Átírták a családról szóló törvényt

A tárca jelentősen átdolgozta a 2005-ben elfogadott jogszabályt, melybe bedolgozta az ENSZ ajánlásait is. Az új törvény nagyobb védelmet nyújt a családon belüli erőszak ellen, pontosítja a gyermekek jogait és gondozásának feltételeit, illetve szabályozza az élettársi kapcsolatban élő szülők gyermekeinek helyzetét. A jogszabály alapján, ha a biológiai szülők képtelenek, vagy alkalmatlanok a gyermek nevelésére, a kiskorú csak végső esetben kerülhet állami gondozásba. A gyermeket közelebbi vagy távolabbi, illetve a külföldön (az Európai Unió valamelyik tagállamában) élő hozzátartozók gondjaira kell bízni. Ez utóbbira jelenleg nincs mód. Ha a gyermeket nem a biológiai szülei nevelik, biztosítani kell, hogy rendszeresen találkozzon szüleivel, testvéreivel és más közelebbi hozzátartozójával. Nagyobb teret kapnak a szociális munkások és a gyermekvédelem szakemberei is. Szabadon költözhet az elvált szülő A tárca azt javasolta, hogy a költözés, a szomszédos járást kivéve, a két szülő közös megegyezésén alapuljon. Ezt az elképzelést több képviselő bírálta. Volt, aki alkotmánysértőnek tartotta, mások szerint a javaslat fegyver lenne a volt partnerek kezében, hogy a válást követően is zaklassák egykori társukat. A plénum végül elfogadta Pfundtner Edit (független, Híd-frakció) módosító javaslatát, amelynek köszönhetően ezt a passzust törölték a tervezetből. Így a közös gyermeket nevelő volt házastársnak csak akkor kell engedélyt kérnie, ha külföldön akarnak letelepedni. A törvény nagyobb teret ad a bíróságoknak válás esetén. Arra fekteti a hangsúlyt, hogy a válófélben levő szülők ne használhassák túszként a gyermeket. „Ha a szülők nem a kultúrált válást választják, akkor harcként tekintenek a folyamatra, és minden eszközt bevetnek, hogy keresztbe tegyenek a másiknak” – magyarázta lapunknak Dobos Ilona válóperes ügyvéd, aki a törvény több módosító javaslatával egyet ért. Nem lesz több törvénytelen gyerek A jogszabály a családmodell átalakulására reagál, amikor az élettársi viszonyból született gyermekek jogi helyzetét is rendezi. Ma már a gyermekek több mint harmada nem házastársai kapcsolatban jön világra, egy részük a valóságban együtt élő, ám egybe nem kelt párnak születik. Az eddigi szabályozás alapján az ilyen gyerekek törvényen kívül állnak. A módosítás lehetővé teszi, hogy a nagyszülők is jogot formálhassanak az élettársi kapcsolatból származó unokájuk láthatására. Most gyakorlatilag csak akkor láthatják unokájukat, ha a szülők megegyeznek arról. Új szabályok léphetnek életbe az apaság megtagadásával kapcsolatban is. Januártól az apa három évig mondhat le a gyermekről attól a pillanattól fogva, hogy tudomására jutott, a gyermek nem az övé. Hat hét helyett két hónapra módosították azt az időt, amíg az anya jelentkezhet újszülött gyermekéért, amelyről lemondott. Gyorsabb ügyintézés A jogszabálynak köszönhetően januártól a bíróságoknak a jelenleginél jóval gyorsabban kell eljárniuk az úgynevezett gyermekrablások ügyében. Eddig akár évekig is elhúzódhattak az olyan ügyek, amikor az egyik szülő a másik engedélye nélkül külföldre távozott a kiskorú gyermekkel. Januártól a szülői felelősségről és a gyermekek védelméről szóló hágai egyezménynek köszönhetően, melyhez Szlovákia is csatlakozott, a bíróságnak hat héten belül rendeznie kell az ilyen ügyeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiskorú gyermeknek hat hét után vissza kell kerülnie megszokott lakhelyére. Annak érdekében, hogy az ügyet ne lehessen évekig elhúzni, már az első tárgyalásra be kell nyújtani a bizonyítékokat. Ha a külföldi szülőnek nincs szlovákiai jogi képviselője, helyi címet is meg kell adnia a bíróságnak. Korábban hónapokig halogattak egy-egy meghallgatást, mert a külföldön élő szülőnek nem tudták kézbesíteni az idézést. Jogászok szerint a jogszabálynak ez az egyik legjelentősebb része. Pozitívan értékelik, hogy a tárca végre az ilyen esetekre is gondolt.