Átalakul a szlovákiai magyar politika

A lépés éles kritikát váltott ki a politikusok és a közvélemény egy részéről is, de vajon hallgatott a Szövetségre a választói többsége? A rendelkezésre álló adatok alapján valószínűleg igen, de kérdéses, hogy a párt jövőjére milyen hatással lesz Pellegrini sikere.

A Hlas elnöke a déli járásokban már az elnökválasztás első fordulójában is jól szerepelt, Érsekújvártól Rozsnyóig, valamint a Tőketerebesi és Nagymihályi járásban is megnyerte a választás első körét. Legfőbb ellenfele, Ivan Korčok ezzel szemben győzött a magyarok lakta járások közül Szencen, Galántán és Vágsellyén, valamint Kassa környékén is. Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke bizonyult a legnépszerűbbnek a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásban, összességében a szavazatok 2,9 százalékát szerezte meg. A déli járások különversenyében Forró Krisztián 61 ezer, Pellegrini 161 ezer, Korčok pedig 162 ezer szavazatot kapott – beleszámítva a délen élő szlovák választók voksait is.

A választás két köre között a Magyar Szövetség előbb tárgyalt Peter Pellegrinivel, majd Forró saját hatáskörben a kormány kihelyezett galántai ülésén megegyezett a Hlas házelnökével és a döntést a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján is megerősítette. A Magyar Szövetség elnökségében előbb zavart okozott a koordinálatlan lépés – mivel eredetileg az elnökség döntéséhez kötötték a párt támogatását –, de egy nappal a kampánycsend előtt a párt elnökségi szinten is megerősítette Pellegrini támogatását. A párt képviselői feltűntek a Hlas vezetőjének eredményváróján és egyértelmű elismerést valamint köszönetet kaptak a segítségükért nem csak Pellegrinitől, de Robert Ficótól, a Smer elnökétől is.

Pellegrini tarolt délen

Többek között a Magyar Szövetség aktivitásának is köszönhetően Pellegrini az összes déli járásban kiugróan jobban szerepelt, mint az első körben. Ennek köszönhetően Korčok járási szinten mindössze csak Szencen tudott nyerni – a régióban Forró Krisztián első körös támogatóinak egyébként is minimális szerepe volt, a pártelnök csak a szavazatok 2,9 százalékát szerezte meg az első körben.

Más területeken azonban Pellegrini kiugróan jobban szerepelt. Pusztán csak a déli, magyarok lakta járások számait összesítve a Pellegrinire leadott szavazat száma 160 ezerről 312 ezerre nőtt, a Hlas elnöke néhány régióban egyenesen kiütéses győzelmet aratott Korčok felett. A Nagymihályi járásban 69-31, Tőketerebesen 68-32, Rimaszombatban 70-30, Nagykürtösön 69-31, a Nagyrőcei járásban pedig 72-28 arányban győzött Korčok ellen.

A magyar járások összesített részvételi mutatói a szlovákiai folyamatokkal összhangban két hét alatt nyolc százalékponttal emelkedtek 50 százalék környékére, azonban elképzelhető, hogy a községi szintre lebontott adatok már nagyobb különbséget mutatnak ki a többségében magyarok és szlovákok lakta települések részvételi statisztikái között.

A Magyar Szövetség elégedett lehet a fejleményekkel. Az elnökválasztás második fordulójának eredménye politikailag valóban nagyon könnyen kommunikálható: a magyar párt nyíltan állást foglalt az egyik jelölt mellett, a választási részvétel nőtt, a jelölt pedig győzött – olyan járásokban is, ahol erre korábban esélye sem volt (Dunaszerdahely, Komárom). A választási részvétel délen ugyan ismét az országos átlag alatt maradt, de ez a jelenség megszokott a szlovákiai magyar politikában.

A korábbi két elnökválasztás folyamatát figyelembe véve a Magyar Szövetség pozitívumként értékelheti, hogy járási szinten nagyon hasonló minta rajzolódik ki Andrej Kiska, Zuzana Čaputová és Peter Pellegrini esetében: az első fordulóban résztvevő magyar szavazók eredményét a részvétel arányában súlyozva és arányosítva megkapjuk, hogy a magyar kisebbség egységes tömbként választotta Kiskát, Čaputovát és Pellegrinit egyaránt. Csakhogy míg Kiska és Čaputová esetében a Magyar Közösség Pártja nem tett hivatalos ajánlást és a jelöltek természetes választásnak tűntek a szavazók számára, Pellegrini támogatásában látszólag nem volt egységes a társadalom és szükségesnek tűnt a politikai iránymutatás ahhoz, hogy a magyar szavazók aktivizálódjanak.

Hol a Korčok-szavazók?

A hétvégi elnökválasztás második fordulójában az 1999-es elnökválasztás óta nem látott tömeg vett részt, a lakosság 61 százaléka. A kormányellenes jelöltnek számító Ivan Korčok egyértelműen elveszítette a választást Szencen kívül minden járásban, de a támogatottságának mértékét egy szemléletes adat segít megítélni. Korčokra a déli járásokban a második körben mintegy 228 ezren szavaztak. Öt évvel korábban a délen taroló Zuzana Čaputovára – a gyenge részvételi arány miatt – 226 ezren. Ezek nem csak szlovák voksok. A települési szintű adatok kiértékelése még várat magára, de Korčok népszerűségére következtethetünk az elvárt szavazatok számának alakulásából. Amennyiben a Magyar Szövetség Pellegrini-párti álláspontja, illetve a Harabin-, Kubiš- és Matovič-párti választók preferenciái alapján kivetítjük a szavazatok számának várható alakulását (a cikkhez mellékelt térképen), látszik, hogy Korčok a vereség ellenére is a tőle elvárhatónál jobb számokat hozott Pellegrini kárára a nyugati járásokban és rosszabbakat keleten. A jelenlegi szlovák ellenzéknek tehát megvan a saját bázisa a déli régiókban is, de ez az alap egyértelműen kisebb, mint a kormánypárti szimpatizánsok és a Magyar Szövetség szavazói bázisa.

