Adóemelésekre számíthatunk a parlamenti választások után

A szlovákiai családoknak a közeljövőben fel kellene készülniük a magasabb ingatlanadóra, az állam azonban várhatóan magasabb adót vet majd ki az olyan, egészségre káros tevékenységekre is, mint például a dohányzás. Legalábbis ezt javasolja a Horváth Mihály vezette pénzügyminisztérium, amely néhány napja rukkolt elő a jelenlegi adórendszer felülvizsgálatára, az államháztartás rendbetételére és a kiadások csökkentésére vonatkozó javaslatával. A szaktárca a javaslatairól – előzetes tájékoztatás formájában – a véleményezési eljárás keretében tett közzé információkat, de azokat még nem öntötték paragrafusokba.

„A kormány programnyilatkozatának az egyik középtávú célja az adószerkezet kiigazítása. Ugyanakkor ez is része annak a konszolidációs csomagnak, amit az államháztartás helyreállítási tervének a keretében készítünk elő”

– mondta a Trend gazdasági hetilapnak Pavol Kirinovič, a pénzügyminisztérium szóvivője. „Az előkészítés alatt álló intézkedések mind a bevételi, mind a kiadási oldalra vonatkoznak. A teljes konszolidációs csomagot szeptemberben mutatjuk be” – tette hozzá a szóvivő. A közelgő parlamenti választásokra való tekintettel azonban szinte biztos, hogy az adóemeléseket csak az új kormány hajthatja majd végre, már ha meglesz erre a politikai akarat.

Magasabb ingatlanadó

Az Ódor Lajos vezette kabinet többek között az ingatlanadó növelését szorgalmazza. A vagyonadók ugyanis Szlovákia teljes adóbevételének nagyjából az 1 százalékát teszik ki, míg a fejlett országok átlaga a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint nagyjából 6 százalék. A pénzügyminisztérium a többszintes épületek magasabb adóztatását tervezi. Jelenleg az adót a föld feletti legnagyobb emelet alapján számítják ki, és a további emeletek után fizetendő pótdíj mértéke legfeljebb 0,33 euró lehet négyzetméterenként. Ezt a minisztérium kevésnek tartja. „Azt szeretnénk elérni, hogy az adó az ingatlan teljes méretét tükrözze, ne csak a legnagyobb emelet alapterületét. A cél az, hogy az épületek adóztatásánál is növeljük az igazságosságot” – mondta el Horváth a médiának.

Az új adózási módszernek az lenne a lényege, hogy az egész épület nettó alapterületét egyetlen adókulccsal adóztatnák meg. „Ez egyben egy köztes lépés is lehetne az ingatlanok értékalapú megadóztatásának az esetleges jövőbeli bevezetéséhez, mivel az alapterület az egyik alapvető jellemző az épület értékének a meghatározásánál” – állítja Branislav Kováč, a Szlovák Adótanácsadói Kamara (SKDP) alelnöke.

Hatékonyabb végrehajtást

A pénzügyminisztérium szerint az adóvégrehajtás hatékonyságával is gondok vannak, ezért korszerűsíteni kell a rendszert. A tervezett újítások között szerepel a jogi személyektől juttatásokat igénybe vevő természetes személyek társfelelősségének a bevezetése is. „Az egyetemleges felelősség bevezetése az adócsalás és az adóelkerülés megakadályozását célzó intézkedésnek tekinthető. Bizonyos esetekben ugyanis a magánszemélyek jogi személyeket használnak arra, hogy minimalizálják az adókötelezettségeiket. A társfelelősség növelheti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot” – vallja Kováč, aki szerint azonban a javaslat negatív hatásait sem szabadna figyelmen kívül hagynunk. „Ha a magánszemélyek felelnének a jogi személyek kötelezettségeiért, az befolyásolhatja a beruházási hajlandóságukat és az új munkahelyek létrehozását. Ez pedig negatív hatással lehet az állam gazdálkodására is” – teszi hozzá az SKDP alelnöke. Az újítást szerinte épp ezért összhangba kell hozni az Európai Unió Bíróságának a közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatával, amely kimondta, hogy ez esetben is figyelembe kell venni az arányosság elvét.

