Az államfő és az ellenzék egy része is kiállt az újságírók mellett 

Fico nyílt hadjáratot indított a sajtó ellen. Még vasárnap délben tett közzé egy videóüzenetet, amelyben kijelenti, a Markíza televíziót, a Denník N-t, a Sme napilapot és az Aktuality portált „ellenséges médiumnak” tartja. Ahogy arról beszámoltunk, hétfő kora este pedig egy közleményt adott ki, amely szerint felülvizsgálják az említett médiumok akkreditációját a kormányhivatalba. „A vizsgálat végéig pedig a kormányhivatalban nemkívánatos vendégek” – jelentette ki a miniszterelnök. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy a kérdéses szerkesztőségek munkatársai nem léphetnek be a kormányülésnek otthont adó pozsonyi épületbe. Az újságírók ugyanakkor éppen az ott zajló kormányülés előtt és után szokták a kormányfőt és a minisztereket különböző témákban kérdezni. A hivatal előcsarnokában egy kormányülés alkalmával akár 10 rögtönzött rövid sajtótájékoztató is lenni szokott, ahol a tárcavezetők és a miniszterelnök általában a legfontosabb és legaktuálisabb témákban tájékoztatják az újságírókon keresztül a nyilvánosságot. Egyébként maga Fico ezt a szokást a kormányváltás óta tartott néhány kabinetülés alkalmával nem tartotta meg. Egy olyan folyosón jár a kormány tanácstermébe, amely nem vezet keresztül az említett előcsarnokon. 

Tiltakozások 

Az államfő, Zuzana Čaputová azonban kiállt a miniszterelnök által megtámadott sajtóorgánumok mellett. „A sajtó munkájának része, hogy bírálják a politikusokat” – fogalmaz közösségi oldalán a köztársasági elnök. Majd arról ír, ugyan a politikusoknak kellemetlen lehet a sajtóból érkező bírálat, de a demokrácia számára a szabad média lére elengedhetetlen. Čaputová ezen túl elutasítja, hogy a társadalmi szereplőket valaki a „barátságos” és „ellenséges” kategóriákba sorolja, mivel szerinte az ország már így is eléggé megosztott. Egyben rámutat, minden szereplő, amely a rá vonatkozó törvényeket és egyéb szabályokat betartja, legitim. „Ezt pedig a mindannyiunk által oly nagyon áhított tiszteletteljes együttélés egyetlen útjának tartom” – szögezte le az egyébként leköszönőben lévő államfő. 

A tavasszal esedékes elnökválasztáson induló Ivan Korčok is bírálta Ficót a sajtó elleni támadása miatt. „A kormányhivatalban a kabinet a vendég, nem a sajtó” – írta a közösségi oldalán. Korčok szerint a kormány, a média formájában, egy újabb ellenséget talált magának. Úgy véli, Ficóék ezzel egy erős üzenetet akartak adni, ammellyel azt jelzik, övék a hatalom. „De mi is itt vagyunk, és a törvény értelmében igényünk van arra, hogy a sajtó képviselői azt kérdezzenek a kormány tagjaitól, amit jónak látnak” – írta Korčok, majd hozzátette, hogy vajon a Peter Pellegrini vezette Hlas is egyetért-e az újságírók kitiltásával. Cikkünk megjelenéséig a kormányzó Hlas képviselőinek erre vonatkozó megnyilvánulását nem találtuk. 

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka szerint Ficónak nem az a dolga, hogy ellenségnek nevezze és kitiltsa a kormányhivatalból a sajtót, hanem az, hogy beindítsa a gazdaságot, javítsa az oktatást és az egészségügyet, illetve védje az ország természeti értékeit. „A hatalom nyilvános ellenőrzése egy demokráciában pont arra szolgál, hogy ezen feladatait a lehető legjobban végezze” – tette hozzá Šimečka. Az ellenzéki SaS közleményben állt ki a sajtó képviselői mellett és arra szólították fel Ficót, hogy hagyjon fel az újságírókkal szembeni jogellenes viselkedéssel. A párt szerint az a kormány, amely korlátozni akarja a sajtó munkatársait, manipulálni akarja a nyilvánosságot. A szerkesztőségek irányába tett fenyegetések pedig az ország orbanizációja felé tett lépés. „Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor mintájára Robert Fico azért vetemedik jogellenes lépésre, mert valaki kritikus mert lenni a kormányával szemben. Ez teljességgel elfogadhatatlan és a hatalom legdurvább arroganciája” – jelentette ki Richard Sulík, az SaS elnöke. Az SaS-es Branislav Gröhling pedig arról beszélt, Fico azért ellenséges az újságírókkal, mert pont a sajtó tárta fel azokat az ügyeket, amelyekben aztán eljárás is indult. 

