Az állatkínzók legalább fele megússza

Az elmúlt két hétben több állatkínzásról számolt be a rendőrség, a legkegyetlenebb elkövetőt keresik. Május 6-án a Breznóbányai járásban találtak egy megégett kutyatetemet az erdőben, fára akasztva.

Másnap a gútai Dankó Pista telepen találtak egy kutyát a rendőrök, amelyet a gazdája éheztetett és elhanyagolt.

Nyitrán egy bevásárlóközpontban csomagmegőrzőbe zártak egy kiskutyát. A két tettest megtalálták, azzal védekeztek, hogy sürgősen venniük kellett valamit, és kutyával nem lehet bemenni az üzletbe.

2019-ben hatvanöt állatkínzásról szerzett tudomást a rendőrség, az esetek 34%-át tárta fel. Egy évvel korábban 33%-os felderítettséggel zárták az évet, 43-ból 14 megoldott eset. „Az idei első négy hónapban 30 eljárás indult állatkínzás miatt, eddig ezek 23%-át sikerült felderíteni” – tudatta lapunkkal Denisa Bárdyová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az esetek kétharmada tehát megoldatlan. Bárdyová azt mondta, a rendőrök részéről „nincs pardon az ilyen ocsmány tettek felderítésénél”.

Feltételes büntetés

A büntetést a bűncselekmény mértéke befolyásolja, a bevezetőben ismertetett három eset elkövetői különböző büntetést kapnak. Peter Bublától, az igazságügyi minisztérium sajtóosztályának munkatársától megtudtuk, tavaly 16 személyt ítéltek el állatkínzásért, hárman kaptak börtönbüntetést, a többieket feltételes szabadságvesztésre ítélték, esetleg közmunkára kötelezték. 2018-ban 13 személyt ítéltek el, ketten kaptak letöltendő börtönbüntetést.

Rövid láncon

Megkerestük a Sloboda zvierat állatvédő szervezetet is, azonban ők sem tudtak pontosabb adatokkal szolgálni. „A rendőrségtől kapunk értesítést az eljárások indulásáról, de azt már nem tudjuk meg, hogy az elkövetőket elítélték-e vagy sem” – tájékoztatta lapunkat a szervezet főinspektora, Jozef Chmel.

Hozzátette, bár az országban vannak törvények, melyek alapján az állatkínzókkal szemben eljárhatnak, a tettesek kis részét ítélik el. „A rendőrség nem foglalkozik az elhanyagolt gondoskodásból fakadó esetekkel, és bírósági döntés nélkül rá sem léphetnek a tulajdonos telkére, hogy magukhoz vegyék a kutyát. Tehát olyan kínzás vagy rossz körülmények miatt, amelyek nem teljesítik a törvény által megszabott követelményeket, a rendőrség ritkán hajlandó beavatkozni” – pontosított Chmel, aki megjegyezte, hogy a szervezet által végzett ellenőrzések során a rendőrök együttműködnek velük. Mint mondja, a külföldi törvények szigorúbbak, mint az itteniek.

Példaként említi a kutyák láncon való tartását, amelyet Ausztriában és Németországban már betiltottak, Szlovákiában nem. „A rendőrségnek és a hivataloknak ezekben az országokban van kompetenciájuk közbelépni, ha ilyesmit látnak” – magyarázta a főinspektor.

A hozzájuk beérkező hívások majdnem 80%-a is a kutyák láncon tartásáról szól. „Itt nagyon rövid láncokról van szó, a kutya egész életében gátolva van a mozgásban, vagy a lánc kisebesíti a nyakát. Ha ezt törvény tiltaná, sok állatkínzással kapcsolatos ügy oldódna meg” – véli Chmel, aki emlékeztetett, a probléma a déli járásokban is jelen van, ahol sok kutyát tartanak borzasztó körülmények között.