Antiszemitának nevezni egy antiszemitát? A bíróság úgy határozott, hogy nem lehet

A világhálón Danny Kollar néven is futó Bombic ellen több büntető eljárás is folyik, és elfogatóparancs is érvényben van ellene. Szélsőséges körökben jól ismert személyiségről van szó, aki bővelkedik antiszemita megnyilvánulásokban.

Mindezek ellenére a Pozsony IV. Városi Bíróság határozatot adott ki, amely szerint 

a Denník N jelenleg nem nevezheti a szélsőséges bűncselekményekkel is gyanúsított férfit extrémistának, neonácinak vagy antiszemitának.

A döntést Viera Hadrbulcová bíró december 2-án hozta meg, és a Denník N kiadója december 5-én, csütörtök este kapta kézhez.

Bombicot egyébként Robert Fico miniszterelnök tanácsadója, David Lindtner képviseli, aki a KALLAN Legal ügyvédi irodát vezeti, amely a védelmi miniszterhez, Robert Kaliňákhoz is kötődik.

Bombic a Telegram-fiókján számolt be a döntésről. Azt állította, hogy „megnyerte a pert” a Denník N-nel szemben. Valójában viszont ideiglenes bírósági döntésről van szó, amelynek célja megelőzni a rendes bírósági eljárást esetlegesen veszélyeztethető körülményeket.

Az ügyben érintett médium a határozatot a szólásszabadságba való súlyos beavatkozásnak tekinti, és fellebeznek ellene, erősítette meg Lukáš Fila, a Denník N kiadójának igazgatója.

A bíró szerint Bombicot megilleti az ártatlanság vélelme, ezért a Denník N köteles Bombicról szóló tájékoztatás során „tartózkodni attól, hogy neonácinak nevezze őt, egészen addig, amíg az ellene indított büntetőeljárás jogerősen be nem fejeződik”. Ez ugyanígy vonatkozik a „szélsőséges” és „antiszemita” jelzőkre is.

Nevén nevezni a dolgokat

A Szlovák Antifasiszta Mozgalom jelezte több szempontból sem ért egyet azzal, hogy Bombicot nem lehet szélsőgésnek titulálni.

Az antifasiszták úgy vélik, hogy a valakit „extrémistának” nevezünk, nem gyanúsítás, hanem vélemény, mert ilyen alapon más fogalmi kategóriákba sem lehetne sorolni az emberek nézeteik alapján. Vagyis nem nevezhetnénk senkit konzervatívnak, populistának, liberálisnak, kommunistának, nacionalistának stb.

Hozzáteszik, hogy éppen a jelenségek és vélemények megnevezésének tilalmára irányuló próbálkozást tartják társadalmilag rendkívül veszélyesnek. Ráadásul szerintük Bombic szélsőségessége és antiszemitizmusa egyértelmű és egyáltalán nem titkolt.

Lucia Žitňanská volt igazságügyi miniszter az esetre reagálva kiemelte:

Nem abban a pillanatban válik valaki antiszemitává, ha a bíróság jogerősen elítéli szélsőséges magatartásért.

A Sme főszerkesztője, Balog Beáta nem érti, hogy miért ne lehetne valakire antiszemitaként hivatkozni, hiszen Daniel Bombic például olyan „patkányokról” beszél, „kampós orrú rezsim” helyezett pozícióba, és népszerűsíti Marián Magát „zsidókráciáról” szóló könyvét.

Szalay Zoltán a Napunk vezető szerkesztője is abszurdnak látja a helyzetet, hiszen 

Bombic olyasmikről szokott posztolgatni, hogy a cionista terrorral szemben fegyveresen kell fellépni, mert máskülönben a fehér embereket kiirtják a »nagyorrú paraziták«,

 írta Facebook-bejegyzésében.

Matúš Kostolný, a Denník N főszerkesztője természetesen kijelentette, hogy tiszteletben tartják a bíróság döntését, de az is egyértelmű, hogy nem tudnak vele azonosulni.

Nem kell ahhoz bírósági döntés, hogy tudjuk, valaki fasiszta, neonáci, extrémista, antiszemita. Elég, ha látjuk, halljuk és figyelemmel követjük 

– fogalmazott Kostolný.

Bombic jelenleg Londonban él, de még áprilisban a felelős brit bíróság úgy döntött, hogy kiadja őt Szlovákiának. A döntés azonban nem jogerős. Kiadatásáról január 30-án tárgyalhatnak Angliában.