Az állam tovább növeli a gazdákra háruló nyomást

Magas energiaárak, növekvő termelési költségek, a szlovák piacot elárasztó olcsó, ám silány minőségű külföldi élelmiszer, egyre szeszélyesebb időjárás – csak pár a szlovákiai gazdákat sújtó problémák közül. A mezőgazdasági termelők abban bíztak, hogy legalább az állam az oldalukra áll, és ha már nem segít, legalább nem tesz keresztbe nekik. Ehelyett azonban egy újabb olyan oldalvágásra számíthatnak, amely miatt tovább nő a rájuk nehezedő nyomás.

Lefaragott határidő

„Az állam azt tervezi, hogy több mint a felére rövidíti az állattartóknak az állatállományukkal (sertés, szarvasmarha, juh, kecske) kapcsolatos változások bejelentési határidejét. Jövő júliustól a jelenlegi hét nap helyett már csak három napot adnának a gazdáknak arra, hogy jelezzék, ha csökken vagy nő az állományuk”

– mondta el Miroslav Štefček, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) alelnöke, aki szerdán több állattenyésztői szakmai szövetség képviselőjével együtt hívta fel a figyelmet a számukra előnytelen változásra.

Az ügy háttere, hogy idén márciusban a törvényhozás elé terjesztették az állatállomány azonosításáról és nyilvántartásáról szóló rendeletek módosításjavaslatát. A tervek szerint 2024. július 1-jétől a gazdáknak három napon belül elektronikus úton kellene bejelenteniük az állatok számában bekövetkezett összes változást. Az SPPK egyetért az elektronikus bejelentéssel, ám problémásnak tartja a határidő lerövidítését.

Teljesíthetetlen feltételek

„Ha megszületik vagy elpusztul egy haszonállat, esetleg elviszik az adott farmról, mindezt a tenyésztőknek az új, rendkívül rövidre szabott határidőn belül kell majd bejelenteniük az államnak. Ezzel Szlovákia lesz az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, ahol ilyen szigorú feltételeket szabnak” – panaszkodnak a tenyésztők. Szerintük az olyan farmoknak, ahol több száz vagy több ezer állatot tartanak, egyszerűen esélyük sem lesz arra, hogy eleget tegyenek a szigorított bejelentési kötelezettségüknek. Az állam ugyanakkor ezek megszegése esetén súlyos, több ezer eurós bírságokkal és az uniós támogatások csökkentésével fenyeget.

„A túl szűkre szabott bejelentési határidő miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik majd a munkaerőre, miközben az állattenyésztésben már így is munkaerőhiánnyal küzdünk. Ez egy olyan probléma, amely a jövőben alaposan megbosszulhatja magát”

– hangsúlyozza Štefček. Szerinte már a jelenlegi, hét napos határidőnél is magas volt a hibahatár, így képzelhetjük, mi vár ránk, ha ezt a felére csökkentik. A tenyésztők a kérdést ezért a mezőgazdasági minisztériummal és más politikai képviselőkkel is meg akarják vitatni. „Szeretnénk minél hamarabb foglalkozni ezzel a kérdéssel, közös megoldást találva mind az agrártárcával, mind a választások után felálló új politikai vezetéssel” – tette hozzá az SPPK alelnöke.

Brüsszel a hibás?

A földművelésügyi tárca a tenyésztők panaszaira úgy reagált, hogy az új határidő már eleve egy kompromisszumos megoldás eredménye, ám nem zárkóznak el a további tárgyalásoktól. Jozef Bíreš ügyvezető földművelésügyi miniszter felhívta a figyelmet az Európai Bizottság ellenőrzésére, amely szerint Szlovákiában jelenleg nem teljesen megbízható a haszonállatok bejelentési rendszere.

„Emiatt több intézkedést is elrendeltek számunkra. Az egyik ilyen pedig az állatok azonosításával kapcsolatos elektronikus űrlap bevezetése, a másik pedig a bejelentési határidő lefaragása”

– mondta el a szerdai kormányülés előtt Bíreš.

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a minisztériumot vezető elődei eredetileg 24 órára kívánták csökkenteni a bejelentési kötelezettséget, a gazdák által kifogásolt három napos határidő így már eleve kompromisszumnak számít. Ugyanakkor a rendelet érvényességét épp azért tolták ki 2024. július 1-jéig, hogy lehetővé tegyék a további tárgyalásokat. „Ez egy technikai kérdés. Ha a bejelentési űrlapot teljesen digitalizálják, nem hiszem, hogy mindez problémát okozna. De nem minden tenyésztő van erre berendezkedve. Egyesek számára így ez valóban problémát jelenthet. Nem egész egy évünk van azonban arra, hogy módosítsuk a rendeletet, miközben konzultálnunk kell az Európai Bizottsággal is” – tette hozzá Bíreš. (mi, TASR)