Állampolgárság: hatásai miatt támadnák az ellentörvényt

Ismét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak a szlovák állampolgárságukat elvesztett magyarok, illetve az őket képviselő pártok vagy más szervezetek. A Híd és az MKP is elismeri azt a hivatkozási alapot, amely egyelőre még nem szerepelt a sértettek kereseteiben, viszont Strasbourg illetékessége itt már nem vitatható. Azokról a hatásokról van szó, amelyeket a szlovák állampolgárságukat elvesztett személyeknek el kell szenvedniük a 2010-es törvény miatt, magyarázta kérdésünkre Gál Gábor, aki a szerdán elutasított állampolgársági beadványban a panasztevő 30 honatyát képviselte.

Emberi jogokra kell hivatkozni

A legfőbb gond, hogy az állampolgársághoz való jog nem számít alapvető emberi jognak. Strasbourghoz pedig csak akkor lehet fordulni, ha olyan jogok sérülnek, amelyeket az európai emberi jogi charta tartalmazza, figyelmeztet Gál. Ennek viszont a 12. toldalékát, ami a diszkriminációval foglalkozik, Szlovákia még nem ratifikálta. „Meg kell találni, melyik konkrét emberi joghoz fogjuk fűzni az állampolgárság elvesztését, hogy milyen jog sérült ezzel” ‒– magyarázta, hozzátéve, hogy Dolník Erzsébet és Fehér István keresetét Strasbourgban már elutasították, ezen a nyomvonalon tehát nem lehet elindulni.

Tény viszont, hogy a 102 éves rimaszombati Tamás Ilonának, és lányának, a már elhunyt Tamás Anikónak korábban beadott beadványáról még semmi hír sincs. Igaz, náluk bonyolultabb a helyzet: ők sérelmezték azt is, hogy az állampolgárság megvonása miatt nem részesülhetett egészségügyi ellátásban. Lakhatáshoz való jog, személyi szabadság jöhet szóba, ezeknek az embereknek ugyanis nincs állandó lakhelyük sehol a világon, és az itt élő külföldi státuszát sem kívánják felvenni. Gál elmondása szerint megegyeztek Lomniczi Zoltánnal, a jogfosztottak ügyét képviselő magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa elnökével, hogy egyeztetnek a kérdésben.

Kibővült brüsszeli mozgástér

A fenti érvelés jogosságát elismeri az MKP is. „Ha ilyen beadvány benyújtására esély adódik, az MKP szakmai és erkölcsi támogatást biztosít hozzá” – közölte kérdésünkre a párt sajtóosztálya. Ugyanakkor felhívják a figyelmet két másik lehetőségre is. Az állampolgárság kapcsán magánszemélyeknek lehetőségük van arra, hogy alkotmánybírósági panaszt nyújtsanak be arra hivatkozva, hogy közhatalmi szerv döntése, intézkedése sérti az alkotmányos rend által védett alapvető jogaikat. Amennyiben ilyen alkotmánybírósági panasz benyújtására esély kínálkozik, az MKP szakmai és erkölcsi támogatást biztosít ezen személyek számára.

Az MKP szerint továbbá az Európai Parlamentben is kibővültek a lehetőségek, Csáky Pált ugyanis az Európai Parlament Petíciós Bizottságának alelnökévé választották. Ez a testület tavaly, a szlovák hivatalos szervek közrehatásával botrányos és jogilag megkérdőjelezhető eljárás során vette le napirendjéről a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos petíciót. Ez ügyben eljárás van folyamatban a luxemburgi uniós törvényszék előtt. A petíciós bizottságba azonban továbbra is lehetőség van a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványokat benyújtani. Az MKP szerint az ilyen beadványok Csáky alelnökségének köszönhetően tárgyilagos és korrekt elbírálásra számíthatnak majd, a párt pedig szeretné bizottságon kívül is napirenden tartani az ügyet, mind a plenáris ülésen, mind a folyosói háttérbeszélgetéseken.

Az AB, mivel nem hozott ítéletet az ügyben, a jövőben még elvileg foglalkozhat a kérdéssel, figyelmeztet Fiala-Butora János, a Kerekasztal jogásza. „A most elutasított parlamenti képviselők már nem fordulhatnak hozzá, de állampolgárságuktól megfosztott panaszosok is kezdeményezhetik a törvény alkotmányosságának vizsgálatát bírósági eljárás keretében” – magyarázta kérdésükre a Harvard Egyetem doktorandusza. Ebben az esetben viszont a panaszosnak először végig kell járnia az alacsonyabb szintű bíróságokat, és csak utána fordulhatna az Alkotmánybírósághoz.