Álom marad a nullszaldós költségvetés

A vitát Eduard Heger pénzügyminiszter nyitotta meg szerdán, aki a beszédében elismerte: a koronavírus-járvány teljesen felforgatta az állam gazdálkodását, ami a jövő évi állami költségvetésre is rányomja a bélyegét. A kormány által még októberben elfogadott, és a parlament elé beterjesztett javaslat szerint az állam jövőre 15,815 milliárd eurós bevételekkel és 23,865 milliárd eurós kiadásokkal számolhat, a költségvetési hiány így eléri a 8,049 milliárd eurót. Míg a jövő évi bevételek nagyjából az idei szinten mozognak majd, a kiadások csaknem a harmadával ugranak meg. A nullszaldós költségvetésnek így egy jó időre búcsút inthetünk, még ha jövőre már kicsit javul is a helyzet. Míg idén a költségvetési kiadások várhatóan a hazai össztermék (GDP) 9,68 százalékával lesznek nagyobbak a bevételeknél, jövőre ez a kormány tervei szerint 7,44 százalékra esik vissza. A GDP-arányos államadósság azonban a tavalyi 48,5 százalékról már jövőre 65 százalékra nő.

„Hosszabb távon ekkora adóssághegyet nem tolhatunk magunk előtt, amint erre lehetőségünk lesz, rendbe kell tennünk az állam gazdálkodását”

– mondta el Heger. A szerdai parlamenti vitában felszólaló ellenzéki képviselők többsége a felelőtlen pénzszórást rótta fel a kormány költségvetési javaslatának. A kormánypárti képviselők ezúttal is azzal érveltek, hogy az ellenzéki pártoknak nincs joguk kritizálni őket, hiszen épp ők szórták a pénzt azokban az években, amikor az országnak jól ment, így az államkassza üresen kongott a tavaszi kormányváltás idején.

A jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatban több kockázati tényezőre hívta fel a figyelmet a közpénzek őrének számító Állami Számvevőszék (NKÚ) is. „A világjárvány miatt az állami költségvetés által finanszírozott több fejlesztési projekt is veszélybe kerülhet, a járvány negatív hatásainak a visszaszorítására fordított állami támogatások ugyanis jelentős összegeket vonnak el” – nyilatkozta Karol Mitrík, az NKÚ elnöke. Mitrík szerint a járvány Szlovákiának jelentős érvágást okozhat, hiszen más uniós tagországokat jobb anyagi helyzetben ért az ezzel kapcsolatos gazdasági visszaesés. „Szlovákiában az elmúlt időszakban már csökkent a gazdasági növekedés üteme, az ország gazdasági teljesítménye így még mindig csak az uniós átlag 75 százaléka körül mozog, míg Csehország esetében ez már eléri a 92 százalékot” – mondta el Mitrík. Szerinte az államadósság szempontjából is egyre rosszabb a helyzet, ma már például az ország minden egyes lakosára több mint 10 ezer eurós adósság jut. Mitrík ennek ellenére nem hibáztatja a kormányt azért, hogy a jövő évre semmilyen olyan intézkedést nem hozott, amellyel csökkenthetnék az adóssághegyet.

„A jelenlegi helyzetben a gazdaság talpra állítása a legfontosabb feladat” – tette hozzá az NKÚ elnöke, aki szerint ennek érdekében átmenetileg növelhető az adóssághegy. Mitrík szerint az országnak jelentős segítséget jelenthetnének a járvánnyal kapcsolatos uniós mentőalapból származó támogatások, arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy Szlovákiában döcögős az uniós támogatások lehívása, a kormánynak ezért minél hamarabb olyan módosításokat kellene elfogadnia, amelyeknek köszönhetően egyszerűbben lehetne lehívni az uniós pénzeket. A vita a parlamentben lapzártánk után is folytatódott.

(mi, TASR)