Átalakulóban a médiapiac tulajdonosi háttere

Tavaly az Agrofert, az Andrej Babiš tulajdonában álló mamutvállalat vette meg Szlovákia egyetlen gazdasági napilapját, a Hospodárske novinyt. Múlt héten a Penta, a legnagyobb hazai befektetői csoport kezébe került két nagy kiadó: a bulvárlapokat megjelentető 7 Plus, valamint a Trendet kiadó Trend Holding. A hét elején egy cseh portál megszellőztette: a Penta lapunk kiadója, a Petit Press tulajdonrészének a felét is megvásárolná. Az érintettek nem kommentálnak, a Penta viszont megerősítette: újabb szlovákiai bevásárlás előtt áll. Pénzemberek a médiábanMiért lépnek pénzügyi csoportok a médiapiacra? Ehelyett a kérdés helyett sokkal jogosabb lenne azt kérdezni: miért csak most teszik ezt? Az, amit a szlovákiai piacon látunk, az utóbbi időben Közép-Európában trenddé vált, s valójában nálunk is korábban megkezdődött: a 2010-es választások előtt a Pravda a Smerhez közeli üzleti körök kezébe került, állítólag a J&T csoport áll a kiadó mögött. Ha pedig jobban körbenézünk, még több pénzügyi szereplőt látunk: a TA3 Ivan Kmotrík érdekeltségi körébe tartozik, a Joj tévé pedig a már említett J&T tulajdonában van. Nem volt ez mindig így. Az 90-es évektől kezdve fokozatosan szakmai befektetők kezébe került a hazai kiadók jelentős része, ez érvényes volt a szomszédos országokra is. Elsősorban a nagy német kiadók voltak aktívak. A külföldi cégek tőkét és ismereteket hoztak és nem nyúltak bele a szerkesztőségi munkába, mivel nem voltak politikai érdekeik. Az utóbbi években megfordult a tendencia, a nagy szakmai befektetők fokozatosan adják el érdekeltségeiket. A távozást szinte sosem kommentálják, ám szakértők szerint a kivonulásnak több oka van: egyrészt a sajtópiac általános válsága (egyre kevesebb lap fogy), másrészt a gazdasági válság, ami miatt otthon, saját piacukon van szükségük pénzre, s fontos tényező lehet az is, hogy térségbeli akvizícióik az esetek többségében nem termeltek jelentős nyereséget. Milliárdokat költenekVevő pedig akad bőven. A politikához közeli oligarchák vagy az attól pár lépéssel távolabb álló pénzügyi csoportok egy ideje szemet vetettek a kiadókra. Csehországban 2006- ban a milliárdos Zdeněk Bakala vett lapokat, tavaly pedig a már említett Babiš – a cseh–szlovák milliárdos a legnagyobb cseh véleményformáló lap, az MF Dnes, valamint a legjelentősebb cseh webportál kiadóját vásárolta meg. Babiš szándékainak tisztaságával kapcsolatban több kétség is felmerült, egyrészt ŠtB-s múltja, másrészt politikai ambíciói miatt. A médiapiacon ugyanis abban az évben jelent meg először, amikor megalakította pártját, az ANO-t, mely azóta kormánypárttá vált. Magyarországon a nagyobb kiadók szintén a politikához köthető helyi oligarchák kezébe kerültek, a korábbi baloldali médiafölény már a múlté, sok lap jobboldali kötődésű. Idén tulajdonost váltott a legnagyobb magyarországi napilap, a Népszabadság is, egy osztrák befektető volt a vevő – a képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a Népszabadság kiadójának negyedrészt az MSZP alapítványa a tulajdonosa, amely fontos kérdésekben vétójoggal bír. Veszik, de minek?A szakmai befektetők nyújtotta legnagyobb előny a szerkesztői szabadság – a tulaj nem szól bele, milyen kényes ügyekről (ne) írjon a lap. A pénzügyi csoportok érkezésével ez válik kétessé. A Pravda smeres kötődését a Radičová-kormány alatt kikerült lehallgatott telefonbeszélgetések is bizonyítják, a TA3 hírtelevízióval kapcsolatban is sok kétség fogalmazódott meg. Babiš csehországi bevásárlása után főszerkesztőket cserélt, és több ismert személyiség is távozott lapjaitól. A zűrzavaros első hetek után viszont állítólag háttérbe vonult, s nem szól bele a lap szerkesztésébe. A szlovák Hospodárske noviny vagy a Joj tévé háza tájáról sem érkeztek olyan információk, hogy a tulajdonosok nyomást gyakoroltak volna a szerkesztőkre. A visszafogottság legfőbb oka, hogy a kiadót nem kevés pénzért megvásárló csoport is tudja, egy lap hitelességét nehéz felépíteni, ám könnyű lerombolni. A legtöbb befektető pedig nem érdekelt abban, hogy saját cégét tegye értéktelenné. Annak ellenére, hogy a lapok eladott példányszáma évről évre fogy – ez nem csak helyi sajátosság –, még mindig jelentősen befolyásolják a közbeszédet. A befektetők pedig a lapok mellett azok webes felületeihez is hozzájutnak – és ez lehet a jövő biznisze számukra. A Penta például a 7 Plus és a Trend Holding megvételével négy jelentős webportált is megszerzett, az Atlast, a Centrumot, a Pluskát és az Etrendet. A Petit Press esetleges megvásárlásával egyebek mellett a webes piac harmadik legerősebb szereplője, a sme.sk is a porfóliójukba kerülne.