adott évben betöltötte a 68. életévét.