Alap-szinten jutatott támogatás

Bugár Béla: meg kell várni, mi lesz a Szülőföld Alappal kapcsolatos végrehajtó rendelkezésbenSomogyi Tibor felvételeMi a véleménye a Szülőföld Alapról?

Több kifogásunk volt, és amikor januárban Kasza Józseffel Budapesten a magyar miniszterelnöknél jártunk, kértük, folyjon tanácskozás a szülőföldprogramról, a létrehozandó alapról, ellenkező esetben ismét rólunk döntenek – nélkülünk. Megegyeztünk, január utolsó és február első napján lesz szakmai tanácskozás, amire sor került. Ott elhangzottak bizonyos módosító javaslatok, ezeket írásban is elküldtük az illetékeseknek, múlt hétfőn azonban az Országgyűlés úgy szavazta meg a Szülőföld Alapról szóló törvényt, hogy egyetlen módosító javaslatot sem vettek figyelembe. Ez arra készteti az embert: ne csak ráncolja a szemöldökét, hanem mondjon is valamit, ám egyelőre csak azt jegyezném meg: a puding próbája az evés. Vagyis megvárjuk, a gyakorlatban mi fog történni, s a magyar kormány a határon túli magyarok többsége által támogatott észrevételekből mit fog elfogadni. Ha semmit sem vesznek figyelembe, el fogunk gondolkodni azon, érdemes-e szakmai tanácskozásokat tartani.

Minden bizonnyal a törvénnyel kapcsolatban készülő végrehajtó rendeletre céloz. A. Nagy László, aki részt vett az említett szakmai egyeztetésen, bízik benne, hogy a kormányrendeletbe építik majd a határon túliak azon elképzeléseit, melyeket a végső szavazás előtt álló törvénybe már nem dolgoztak bele. Mi nem hiányozhat semmiképpen a végrehajtó rendeletből?

A jogszabály záró rendelkezésének 12 cikkelye, annak negyedik pontja arról szól, hogy a kormányt felhatalmazta a parlament arra, az eddigi támogatási rendszereket olvassza be a Szülőföld Alapba. Nem szeretnénk, ha ez megtörténne. Ha erre mégis sor kerül, szétverik azt a rendszert, mely évek óta működik, s könnyen ellenőrizhető – elég az alkuratóriumok munkájára gondolni, melyek ajánlásai alapján az adott főkuratórium Budapesten meghozza döntését. A különféle kuratóriumokban a határon túli magyarok jelenleg elvégzik a munkájukat, s javaslatot tesznek Budapestnek, viszont a Szülőföld Alapnak lesz egy 15 tagú igazgatótanácsa, mely összetételével kapcsolatban kételyek merülnek fel. Hét tag kinevezését a magyar miniszterelnök konzultálhatja a határon túli magyarokkal, egy személyről teljesen egyedül dönthet, a maradék hét személyt a külügyminiszter választja ki. Az igazgatótanácsot tehát eleve máshogyan állítják össze, mint idáig szokás volt. A tagokat nem a parlament, hanem a kormány nevezi ki, ami nem biztos, hogy jó. Ugyanakkor előfordulhat, hogy e téren is meg tudunk egyezni. A jelenlegi tapasztalat viszont nem azt mutatja, hogy amiről megállapodtunk, az megvalósult, ezért óvatosak vagyunk. Ezenkívül a törvény tartalmaz egy olyan részt, mely mintha arra utalna, hogy a státustörvényt módosítani kellene – ez nem biztos, de amikor a szakértőink rákérdeztek, nem kaptak egyértelmű, megnyugtató választ.

Duray Miklós lapunknak azt mondta, szükség lenne stratégiai koordinációs bizottságokra, melyekben a határon túli magyarok képviselői is helyet kapnának, ellenkező esetben a programokat lenyúlhatná egy-két erős vállalkozó. A. Nagy László szerint a koordináló szerepet a MÁÉRT vállalhatná fel.

A MÁÉRT-ot ki hívja össze? Már ezzel probléma lehet. Másrészt az ígéret alapján mintegy 25 milliárd forint lesz a Szülőföld Alapban, de ez csak kölcsön formájában áll majd rendelkezésre. Ha arra gondolok, hogy Magyarországon a kamatláb kétszer akkora, mint nálunk, egy szlovákiai vállalkozónak nem éri meg ebből a forrásból meríteni. Lehet, hogy egy erdélyinek igen. Csakhogy ez akkor is kölcsönrendszer lesz, nem pedig olyan fajta támogatás, melyből a kultúrát, az oktatásügyet és egyéb területet lehet érinteni. Ez egyfajta gazdasági támogatásnak a része, ugyanakkor arról nem beszéltünk – pedig kellene –, hogy az Európai Unióból is meg lehet pályázni különféle egyéb támogatásokat, s valószínűleg e téren kellene hamarább lépni. Nem látom, hogy az egyes konkrét lépéseket hogyan fogjuk megvalósítani, ami viszont politikai akarat kérdése.

Az MKP Országos Tanácsa elfogadott egy határozatot, melyben kifejezi aggályát amiatt, hogy a magyar kormány a határon túli magyarokat érintő kérdésekben nem egyeztet következetesen a MÁÉRT tagjaival. Az OT elvárja, ezentúl ne hozzanak döntéseket az érintettek véleményének ismerete nélkül. Hogyan lehet rávenni Budapestet, hogy többé ne alkalmazza a rólunk nélkülünk elvet?

Sajnos, nincs olyan eszköz a kezünkben, mellyel rá tudnánk bárkit is kényszeríteni arra, hogy kikérje a véleményünket. Előfordulhat az is, hogy végül azt mondjuk: ezek után nincs értelme tárgyalni. Csakhogy ez a hozzáállás kinek segít? Eléggé faramuci helyzet alakult ki. Még egyszer: meg kell várni, mi lesz a Szülőföld Alappal kapcsolatos végrehajtó rendelkezésben, s utána eldöntjük, hogyan tovább. Az biztos, jelenleg nem beszélhetünk együttműködésről.

Vagyis egyetért A. Nagy László kijelentésével, hogy a külhoniaknak nem marad más hátra, csak a magyar kormány jóindulatára és megértésére hagyatkozni?

Teljes mértékben, amivel van némi negatív tapasztalatunk. Elég arra gondolni, a magyar kormány milyen módon kapcsolódott be a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos kampányba, s milyen demagóg érveket hozott fel. Ezt nagyon nehéz lenyelni.

Mindezek után milyennek tartja jelen pillanatban a magyar-magyar viszonyt?

Kimértnek. Az MKP részéről van politikai akarat javítani a helyzeten: pozitív, baráti jellegű viszonyt szeretnénk, de a tapasztalatok alapján, sajnos, most erről nem beszélhetünk.