Forró Krisztián döntését követően a nyilvános térben megjelent egy új csoport is: a hangos távolmaradók. A választási statisztikák alapján nagyon nehéz kimutatni, hogy valójában mennyire népes az a réteg, amely még nem volt hajlandó Korčokra szavazni, de támogatta Forrót az első körben. Mivel a választási részvétel nőtt, ezért feltételezhetően sokkal több magyar nemzetiségű állampolgár ment el szavazni a második körben, mint amennyi tiltakozásból nem vett részt a voksoláson és az elvi, Pellegrini és Korčok kölcsönös elfogadhatatlanságára építő hozzáállás nem vált általánossá.

Gerinc vagy praktikum

Mi az eredmény következménye a magyar érdekképviseletre nézve? A Magyar Szövetség jövőbeni politikai stratégiáját nagyban befolyásolhatja az elnökválasztási eredmény megítélésre, hiszen a magyar választók délen közvetve arról is véleményt mondtak, hogy a kormánypártot vagy az ellenzéket szeretnék támogatni. A párt képviselőit és az ideológiai háttéremberek kijelentései alapján két, egymást kizáró alapállást lehet megkülönböztetni.

A Magyar Szövetség a párt honlapján jelenleg is szereplő alapelvek szerint egy, a magyar közösséget és régiókat egyaránt képviselő gyűjtőpárt. A gyűjtőpártiságból az következik, hogy a Szövetség nyitott minden ideológiára és nem kötelezi el magát nyíltan és kizárólagos módon a jobb- vagy baloldal, esetleg a liberalizmus mellett.

A párt belső problémái kapcsán viszont egyre inkább felerősödtek azok a hangok, hogy az általános nyitottság és határozatlanság helyett a Magyar Szövetségnek nyíltan állást kell foglalnia a hangsúlyos ideológiai kérdésekben, ezzel pedig a pártnak sikerül visszaszereznie a korábban elveszített, tétovázó szavazóit, akik esetenként Ficóra és Pellegrinire szavaznak, vagy nem mennek választani.

Az elnökválasztás eredményéből nem következik, hogy meg tudjuk válaszolni a kérdést – hiszen a Magyar Szövetség állásfoglalása az elnökválasztáson pont azt a Pellegrinit erősítette, aki Ficóval együtt elszívhatta a párt szavazóbázisának egy részét. Az eredményekből látszik, hogy a párt keménymagja, Forró Krisztián szavazóinak legalább 70-80 százaléka hajlandó volt átszavazni a Hlas jelöltjére és a választási részvétel megugrása miatt új magyar szavazók is megjelentek a déli régiókban, akik a későbbiekben elvben akár a Magyar Szövetségre is szavazhatnak.

Kettészakadt ország

Peter Pellegrini és Ivan Korčok elvárt szavazatainak alakulása felhívja a figyelmet egy olyan jelenségre, ami még hatással lehet a Magyar Szövetség mondanivalójára. Feltételezhető, hogy a liberális jelöltként induló volt külügyminiszternél megjelenő, elvárásokon felüli extra szavazatok komoly része a magyar választóktól származnak és ennek alapján arányaiban öt-tízezer első körös Forró-szavazó köthetett ki a második körben Korčok mellett, a Magyar Szövetség elnökét támogató bázis ötöde-hatoda. Ezek a választók hosszú távon akár ingadozó szavazókká is válhatnak, ha a jövőben nem tudnak azonosulni a szlovák kormánypárti, Ficóval megértő magyar állásponttal.

Peter Pellegrini támogatottsága a Magyar Szövetség nyilvános kiállását követően az elvártnál gyengébben alakult a nyugati régiókban, de meghaladta a várakozásokat Közép-Szlovákiában és keleten. Rimaszombat, Tőketerebes, Nagymihály járásokra egyaránt érvényes, hogy jelentősebb, az első fordulóban még nem aktív Pellegrini-szavazó tömeg tűnt fel, köztük valószínűleg magyar nemzetiségű, Forró Krisztiánra első körben nem szavazó választópolgárok. Ezekben a régiókban viszonylag kis felháborodást keltett a Magyar Szövetség döntése Pellegrini támogatásáról, a szintén keleti régiókat képviselő Gyimesi György és Pandy Péter a megválasztott elnök eredményváróján is részt vettek. A Smerhez és Hlashoz való hasonulás akár kívánatosabbá is teheti a pártot.

A Magyar Szövetség számára a dilemma a következőképpen nézhet ki a választásokat követően: vajon elegendő választópolgárt sikerül-e becsatornázni a pártba keleten és a határozatlanok körében ahhoz, hogy ez ellensúlyozza a szavazatvesztést nyugaton? A párt megnyugtatóként értékelheti az idei közvélemény-kutatások eredményeit: a Focus felméréseiben a Magyar Szövetség egyértelműen erősödik és öt százalék körül áll, de még az AKO és az Ipsos szerint is javított a támogatottságán. Igaz, ezek a felmérések még az elnökválasztási kampányhajrá előtt készültek.