<div>Több ezer szakképzett alkalmazott hiányzik az ország gazdaságának húzóágazatában, az autóiparban. A Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) már válsághelyzetről beszél, szakértők szerint, ha nem módosul az oktatási rendszer, akkor a gyártók kénytelenek lesznek külföldről behozni a hiányzó alkalmazottak jelentős részét.</div>
Autógyárak munkaerő nélkül
Pozsony |
Nemcsak a ZAP, hanem maguk az autógyártók is hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy az autóipar számára nincs elég szakképzett alkalmazott. A probléma azután éleződött ki a leginkább, hogy az országban csökkent a munkanélküliség, januárban a lakosság 8,64 százaléka volt állás nélkül.A legfrissebb adatok szerint 2020-ig 14 000 új alkalmazottra lesz szükség az ágazatban, tehát nemcsak közvetlenül az autógyártásban, hanem az autógyártóknak bedolgozó, alkatrészeket gyártó cégekben. „A helyzet már olyannyira súlyos, hogy az ország elveszíti a konkurenciaképességét, s a gyárak kénytelenek lesznek külföldről behozni embereket. A külföldi munkaerő nem lehet megoldás, de sajnos nemsokára nem lesz más járható út” – figyelmeztetett Jaroslav Holeček, a ZAP alelnöke. A nagyszombati PSA és a pozsonyi Volkswagen már most külföldi dolgozókkal pótolja a munkaerőhiányt, annak ellenére, hogy például a német konszern külön iskolát is üzemeltet a fővárosban, ám az onnan kikerülő utánpótlás sem elegendő. A legfrissebb felmérések szerint jelenleg több ezer alkalmazott hiányzik, 2020-ig összesen 14 000 új szakképzett munkásra lesz szükség. „A legnagyobb probléma azzal van, hogy a munkaerőpiacra ugyan elég ember érkezik, ám nem olyan képesítéssel, amilyenre a szlovák gazdaságnak szüksége lenne” – mondta a ZAP elnöke, Juraj Sinaj. A megoldások egyike lehet a duális képzés bővítése. Ennek lényege, hogy az iskolák és autógyártók szorosan együttműködnek, szakmai gyakorlatra küldik a leendő munkaadókhoz a diákokat. Jelenleg viszont csak 873 diák vesz részt a programban, ami nem elég. A duális képzésben az országban jelenleg 70 munkaadó vesz részt, amelyek 23 szakközépiskolával működnek együtt. Az iskolák három év múlva 4000 diákot tudnak felkínálni az iparnak, ami távolról sem elég, így Holeček szerint az államnak az átképzés rendszerét is gyökeresen át kellene dolgoznia, ez ugyanis jelenleg nem veszi figyelembe az ipar igényeit. „Semmilyen koncepció, rendszer nem működik ezen a téren” – állítja Sinaj, aki szerint éppen a munkáltatóknak kellene meghatározniuk, milyen továbbképzéseket szervezzenek a munkaügyi hivatalok. Az autóipar jelenleg több mint 130 ezer embert foglalkoztat, az ágazatban 1200–1300 euró az átlagbér, ami a hazai átlagnál jóval magasabb. 12 szakmában jelenleg 7500 álláslehetőség van A duális képzés bővítésén túl a szekértők javasolják a speciális négyéves baccalaureátusi képzés bevezetését is, amely egy szemeszter szakmai gyakorlatot is tartalmazna, továbbá a továbbképzések módosítását, melynek során a munkaadók határozhatnák meg a képzés tartalmi részét. A ZAP már most tud 12 olyan szakmát, amelyekben az autóipar több mint 7500 embert tudna felvenni a következő években, őket továbbképzések révén lehet biztosítani. „A duális képzést is fejleszteni kell. Tény, hogy beindult az együttműködés az iskolák és az autóipar közt, ám az első 4000 diák csak három év múlva végez, viszont már most több ezer alkalmazott hiányzik” – mondta Juraj Sinaj, a ZAP elnöke. Véleménye szerint a munkaerőpiacra évente 5–10 ezerrel kevesebb középiskolás érkezik annál, mint amennyire a munkaerőpiacnak szüksége lenne, és 5–10 ezer főiskolással több. Ráadásul a középiskolások 64, a főiskolások 54 százaléka nem a képesítésének megfelelő ágazatban dolgozik.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.