A volt érseknek nem kell Rákóczi

VRABEC MÁRIA

A Szent Erzsébet-dómba október 27-én látogatott egy népes magyarországi csoport, hogy II. Rákóczi Ferenc sírjánál elhelyezzék a fejedelmi zászlókat. Mint utóbb kiderült, engedélyt sem az érsekségtől, sem a műemlékvédelmi hivataltól nem kértek, a mintegy 150 ember turistaként váltott jegyet és ment le a kriptába, ahol verseket mondtak és énekeltek.

A dóm előtt azonnal megjelentek a rendőrök is, de beavatkozásra nem volt szükség, mert incidens nem történt, viszont az árpádsávos lobogókra mindenki felfigyelt. A „zarándokutat” László Ferenc, a magyarországi Rákóczi Nemzetsége csoport vezetője, a Jobbik bonyhádi alapszervezetének elnöke szervezte, és Morvai Krisztina EP-képviselő szponzorálta.

A kassai magyar szervezetek közül egy sem tudott a megemlékezésről, csak a Borsiban működő II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság tagjai voltak ott.

Nem szóltak időben

László Ferenc ugyan még szeptemberben írt egy e-mailt Balassa Zoltán kassai történésznek, hogy segítsen megszervezni a tiszteletadást, de végül mégis bejelentetlenül érkezett meg öt autóbusznyi emberrel Kassára. „Én felvettem a kapcsolatot a magyar konzul asszonnyal és a püspöki helynökkel, beszéltünk arról, hogy megfelelő időpontot kell találni a megemlékezésnek. Ezt megírtam László Ferencnek azzal, hogy a többit személyesen kell megbeszélnünk, de többé nem jelentkezett. Csak utólag értesültem arról, hogy itt jártak” – mondja Balassa Zoltán.

László Ferenc ugyan a sajtóban megjelent nyílt levelében azt állítja, hogy az érsekséget értesítették szándékukról, de oda csak november 2-án érkezett meg a kérvény e-mailben, majd postán is. Bernard Bober érsek levélben válaszolt László Ferencnek, amelyben sajnálattal vette tudomásul, hogy csak a látogatása után jelentkezett be, és arra kérte, a jövőben kerülje a hasonló meglepetéseket. „Azt szeretnénk, ha az emberek a szeretet és a kölcsönös megértés jegyében jönnének városunkba és ismernék meg egymást” – írta az érsek.

Az engedély nélkül elhelyezett zászlókat és a Nagy-Magyarország térképét ábrázoló talapzatot az érsekség ennek ellenére nem távolíttatta el, ma is ott vannak az altemplomban. Az ügynek nem is lett volna különösebb visszhangja, ha Alojz Tkáč nyugalmazott érsek nem tér vissza rá Erzsébet-napi prédikációjában.

Az exérsek közbelép

„Felhívom az egyházi és polgári intézményeket, hogy kezdjenek tárgyalásokat II. Rákóczi Ferenc és hozzátartozói földi maradványainak Magyarországra szállításáról. Mi, hívők és szlovákok szívesen átadjuk nektek, magyaroknak, és ti, magyarok fogadjátok tárt karokkal. Így véget érnek a nyugtalan helyzetek, jó barátok és szomszédok leszünk. Ámen” – hangzott el szó szerint a november 19-i szlovák misén sokak megdöbbenésére.

Tkáč érsek, akit 2010-ben nyugalmaztak, lapunknak azt mondta, naponta látja, mit művelnek a dómban és környékén a magyar turisták. Úgy véli, ennek véget kell vetni. „Október 27-e volt a csúcs, amikor egy népes csoport úgy viselkedett, hogy a templomgondnoknak kellett beavatkoznia. A nacionalista demonstrációknak nincs helyük egy templomban. Már az is sok, hogy egy ilyen ellentmondásos történelmi személyiségre ennyi alkotás is emlékeztet a dómban. Nem Szent Józsefről vagy Szent Annáról van szó, hogy az északi bejáratnál nagy freskója, a külső falon emléktáblája, bent a templomban pedig sírkövei és még kriptája is legyen! Azt is látni kell, ki mindenki van ott még eltemetve, és épp az övé a legjobb hely. Az igaz, hogy neki építtették, na de egy katedrálisban egy ilyen embernek! Ha többet beszélnénk a történelemről, nagyon sok minden kiderülne róla, határozottan nem való oda!” – véli Tkáč érsek.

Nem szállítják el

Kérdésünkre, ezt a meggyőződését osztja-e a jelenlegi kassai érsek, Bernard Bober is, azt mondta, azt tőle kérdezzük meg. „Mindenesetre az érsek úr tiltakozott a kassai magyar konzulnál az október 27-i történtek miatt” – figyelmeztetett Alojz Tkáč.

Az érsekség szóvivője, Jaroslav Fabian szerint nem tiltakozásról volt szó, Bober érsek arról tárgyalt a magyar konzullal, hogyan előzhetnék meg a hasonló feszültségkeltő megnyilvánulásokat. „Az érsekségen nem téma a földi maradványok Magyarországra szállítása. Tkáč érsek úr a magánvéleményének adott hangot” – hangsúlyozta.

Nem foglalkozik a földi maradványok eltávolításának gondolatával a dóm plébánosa, František Šándor sem. „Ez történelmi örökség, amit kaptam, arról gondoskodom. A többi a történészek és a politikusok dolga” – véli a plébános. A nyugalmazott érsek kijelentéseit nem kívánta kommentálni, de azt mondta, szerinte nincs gond a magyar turistákkal, ez egyedi eset volt.

Aloj Tkáč nyugalmazott érsek magánvéleménye ráadásul városi rendeletbe is ütközik – a kassai önkormányzat 1997-ben fogadott el egy határozatot, melynek értelmében a jelentős személyiségek sírjainak gondnokai nem semmisíthetik meg és nem is exhumálhatják ezen elhunytak földi maradványait. A határozat 2005-ös kiegészítése értelmében ez azokra a jelentős személyiségek nyughelyéül szolgáló sírokra is vonatkozik, amelyek nincsenek a város tulajdonában.