Aki teheti, inkább itthon szüljön

B. SZENTGÁLI ANIKÓ

Az Európai Unió nem szabályozza az állampolgárság megszerzésének kérdését, arra az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai vonatkoznak.

Az államok két fő elvet szoktak alkalmazni: az egyik a leszármazás jogcíme (ius sanguinis, azaz „vérségi elv”), a másik a belföldön történő születés (ius soli, azaz „területi elv”). A ius sanguinis elve szerint a gyermek állampolgárságát a szülőké határozza meg, míg a ius soli elv szerint a gyermek annak az országnak az állampolgára lesz, melynek területén született. A legtöbb európai országban, köztük Szlovákiában is a vérségi elv van érvényben.

Automatikus állampolgárság

A 40/1993-as számú hatályos törvény értelmében automatikusan szlovák állampolgárságot kap az az újszülött, akinek legalább az egyik szülője szlovák állampolgár. Az állampolgárságot akkor sem kell külön intézni, ha külföldön (akár csak a szomszédos Magyarországon, Ausztriában vagy valamilyen távolabbi országban) születik – alanyi jogon jár. Ugyanakkor a területi elv alapján automatikusan annak az országnak az állampolgárává is válhat, amelyik területén a világra jött. Az viszont, hogy a gyakorlatban tényleg kettős állampolgársággal fog-e rendelkezni, a konkrét országokon múlik. Szaúd-Arábia például kimondottan tiltja, néhány állam – például Japán, Fehéroroszország – pedig választás elé állítja a szülőket: döntsék el, melyiket akarják megtartani gyermeküknek. Vegyes házasságok (szlovák–külföldi) esetében a gyermek kettős állampolgárságát általában nem szokták kétségbe vonni.

Speciális „hazai” anyakönyv

Noha a szlovák állampolgárság automatikus, erről papírt szerezni nem egyszerű dolog. Ha valaki külföldön dolgozik, ott szüli meg gyermekét, és szülés után haza akar jönni, már a babának is útlevélre van szüksége. A baba első hivatalos okmánya a születési anyakönyvi kivonat, az útlevél elintézéséhez erre szükség van. Amikor megszületik, a külföldi anyakönyvi hivatalban veszik nyilvántartásba, ott kap születési anyakönyvi kivonatot – az adott állam hivatalos nyelvén. Az újszülöttet Szlovákiában is anyakönyvezni kell, azaz kérni kell felvételét egy speciális hazai anyakönyvbe (osobitná matrika) a belügyminisztériumban. Először is fel kell venni a kapcsolatot Szlovákia külképviseletével vagy közvetlenül a szülő lakhelye szerint illetékes szlovákiai anyakönyvi hivatallal. Nem elég telefonálni, mindent személyesen vagy postai úton kell intézni. A külföldi születési anyakönyvi kivonatot – az ún. nemzetközit is – szlovákra kell fordítani, s mivel közokiratnak minősül, nem elég egyszerű tolmácshoz fordulni, hiteles bírósági fordításra van szükség (a Szlovákiában elismert bírósági fordítók listája megtalálható az igazságügyi tárca honlapján).

Ahhoz, hogy egy másik állam közokiratát Szlovákiában is elismerjék közokiratként, ún. diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni, ami meglehetősen időigényes folyamat.

Hitelesítési maraton

A hitelesítési folyamat egyszerűbb, ha olyan állam közokiratáról van szó, amelyik csatlakozott a hágai Apostille egyezményhez – a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló megállapodáshoz. Ezen országokban a hitelesítési záradék – apostille – helyettesíti a diplomáciai felülhitelesítést. Ha nem ilyen államról van szó, a szülőkre igazi hitelesítési maraton vár.

A külföldi születési anyakönyvi kivonatot először a területileg illetékes külföldi hivatal hitelesíti, majd a hivatal pecsétjét az adott ország külügyminisztériuma hitelesíti. Az így hitelesített anyakönyvi kivonatot ezután lefordíthatja a hivatalos bírósági fordító, de a bírósági fordítót a biztonság kedvéért hitelesíti az illetékes bíróság, és az így hitelesített iratokat a külügyminisztérium konzuláris osztályára viszik további hitelesítésre. Ha ott is sikerül megszerezni a szükséges pecsétet, a lefordított iratokat végre átadhatják azon ország nagykövetségének, amelyikben fel fogják azokat használni.

Az uniós országok aláírták a hágai egyezményt, így elég csak egy speciális pecsétet, ún. Apostille-tanúsítványt szerezni, s az ezzel ellátott közokiratot azonnal elvihetik a bírósági fordítónak. (Az apostille adására jogosult intézmények országonként változnak – az adott állam külügyminisztériumában meg kell érdeklődni, hogy melyik hivatalhoz kell fordulni.) Az ügyintézés ez esetben is hónapokig tarthat, ideális esetben 9 héten belül postázzák a szlovákiai születési anyakönyvi kivonatot.