Az egész ország tart a megélhetési nehézségektől

A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy EU lakossága mit tart a jelenkor legégetőbb problémájának. Nem meglepő módon a legtöbben a megélhetési nehézségeket emelték ki, a teljes uniós lakosság 93 százaléka aggódik a dráguló élelmiszerek és a rezsiköltségek miatt. Szlovákiában ez az arány 95 százalék. Az EP közleménye szerint a problémát minden demográfiai csoportban súlyosnak érzik, függetlenül a kortól, nemtől, végzettségtől és szociális helyzettől.

Hiányos állami segítség

A maga 95 százalékával egyébként Szlovákia csak a „középmezőnyben” foglal helyet a listán: Görögországban például minden egyes válaszadó a megélhetési nehézségeket jelölte meg a legnagyobb problémának, de Cipruson (99 százalék) és Olaszországban (98 százalék) is szinte mindenki tart a drágulástól. Talán az sem meglepetés, hogy a skandináv országokban aggódnak a legkevesebben az emelkedő árak miatt – a lista utolsó két helyén Dánia és Svédország áll, előbbi 77, utóbbi 74 százalékkal.

Ezzel összefüggésben a kutatók arra is rákérdeztek, mennyire elégedett a lakosság az uniós intézmények, valamint az egyes kormányok válságkezelő intézkedéseivel. Ami az európai átlagot illeti, mindössze a lakosság egyharmada, azaz 33 százaléka tartja megfelelőnek az EU és a kormányok fellépését. Szlovákiában ez az arány sokkal rosszabb, nálunk a lakosság mindössze 16 százaléka elégedett a kormány, 24 százaléka pedig az unió válságkezelő intézkedéseivel.

Tartunk a háborútól is

A jelenkor további problémáival kapcsolatban már kisebb eltérések figyelhetők meg az általánosságban vett uniós álláspont, valami Szlovákia lakosságának álláspontja között. Az EU lakossága szerint a második legnagyobb gond szorosan összefügg az elsővel: a válaszadók többsége a drágulás után a szegénységet és a szociális kirekesztettséget jelölte meg, 82 százalékuk így vélekedik. Nem mintha Szlovákiában nem lenne magas azoknak az aránya, akik komolynak tartják a szegénység veszélyét (84 százalék), viszont picivel többen aggódnak amiatt, hogy az ország belesodródik az orosz–ukrán háborúba (85 százalék). Tekintettel arra, hogy a háború közvetlenül egy szomszédos országban zajlik, ez az arány nem meglepő. A teljes EU-s lakosság körében egyébként ez az arány 81 százalék, vagyis ugyanannyian félnek a háború továbbgyűrűzésétől, mint a globális felmelegedéstől. Ez utóbbi Szlovákia lakosságát kevésbé aggasztja, a megkérdezettek mindössze 67 százaléka tart a jelenségtől. Nálunk sokkal jobban félnek például egy nukleáris katasztrófa veszélyétől (83 százalék), ami érhető is, hiszen a történelmi tapasztalatok (csernobili atomkatasztrófa), valamint az ukrán atomerőművek körüli harcokról szóló hírek jogos aggodalomra adnak okot.

Továbbá érdekes megfigyelni azt is, hogy az ország lakosságának többsége jobban tart a migrációtól (73 százalék) és a fertőző megbetegedések terjedésétől (69 százalék), mint a klímaváltozástól.

Csökkenő életszínvonal

A felmérés rámutatott, hogy ezt a válságok által sújtott időszakot egyre többen érzékelik a saját bőrükön is, mégpedig a csökkenő életszínvonal formájában. Az EU lakosságának 46 százaléka vallotta, hogy koronavírus-járvány, a háború és az áremelkedés negatívan hatott az életszínvonalukra, Szlovákiában ez az arány 41 százalék. Sajnos a közeljövővel kapcsolatos kilátások sem túl bizakodók – az unióban a lakosság 39 százaléka, Szlovákiában pedig az 50 százaléka monda azt, hogy bár egyelőre nem érzékelték a romló életszínvonalat, de szinte biztosak abban, hogy idén már megérzik.

Roberta Metsola, az EP elnöke szerint teljesen érthető, hogy az emberek félnek a megélhetésük miatt.

„Itt az idő, hogy cselekedjünk: irányításunk alá kell vonnunk a számláinkat, csökkentenünk kell az inflációt, és el kell érni a gazdasági növekedést. Meg kell védenünk a társadalmunk legsebezhetőbb tagjait”

– jelentette ki az eredményekkel kapcsolatban az EP vezetője.

Bizalmatlanság

Szlovákia lakosságának többsége már évek óta negatívan viszonyul az Európai Unióhoz, és ez az utóbbi hónapokban sem változott, hiszen a megkérdezettek mindössze 44 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-s tagság egy jó dolog. Összehasonlításképp: a teljes uniós lakosság 62 százaléka szemléli pozitívan a tagságot. Meg kell jegyezni, hogy a 2022-es tavaszi adatokhoz képest Szlovákiában 3 százalékponttal nőtt az uniós tagságot támogatók aránya, de az ország ezen a listán még így is a sereghajtók közé tartozik, csak Görögországot (43 százalék) és Ausztriát (42 százalék) előzi meg.

Ami az unió háborúval kapcsolatos lépéseit illeti, az ország lakosságának többsége ezekkel sem elégedett. A szlovákiai válaszadók 49 százaléka nem ért egyet a szankciós politikával, valamint az Ukrajnának küldött katonai segítséggel, szemben azzal a 47 százalékkal, aki szerint az EU megfelelően járt el (4 százalék pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben).

Mindezek fényében nem meglepő, hogy Szlovákia lakosságának jelentős többsége nem igazán foglalkozik a közelgő, a jövő évi EP-választással, a válaszadók mindössze 27 százaléka mondta azt, hogy érdeklődést mutat ez iránt. Ezek az adatok összhangban vannak az eddigi EP-választások részvételi arányával, amely Szlovákiában mindig alacsony volt, legutóbb, 2019-ben például mindössze 22 százalékot ért el, korábban pedig még ennél is alacsonyabb volt.