Drágább dohányzás

A pénzügyminisztérium hosszú távú terve, hogy az úgynevezett negatív externáliákat, vagyis az egészségre káros termékeket magasabb adóval sújtsa. Idén februártól például ismét drágult a cigaretta, a szivar és ezek füstmentes alternatívái. A dohánytermékek elmúlt időszakban tapasztalt drágulása így nagyrészt az adóemelésekkel magyarázható. Ez különösen a dohánytermékek jövedéki adójára érvényes, amelyet egy hosszú távú terv alapján emelnek. A pénzügyminisztérium előrejelzései szerint idén több mint 948 millió euró folyhat be ebből a forrásból az államkasszába, a következő években pedig ez az összeg meghaladhatja a 960 millió eurót.

Az INESS gazdaságkutató intézet szerint a jövedéki adóknak eredetileg az lenne a szerepe, hogy visszaszorítsák a társadalomban a negatív jelenségeket, és csökkentsék az ezekből a negatívumokból eredő költségeket. Az alkohol- és dohánytermékek adójából származó pénzt ezért az egészségügyi rendszerbe kellene átirányítani. Ha azonban megnézzük, hogy a szlovák kormányok hogyan állapítják meg ezeket az adókat, és hogyan számítják ki az externáliák költségeit, gyakran úgy tűnik, mindez valójában csak egy „álca” az állami bevételek növelésére.

Vállalkozói vélemények

A piac egyelőre óvatosan kezeli a szakértői kormány adóterveit. „Az intézkedések vállalkozókra gyakorolt hatása ezek pontos értelmezésétől és végrehajtásától függ” – nyilatkozta a közmédiának Miriam Filová, a Munkaadói Szervezetek Szövetségének (AZZZ) a szóvivője. Az eddigi kormányok és a vállalkozók véleménye azonban a piac működéséről egyre inkább eltért egymástól. Az állam gyakran kényelmetlen helyzetbe hozta a vállalkozásokat, hiányoztak a szakértői megbeszélések, a kiszámítható jogszabályok és a hosszú távú stratégia az üzleti környezet fejlesztésére.

Ján Solík, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének (ZPS) az elnöke szerint a vállalkozók azt várják, hogy véget ér a versenyfutás, hogy ki tud többet elajándékozni az ország által felvett pénzből, és a politikusok végre elkezdenek foglalkozni a régóta fennálló problémákkal, a kedvezőtlen demográfiai helyzettel, a magas adó- és járulékterhekkel és a katasztrofális jogérvényesítéssel. „Szlovákia távolodik az uniós országoktól, ahelyett, hogy felzárkózna hozzájuk, miközben az európai gazdaság is veszít a vonzerejéből a globális versenyben” – magyarázta Solík a Trendnek.

Felemás adóreform

Egy másik szakértő is kritikusan értékeli a pénzügyminisztérium szándékait. Martin Vlachynský, az INESS elemzője szerint a szaktárca már eddig is gyakran érvelt az adószerkezet megváltoztatása mellett. „Valójában azonban a legtöbb javaslat megreked az első fázisnál, azaz az ingatlanadó növelésénél, és nem jut el a második fázisba, ami a munkára rakódó adó- és járulékterhek csökkentése lenne. 2012-ben az adók és járulékok a szlovák gazdaság 36,8 százalékát tették ki, míg 2022-ben már a 40,8 százalékát” – mondta Vlachynský. Szerinte az adó- és járulékterhek növekedése ellenére Szlovákia államháztartása történelmi deficittel küzd, az államháztartás problémája így nem az elégtelen adóztatás, hanem az állam által ellenőrizetlenül elköltött közpénzek. „Minden további adóemelés csak arra ösztönözné a politikusokat, hogy továbbra is mértéktelenül költekezzenek, és késleltessék a kiadási reformok végrehajtását. Ezért ellenzem az adóemeléseket, függetlenül attól, hogy milyen nevet ad ennek a minisztérium” – tette hozzá Vlachynský. (trend.sk, mi)