Áttekinthetetlen magyar támogatások

Nincs pontos, nyilvánosan is elérhető számadat arra vonatkozóan, hogy tavaly összesen mennyi támogatást kaptak a határon túli szervezetek magyarországi közpénzből. Az Átlátszó.hu összesítette a magyar kormány által határon túlra osztott támogatás egy jelentős részét. Sipos Zoltán, az elemzést készítő Átlátszó Erdély főszerkesztője elmondta, a támogatásokat folyósító hivatalnokoknak sincs áttekintése erről. A támogatási rendszer ugyanis nagyon szétaprózódott. A legfontosabb szereplő, a BGA mellett a magyar kormány több intézménye, és az állami tulajdonban levő vállalatok is rendelkeznek olyan keretekkel, amelyeket határon túli szervezetek is megpályázhatnak.

A BGA után az egyik legnagyobb szereplő az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), de az Átlátszó talált határon túli szervezeteket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási listáin, a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSK) programjaiban és az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. szponzorációs listáin is.

A határon túli fociklubokat nagyrészt a Magyar Labdarúgó Szövetségen (MLSZ) keresztül támogatják, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak egyike pedig a Kárpát-medencei gazdasági oktatást szponzorálta. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magyarországi Rákóczi Szövetség is sok határon túli programot valósít meg.

A BGA ugyan minden évben elfogad egy listát a nemzeti jelentőségű intézményekkel, illetve programokkal, melyek évente normatív támogatásban részesülnek, ezen felül pedig vannak „tematikus évek”, melyek egy-egy területre fókuszálnak. Ezek az összegek viszont sokszor eltörpülnek a más projektek – főleg ingatlanberuházások, az utóbbi években fociakadémiák – számára megítélt támogatásokhoz képest.
A támogatások összesítésére elvileg a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer (NIR) szolgál. Ebben azonban nem szerepelnek például a BGA által lebonyolított állandó programok. Ez lehet a magyarázata annak, hogy míg a NIR adatai szerint a BGA 2011 óta 190 milliárd forint értékben támogatott pályázatokat, addig a Bethlen Gábor Alap honlapján közzétett, támogatásokról szóló bizottsági határozatokat összesítve jóval nagyobb összeget, 300 milliárd forintot kapunk.

A megpályázható pénzek nagyobb része nincs meghirdetve, „lobbiznia” kell annak, aki ide be akar kerülni. A legnagyobb, milliárdos nagyságrendű támogatásokról a Miniszterelnökség dönt.

Megnéztük, ki kapta tavaly Szlovákiában a legtöbbet a Bethlen Gábor Alaptól

Bár nem csak a BGA oszt magyar közpénzt, az alap által támogatott projektek elég pontos képet adnak arról, hogy mit támogat a magyar állam a határon túl – írja az Átlátszó. Szlovákiába tavaly összesen 5 817 116 800 forint, azaz közel 18,2 millió euró érkezett a BGA-n keresztül, amelyet 186 tételben osztottak szét. A támogatások összege a 300 000 Ft-tól az 1,64 milliárd Ft-ig terjed. Legalább 80 esetben a támogatás célja valamilyen óvodai intézmény fejlesztése, építése volt.

Legalább 10 iskola is hasonló támogatást kapott. Az óvodák esetében községi és egyházi intézmények egyaránt kaptak magyar közpénzt, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a legnagyobb, egy összegű támogatás kedvezményezettje, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjára kapta a pénzt. Az iskolák között a Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola kapott támogatást tornaterem építésére, de a BGA eredeti, szkennelt papírjaiból sem derül ki, hogy melyik intézményről van szó pontosan. A második legnagyobb összeg a nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz támogatás, amelyet óvodás- és iskoláskorú magyar gyermekek szülei között osztottak szét.

A másik nagy összeggel támogatott szektor a labdarúgás. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a DAC Academy AF 1,35 milliárd, KFC Komarno 300 millió forintot kapott. 2018-ban 71 millió forintból gazdálkodhatott a Libertate Polgári Társulás, amelynek működésével már mi is részletesen foglalkoztunk. A szervezet 2017 elején, frissen a bejegyzése után 220 millió forintot kapott a magyar kormánytól. Azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan mire.

*Libertate előkészítő bizottságában Szitás Zoltán, Németh Róbert és Nyilfa Péter kapott helyet – utóbbi a bizottság elnöke volt. Nyilfa Pétert 2012-ben és 2014-ben is az MKP delegálta a választásokat felügyelő Központi Választási Bizottságba. 2014-ben párton kívüliként a dunaszerdahelyi önkormányzati választásokon indult, az MKP képviselőjelöltjeként. Németh Róbert pedig Csallóközcsütörtök MKP-s alpolgármeste.

*Frissítve