60 éves a biztonsági öv

1959. augusztus 13-án a svéd Kristianstad városának egyik autókereskedésébe begördül egy új személygépkocsi. Ez a Volvo PV 544-es típus volt az első gépjármű a világon, melyet hárompontos biztonsági övvel szereltek fel. Új korszak vette kezdetét.

A kezdetek kezdete

A történet a 20. század első felében kezdődik. A gépkocsik rohamos elterjedése következtében folyamatosan nőtt a közúti balesetek, s vele együtt a személyi sérülések és tragédiák száma. Nyilvánvalóvá vált, hogy a probléma kezelésére valamilyen megoldást kell találni. A 30-as években amerikai orvosok írásban követelték, hogy a gépjárművekhez olyan biztonsági megoldást kell kifejleszteni, mely baleset esetén megakadályozza a járműből való kiesést, valamint a súlyos és halálos sérülések kialakulását.
Ezt követően fejlesztették ki a „kétpontos” biztonsági övet, de történtek kísérletek „három- és négypontos” biztonsági eszközök kifejlesztésére is, utóbbi esetben nem sok sikerrel. Az 1950-es években a biztonsági fejlesztés új lendületet kapott, melyben a Volvo mutatta fel a legnagyobb eredményeket. Számos kísérletet követően a Volvo 1958-ban szabadalmazta azt a három rögzítési ponttal rendelkező biztonsági övet, mely gyakorlatilag változatlan formában található meg napjaink gépjárműveiben.

A fejlesztőmérnök

A hárompontos öv kifejlesztése a svéd Nils Bohlin (1920–2002) nevéhez fűződik. Bohlin eleinte a Saab gyárnál dolgozott, s vett részt a repülőgépek katapultüléseinek kifejlesztésében, később azonban a Volvóhoz „igazolt át”.
Az általa kifejlesztett „V” alakú öv jellegzetessége a medencénél keresztirányban, valamint a felső testrész előtt harántirányban áthaladó öv, mely gyorsan és praktikusan rögzíthető, s a kezdetektől fogva a testméretnek megfelelően állítható volt.
Kevesen tudják, hogy ez a „V” típus bizonyult a legalkalmasabbnak arra, hogy az ütközés során fellépő energiát az emberi test legnagyobb teherbírású részeihez, a medencéhez és a bordázathoz vezesse el. A találmány zsenialitása mellett az is szerepet játszott a biztonsági öv elterjedésében, hogy a svédek az övet úgynevezett nyílt szabadalommal védték, mely lehetővé tette bárki részére a találmány szabad hasznosítását és gépjárművekbe történő beépítését.

Hosszú út a biztonságig

A biztonsági öv gépjárművekbe való beépítése, valamint használata lassan terjedt el. Különösen a tengerentúlon volt nehéz elfogadtatni az új találmányt, míg a konzervatívnak tartott britek már a kezdetektől fogva felismerték az öv hasznosságát. Ennek megfelelően Nagy-Britanniában az övhasználat átlagosnál magasabb aránya már a kezdetekben is egyértelműen megmutatkozott.
Az 1960-as évek elején még csak néhány autógyár ajánlotta opcióként a hárompontos biztonsági övet, voltak közöttük luxusmárkák (Jaguar „E” type) és tömegautók (Renault 4) egyaránt.
1967 volt a nagy áttörés éve. Az USA-ban szervezett közlekedésbiztonsági konferencia keretében a Volvo nem kevesebb, mint 28 000 közúti baleset tapasztalatát elemezve bizonyította be, hogy a biztonsági öv 50–60 százalékkal csökkenti baleset esetén a sérülés, valamint a halálozás kockázatát.

Meggyőzte a világot

Egy évvel később, az 1968-as évi Bécsi Egyezmény már arról rendelkezett, hogy az új személygépkocsikba biztonsági övet kell szerelni, majd annak használatát az autókban ülők részére kötelezővé kell tenni. Ez Európában néhány évi átfutás után, a 70-es évek közepén valósult meg.
A hárompontos biztonsági övet a szakértők a világon valaha kifejlesztett legfontosabb biztonsági eszköznek tartják. A Nils Bohlin által kifejlesztett „V” alakú övnek eddig szerény becslések szerint is legalább egymillióan köszönhetik az életüket. Egyedül az Európai Unióban évente átlagban közel 15 ezer életet ment meg a biztonsági öv, s további, évi közel ötezer tragédiát lehetne elkerülni az öv rendszeres használatával.