Akik a pápát választják

Az 1978-as konklávé megnyitása a Sixtusi kápolnábanČTK/AP-felvételA pápaválasztó bíborosi gyűlésen szavazati joggal rendelkező bíborosok száma 117, illetve van még egy, egyelőre meg nem nevezett kardinális, aki úgy szintén tagja lehet a konklávénak, ha még nem töltötte be nyolcvanadik életévét, amely a Vatikánban dönt az új egyházfő személyéről. Egyelőre kérdéses, hogy pápaválasztóként szerepelhet-e az az egyelőre meg nem nevezett személy, akit II. János Pál 2003 októberében „in pectore” (szívébe zártan) bíborosi rangra emelt. Jól értesült források szerint a személy a lengyel Stanislaw Dziwiszről, a pápa magántitkára. A bíborosok száma nem haladhatja meg a 120-at.

A 117 (118?) pápaválasztó bíboros névsorában található az új pápa neve is. E kardinálisokat három fő – William Wakefield Baum, Joseph Ratzinger és Jaime Sin – kivételével már II. János Pál pápa emelte bíborosi rangra, 26 év, 6 hónap és 18 napig tartó uralkodása során.

A földrészenkénti megoszlás szerint az európai blokk a legerősebb és legnépesebb: 58 szavazatot, ezen belül húsz főt számlál az olasz bíborosi csoport, míg például az eddigi pápát adó Lengyelország, illetve Magyarország mindössze két-két fővel képviselteti magát. Az amerikai földrészt 32 kardinális, Afrikát 11, az ázsiai blokkot ugyancsak 11 bíboros képviseli.

A pápaság történetében először a pápaválasztó bíborosi konklávé résztvevői nem lesznek bezárva a Sixtus-kápolnába, hanem a Vatikán egész területén mozoghatnak. A bíborosok számára változatlanul tilos lesz bármiféle külső kapcsolattartás, de nem lesznek egy helyre összezárva. Szabadon mozoghatnak szálláshelyük, a Szent Márta-ház, a Vatikánban található kápolnák és a pápaválasztás helyszíne, a Sixtus-kápolna között.

Jelöltek és választási beszédek a pápaválasztáson nincsenek: a résztvevő bíborosok felírják egy papírra, annak nevét, akiről úgy vélik, hogy „isten akaratából őt kell megválasztani”, a bíborosok a „Szentlélek szavától indíttatva”, nem pedig kényük és kedvük szerint szavaznak. Szigorú titoktartást kell fogadniuk: a választási menetek és fordulók számát, eredményét még utólag sem hozhatják nyilvánosságra. A választás akár hetekig is eltarthat: az első napon egyszer szavaznak a bíborosok, azután naponta legfeljebb négy ízben, és néhány naponta szünetet kell tartaniuk. Először kétharmados többség szükséges a megválasztáshoz, de a pápai szabályozás nem rögzíti, hogy mikortól elégséges az abszolút többség: egyes értelmezések szerint az – egyenként többfordulós – 30, mások szerint a 34 választási menet után. Elrendelhető azonban egy második forduló a korábban leggyakrabban felmerült két név között is. A pápa írásában még azt is szabályozta, hogy hogyan kell összehajtani a választási cédulákat.

A sikertelen szavazást a nedves szalma elégetésével keletkező fekete füst jelzi a külvilág számára, míg sikeres választás esetén a száraz szalma fehér füstje viszi a hírt – bár az utóbbi időkben a bizonytalanságok elkerülése végett már kemikáliák hozzáadásával biztosították a füst színének jellegét.

A legfiatalabb konklávétag a magyar Erdő Péter. (mti, fig)