A végzős középiskolásoknak még jár a nyári szünet

Szlovákiában áprilisban 12,96 százalékos munkanélküliséget jegyeztek, ami abszolút számokban összesen 349 745 állástalan személyt jelent. Közülük 25 659 pályakezdő, akik száma az érettségi és államvizsgák után várhatóan nőni fog. Így volt ez tavaly is: a munkaügyi hivatalok 2013 áprilisában 23 930 végzőst tartottak nyilván, a főiskolai vizsgaidőszak befejeződése és nyári szünet után azonban a számuk szeptemberben mintegy 10 ezerrel nőtt. Vélhetően idén is sokan a nyári szünet után fognak bejelentkezni. A végzős középiskolások még augusztusig diákokA végzős középiskolások számára a törvényes határidő szeptember 7. Aki akarja, korábban is regisztráltathatja magát, de akkor leállítják a családi pótlék folyósítását. Aki felsőoktatási intézményben tanul tovább, eltartott személynek minősül, a szülők tovább kapják a családi pótlékot, és az egészségbiztosítási járulékot is az állam téríti helyettük. Az államvizsga dátuma számítA végzős egyetemi hallgatók esetében az utolsó államvizsga dátuma a mérvadó – ha az ettől számított 7 napon belül jelentkeznek a munkaügyi hivatalban, bekerülnek az álláskeresők nyilvántartásába. Ha ezt később teszik meg, ez alatt az idő alatt önkéntes munkanélkülinek számítanak, s maguknak kell fizetniük a kötelező egészségbiztosítást. Annak nincs semmilyen kötelezettsége, aki folytatja a tanulmányait, nem kell hivatalba járnia, élvezheti a nyári szünetet. Azok a végzős középiskolások, akik úgy döntöttek, nem akarnak tovább tanulni, vagy nem vették fel őket a megpályázott felsőoktatási intézménybe, augusztus 31-éig még diáknak számítanak, hivatalosan eltartott személynek minősülnek, szüleik a nyár végéig kapják a családi pótlékot. A nyári szünet után kell mérlegelniük, hogyan tovább: munkahelyet keresnek itthon vagy külföldön, kiváltják a vállalkozói engedélyüket, regisztráltatják magukat álláskeresőként, vagy egyszerűen otthon maradnak – ez utóbbi esetben önkéntes munkanélküliek lesznek, s maguknak kell fizetniük a kötelező egészségbiztosítást. Az egészségbiztosító a fontosA végzősöknek elsősorban az egészségbiztosítóval szemben van bejelentési kötelezettségük: tájékoztatniuk kell az intézményt tanulmányaik befejezéséről. Ehhez szükségük van a személyazonossági igazolványra és az iskola befejezését igazoló dokumentumra (oklevél, bizonyítvány). A munkaügyi hivatalban is ugyanezekre az iratokra van szükség, de a végzősöknek nem kötelező regisztráltatniuk magukat. Akinek azonban nem sikerül munkát találnia, érdemes bejelentkeznie az álláskeresők közé, mert így az állam fizeti helyette az egészségbiztosítást. A Szociális Biztosítóval szemben a végzősöknek nincs semmilyen kötelezettségük, nem muszáj társadalombiztosítást kötniük, de nem is léphetnek fel semmilyen igénnyel. Ha akarnak, köthetnek önkéntes biztosítást, ez esetben maguk dönthetik el, milyen kivetési alapból számolják ki a kifizetendő havi járulékokat. „A Szociális Biztosítóval szemben csak azoknak a végzősöknek van bejelentési kötelezettségük, akik árvasági nyugdíjat kapnak. Nekik 8 napon belül el kell juttatniuk egy igazolást arról, hogy befejezték vagy megszakították tanulmányaikat” – hívta fel a figyelmet a Szociális Biztosító. 1. Egyetemi hallgató vagyok, és a barátommal az iskola befejezése után azonnal össze akarunk házasodni, gyermeket is szeretnénk. Köthetek most önkéntes betegbiztosítást, hogy a tanulmányaim befejezése után jogosulttá válhassak anyasági támogatásra? Mindenki köthet önkéntes biztosítást, de külön betegbiztosításra 2012. február 1-jétől már nincs lehetőség. Diákként 16 éves korától mindenki bejelentkezhet a Szociális Biztosítóba, és 3 csomag közül választhat: teljes önkéntes biztosítás (tartalmaz beteg-, nyugdíj- és munkanélküli-biztosítást), külön nyugdíjbiztosítás, a beteg- és a nyugdíjbiztosítás kombinációja. Miután bejelentkezik a Szociális Biztosítóba, olyan kivetési alapból számolják ki a járulékokat, amilyet az ügyfél javasol, de létezik egy minimális összeg, aminél kevesebbet már nem lehet fizetni. 