A jogi probléma 

Ondrej Dostál (OKS), az SaS frakciójában ülő parlamenti képviselő, aki a különböző emberjogi és kisebbségjogi témákban rendre megszólal, a közösségi oldalán az ügy jogi vonzatára hívja fel a figyelmet. Dostál szerint, ha Fico csak a Markíza, a Denník N, a Sme és az Aktuality munkatársait kitiltja a kormányhivatalból, akkor törvényt sért. A sajtóra vonatkozó két jogszabály (264/2022, 265/2022) ugyanis kimondja, hogy a közhatalom a médiát az egyenlőség elve mentén köteles tájékoztatni. Dostál érvelése szerint, ha Fico az említett sajtóorgánumok munkatársait tiltja ki, megsérti ez egyenlő tájékoztatáshoz való jogot. 

Ellenszenves ellenzék 

Ľubomír Galko, aki most az ellenzéki Szlovákia-mozgalom (korábban OĽaNO) listáján jutott a parlamentbe, de egykor az SaS színeiben védelmi miniszter is volt ugyanakkor a közösségi oldalán arról írt, az ellenzéki politikusoknak semmi esetre sem kell kiállnia a sajtó említett képviselői mellett. Szerinte jobb lenne, ha a Denník N és a SME nem is létezne. A másik két szerkesztőséggel szemben nem táplál ilyen mértékű ellenszenvet. Galko nevéhez kötődik egy ügy, amelyben a gyanú szerint még a Radičová-kormány idején tárcavezetőként arra utasította a katonai titkosszolgálatot, újságírókat hallgasson le. Igor Matovič, a Szlovákia-mozgalom vezetője pedig a parlament keddi ülésén bírálta az általa „progresszívnek” nevezett sajtót, amelyet azzal vádol, hogy lehetővé tették Fico visszatérését a hatalomba. 

Állami reklámok 

Fico a videóüzenetében azt is állította, hogy a Markíza televízió a korábbi kormányok idején több mint 26 millió euró állami forrásban részesült. Nem pontosította azonban, hogy mire gondol. Majd hozzátette, minimum a smeres minisztereknek utasítást ad, hogy változtassanak a televízióhoz való hozzáálláson. Az állam, illetve az állami vállalatok valóban hirdetnek a kereskedelmi médiában, így a Markízában is. Az egyik legnagyobb megrendelő az állami lottótársaság, a Tipos, amely egyébként már az előző Fico-kormány idején is hirdetett ennél a televíziónál. A Denník N összesítése szerint a Markíza eddig évente 7-8 millió eurónyi állami hirdetést kapott, ami a 120 millió eurós éves bevétellel rendelkező vállalat jövedelmének alig 7 százaléka. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Markízának monopol helyzete lenne a piacon, ez azonban közelről sincs így, a szlovák sajtópiacon jelenleg sok szereplő működik. Az állami hirdetések csatornázásával Magyarországon az Orbán-kormányok nagymértékben deformálták az ottani sajtópiacot. Magyarországon a legtöbb hirdetést az állam rendeli meg, így a kormány közvetve is befolyásolhatja, hogy melyik médium mennyi bevételhez jut. 

Aggodalmak 

A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet hétfői közleményében azt írja, aggódnak a szlovákiai sajtóra nehezedő politikai nyomás miatt. Helytelenítik Ficónak az említett szerkesztőségek elleni támadását és arra hívják fel a figyelmet, hogy a Smer és a vele kormányzó SNS is rendszeresen nem válaszol ezen médiumok újságíróinak kérdésére. Arra is emlékeztetnek, hogy Fico még a választási kampány során bojkottálta a Markíza televíziót, nem ment el a politikai vitaműsoraikba. Az SNS pedig nem ad interjúlehetőséget a kérdéses sajtóorgánumok többségének.