Augusztus 20. nálunk - üldözött ünnepből megtűrt ünnep

Akkoriban elsősorban vallási tartalmat és köntöst kapott, ám a század végére átalakult, Szent István alakja pedig a magyar nemzetállam jelképeként került előtérbe, fontos szimbólumává vált a kiegyezés utáni, dualista korszak nemzetállam-építésének – mondta lapunknak Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója.Bár a királyt a történetírás integráló személyiségként tartja számon, a Trianon utáni Magyarországon a közbeszédben Szent István az irredenta kultuszban kapott központi szerepet, Csehszlovákiában pedig pontosan ugyanezért kezdték az alakját más tartalommal megtölteni. Szent István emlegetése irredentizmussá vált, a hozzá kötődő hagyományokat pedig megpróbálták felváltani más ideológiákkal, például a huszitizmussal és a csehszlovák történelmi múlt gyakran kitalált hagyományaival. A király alakjáról lecsupaszították a valláson kívüli dolgokat, kizárólag az egyházmegyék alapítójaként tisztelték, és ünnepnapját szeptember 2-ra tették, hogy elejét vegyék az esetleges irredenta megmozdulásoknak. Himnuszperek Ma a szlovák állam semlegesen viseltetik Szent István ünnepével kapcsolatban, az állami tisztviselők hivatalosan nem köszöntik a magyar kisebbség képviselőit az ünnep kapcsán.A szlovákiai magyarok számára Szent István ünnepe fontos szimbóluma volt Trianon elutasításának, és az együvé tartozásnak. A maguk módján a tiltás ellenére is ünnepelték, bár mindez visszaszorult a templomokba. Simon Attila történész szerint elmondása szerint nagyon sok csehszlovák rendőrségi jelentés tanúskodott arról, hogy az erősen katolikus vidékeken augusztus 20-án nem dolgoztak, ünneplőben mentek szentmisére, holott Csehszlovákiában munkanap volt. A templomokban olyan dalokat énekeltek, melyek a csehszlovák hatóságok szerint irredentának minősültek, például az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillagát, vagy akár a Himnuszt. A csehszlovák ügyészség a múlt század 20-as éveiben több himnuszéneklési pert is folytatott, a szlovákiai magyarok előtt pedig a határokat is lezárták, hogy ne tudjanak átmenni Magyarországra ünnepelni. A visszacsatolás után rövid ideig ismét más jelentést kapott a Szent István-kultusz, a Szent Jobbot 1939 elején vonattal végigvitték Dél-Szlovákia területén is. A háború után azonban teljesen betiltották az ünnepségeket, különösen 1945 és 1948 között.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"243876","attributes":{"alt":"Szent jobb aranyvonat","author":"Képarchívum","class":"media-image","height":"317","title":"Szent jobb aranyvonat","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Új kenyér – a tévében A háború után Magyarországon is visszaszorult az ünnep, hiszen Szent István napját a kommunista hatalom megpróbálta szocialista tartalommal megtölteni. Az új kenyér napjaként, később az alkotmány napjaként ünnepelték katonai parádékkal, s ekkor terjednek el a tűzijátékok is – ám ennek semmi köze sem volt Szent István ünnepének eredeti tartalmához. A csehszlovákiai magyarok az ünnepet a televízióban nézték, nyíltan nem ünnepelhettek – a katolikus régiókban, például az Ipoly mentén azonban a templomokban azért továbbra is igyekeztek fenntartani a hagyományt.  Slota lovas bohóckodása A rendszerváltás után visszakapta az ünnep a korábbi tartalmát, így történt ez a szlovákiai magyarok körében is. Szent István alakja és augusztus 20-a azonban az elmúlt évtizedben is okozott szlovák–magyar feszültséget, elsősorban az első Fico-kormány idején. 2008-ban Ján Slota, a kormánypárti SNS akkori elnöke fonta bele egy durva magyarellenes kirohanásba.Simon Attila és Kovács László felvidéki történészek A magyar nép története – A 20. század című segédtankönyvét lobogtatva kijelentette, hogy a könyv elfogadhatatlan, mivel hátlapján „egy magyar lovas bohóc” látható – ez Szent István budapesti lovas szobra volt. Magyarok határon túl és a határon 2009-ben, a magyar–szlovák kapcsolatok abszolút fagypontján aztán egy soha nem látott diplomáciai botrány borzolta a kedélyeket. Robert Fico kormányfő ugyanis tulajdonképpen kitiltotta Sólyom László akkori köztársasági elnököt Szlovákia területéről, mikor az államfő a komáromi Szent István-szobor átadására ment volna augusztus 21-én.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"243877","attributes":{"alt":"Sólyom László a komáromi hídon. Nem jött be","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"371","title":"Sólyom László a komáromi hídon. Nem jött be","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az ünnep azóta nem okozott feszültséget Szlovákiában, ám a szlovák politikum inkább semlegesen, vagy meglehetősen hűvösen viszonyul Szent István alakjához. Az elmúlt években egyedül a KDH egyes politikusai, például František Mikloško nyilatkozott pozitívan a királyról és történelmi jelentőségéről.  Gratuláltak SzijjártónakDiplomáciai szinten a jelenlegi szlovák kormányzat udvariasan áll a magyar nemzeti ünnephez. Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, Miroslav Lajčák külügyminiszter gratuláló táviratot küldött magyar kollégájának, Szijjártó Péternek az augusztus 20-i ünnep alkalmából. Ezt egyébként az Egyesült Államok külügyminisztere, John Kerry is megteszi minden évben. Tavaly például arra is felhívta a figyelmet, hogy számára is személyes jelentősége van ennek a napnak, apai nagyanyja ugyanis Budapestről származik.