2014-ben az önkéntes komplex társadalombiztosítási csomag esetében a járulékok összege havonta legkevesebb 141,47 euró, legtöbb 1 414,78 euró. Az önkéntes biztosítás a bejelentkezés napjától a kijelentkezés napjáig tart, illetve törvényből kifolyólag is megszűnik, ha az ügyfél két egymást követő hónapban nem utalja át a biztosítási díjat. A járulékok be nem fizetését a biztosító ugyanis úgy értelmezi, hogy az ügyfél már nem óhajtja az önkéntes biztosítást, ezért hivatalból megszüntetik. Az SP ügyfele a törvényes feltételek teljesítése után jogosult a különböző szociális támogatásokra – táppénzre, anyaságira, ápolási díjra, munkanélküli-segélyre, nyugdíjra. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen anyasági támogatásra, a szülés feltételezett időpontja előtti két évben legalább 270 betegbiztosítási nappal kell rendelkeznie. 2. A testvérem éveken keresztül kapott árvasági nyugdíjat, ám miután tavaly júniusban befejezte a gimnáziumot, szeptemberben kapott egy levelet, hogy a biztosító leállítja az árvasági nyugdíj folyósítását, pedig akkor már felvették a megpályázott egyetemre. Most én vagyok végzős, és a középiskola után tovább akarok tanulni. Nekem is leállítják az összeg folyósítását? Miért? Az árvasági nyugdíjra való jogosultság és a támogatás folyósításának egyik alapfeltétele, hogy az árva eltartott gyermeknek minősül. Ha a támogatás címzettje megszűnik eltartott gyermeknek lenni, elveszíti a jogosultságot. Arról, hogy a gyermek a középiskola befejezése után felsőoktatási intézményben tanul tovább, a biztosítónak nincs információja. Az a tény, hogy valaki eltartott gyermeknek számít, csak azon év augusztus 31-éig bizonyított, amelyikben befejezte középfokú tanulmányait. Mivel a biztosító a nyugdíjat mindig havonta előre fizeti, az utolsó összeg augusztusban érkezik meg, szeptemberben már nem. A hatályos törvények szerint főiskolai hallgatóvá valaki csak a beiratkozás napján válik. Azt, hogy valaki – abból kifolyólag, hogy továbbtanulással készül jövőbeli hivatására – továbbra is eltartott gyermeknek számít, nem elég azzal alátámasztani, hogy felvették egyetemre, hanem arról kell hiteles igazolást felmutatni, hogy valóban látogatja az iskolát. Ha a testvére hoz ilyen igazolást, ismét kaphat árvasági nyugdíjat, elég egy saját szavakkal megfogalmazott kérvényt írnia, és utólag is kifizetik a visszatartott összeget. A frissen végzett középiskolásoknak pedig nem szabad elfeledkezniük arról, hogy ha továbbtanulnak, a beiratkozás után azonnal vegyék fel a kapcsolatot a Szociális Biztosítóval, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az árvasági nyugdíj folyósítása. 3. Végzősként utólag kifizethetem a nyugdíjbiztosítási díjat, hogy a nyugdíjam kiszámításakor majd a főiskolán töltött éveket is figyelembe vegyék? Igen, utólag is befizethetőek a nyugdíjbiztosítási járulékok, hogy a nyugdíjigény benyújtásakor majd a tanulmányokkal töltött időszakot is figyelembe vegyék. Ezt nem muszáj közvetlenül az egyetem elvégzése után megtenni, erre a nyugállományba vonulásig bármikor van lehetőség, akár a nyugdíjigény benyújtásával egy időben is elintézhető. Elég kitölteni egy kérvényt, a megfelelő nyomtatvány a biztosítóban beszerezhető. Mellékelni kell egy igazolást az iskolalátogatásról, esetleg az oklevelet. A biztosítási díj utólagos befizetésekor az ügyfél maga szabja meg a kivetési alapot, melyből kiszámítják a járulékok összegét, miközben létezik egy minimális kivetési alap: a havi átlagbér 50%-a (az általános kivetési alap tizenketted része) abban az évben, mely két évvel megelőzi azt az évet, amelyikért utólag be akarja fizetni a járulékokat. Például aki utólag a 2009-es járulékokat be akarja fizetni, a minimális kivetési alap a 2007-ben érvényes havi átlagbér 50%-a, azaz 334,36 euró. Ebből az összegből legkevesebb 80,24 euró nyugdíjbiztosítási díjat kell fizetni minden egyes hónapért, az egész 2007-es évért összesen 962,88 eurót. Utólag csak a nyugdíjbiztosítási járulékokat lehet pótolni, a beteg- és munkanélküli-biztosítást nem.