Államosítaná az iskolákat a szakszervezet

Petíciót indított a tanárok szakszervezete: azt kérik, hogy az alap- és középiskolák finanszírozása kerüljön vissza az önkormányzatoktól a minisztériumhoz.

Az iskolák finanszírozásának kérdése tavaly év végén kavart nagy port, amikor az oktatási tárcához tartozó pedagógusok 100, a járási hivatalokon keresztül a belügyminisztérium alá tartozó iskolák dolgozói 200 euró jutalmat kaptak. Viszont az óvodák, szabadidőközpontok és művészeti iskolák pedagógusainak többsége egyetlen cent jutalmat sem látott. Ez utóbbiak átszervezését a Szlovák Pedagógus Kamara is támogatja.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége még nem foglalt állást a kérdésben. Jókai Tibor, a szervezet elnöke lapunknak azt mondta, a napokban tanácskozni fog az elnökség és ezt követően alakítják ki álláspontjukat a kezdeményezéssel kapcsolatban.

ZMOS: sok pénzt vertünk beléjük

A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) határozottan elutasítja az elképzelést. „A szakszervezet elképzelése nemcsak az oktatásügyet, hanem az egész közigazgatás rendszerét destabilizálná” – áll a ZMOS állásfoglalásában.

A szervezet azt állítja, az önkormányzatok saját forrásaikból 2009 és 2013 között országos szinten több száz millió eurót fordítottak a különböző oktatási intézmények fenntartására, működtetésére, modernizálására, felújítására és az alkalmazottak bérére. Úgy vélik, a pedagógus-szakszervezet javaslata káoszt hozna a rendszerbe, és feleslegesen uszítják az alkalmazottakat alkalmazójukkal szemben. Az oktatásüggyel kapcsolatos kiadások a helyi önkormányzatok költségvetésének több mint harmadát teszik ki, 2011-től ez az arány folyamatosan nőtt.

Változásért kiáltanak

Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója támogatja a szakszervezet törekvéseit. Véleménye szerint is egy tető alá kell kerülnie az oktatási intézmények finanszírozásának. A mostani rendszer egy iskolán belül különbözőképpen jutalmazza az alkalmazottakat. „Igazságtalannak tartom, hogy a nevelőnők, akik az átvitt jogkörökön keresztül kapják a bérüket, nem kaphatnak jutalmat, holott ugyanolyan munkát végeznek, mint kollégáik” – mondta Orosz István. Hozzátette, nem meglepő, hogy a ZMOS tiltakozik, hiszen az iskolák működtetésére járó pénz komoly költségvetési tételt jelent, ezt az összeget az önkormányzatok több hónapon keresztül forgatják. „Az oktatásügyre nézve nem okozna káoszt a kezdeményezés, sőt egyszerűbbé válhatna a finanszírozás” – véli az igazgató.

„Az épületek felújítása, modernizálása, javítása többségében pályázati forrásokból, illetve az oktatási tárca által erre a célra elkülönített pénzekből valósult, valósul meg, az önkormányzatok elenyésző esetben finanszírozzák ezeket a beruházásokat saját zsebből” – zárta Orosz István.

Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója nem tartja tragédiának a jelenlegi finanszírozási rendszert sem. „Nem biztos, hogy az átszervezést követően az óvodák is ugyanolyan normatívát kapnának, mint az iskolák, lehet, hogy nem járnának jobban” – mondta lapunknak az igazgató.

Az oktatási miniszter mindenre nyitott

Fehér Péter, a füleki városi hivatal oktatási osztályának vezetője lapunknak azt mondta, tény, hogy az átvitt jogkörökben finanszírozott óvodákra és a zeneiskolára jóval kevesebbet költenek. „Két nagyobb és két kisebb létszámú iskolánk van, a pénzeket igyekszünk úgy elosztani, hogy azonos szinten tarthassuk az iskolákat” – mondta az osztályvezető. Az egyelőre nem világos, hogy a módosításoknak milyen hatása lenne az alacsony létszámú iskolákra.

Juraj Draxler oktatási miniszter korábban azt mondta, többször felmerült már az oktatási intézmények finanszírozásának központosítása. „Ez egy bonyolult kérdés, mivel a jelenlegi rendszer már jó ideje működik” – mondta a tárcavezető, aki nem tartja lehetetlennek, hogy az oktatásügy valamennyi alkalmazottja az eredeti jogkörökön keresztül kapja meg bérét.

MKP: ne államosítsák az iskolákat!

Az MKP elutasítja a szakszervezet kezdeményezését. „Mindig az önkormányzatiság mellett foglaltunk állást, ezért nem támogatunk semmilyen indítványt, amely a visszarendeződést, illetve az államosítást szolgálná ” – mondta lapunknak A. Szabó László, az MKP oktatási alelnöke. Szerinte a 2002-ben lezajlott oktatási decentralizáció többek között azt a célt szolgálta, hogy az óvodákkal és iskolákkal kapcsolatos döntések jogkörei közelebb kerüljenek a polgárokhoz. „A települések azóta igyekeztek mindent megtenni, hogy oktatási intézményeik körülményeit és színvonalát a lehető legmagasabb szintre emeljék. Tudjuk, hogy az oktatás jelenlegi állapota távolról sem ideális, de végzetes hibának tartanánk, ha Szlovákia a központosítás irányába mozdulna el. Ez a lépés ugyanis végérvényesen megpecsételhetné kisiskoláink sorsát” – véli A. Szabó László.

A kérdésben kikértük a Híd álláspontját is, lapzártáig nem kaptuk meg. A szakszervezet szeptember 30-ig gyűjti az aláírásokat.