A tudomány se ismer határokat

A jelentkezéshez szükséges űrlapokat először a környező országokban terjesztették a tudományos fokozattal rendelkező magyar kollégák körében, eddig csaknem 500-an jelentkeztekSomogyi Tibor felvételeMilyenek a jelenlegi keretei a határokon átívelő tudományos együttműködésnek?

1998-ban az akadémiai fejlesztési és stratégiai program részeként alakult meg az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely, mely 2001. január 1-jével önálló akadémiai kutatóműhellyé vált Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet néven, melynek igazgatója a hazai berkekben is jól ismert és elismert, szaktekintélynek számító Szarka László történész lett. Három nagy kisebbségi célcsoport – a környező országokban élő kisebbségi magyar, a magyarországi nem magyar és a kelet-közép-európai cigány/roma közösségek – helyzetében, önszerveződésében, a többség-kisebbségi kapcsolatokban lezajló dinamikus változások jelentették a Műhely, illetve az Intézet egyéni és csoportos kutatási programjainak a legfontosabb vizsgálati szempontjait. Az Intézetben kapott elhelyezést a Szlovák Tudományos Akadémia magyarországi képviseleti irodája, mely a 2001. június 8-i, a Szlovák Tudományos Akadémia és az MTA közötti megállapodás alapján jött létre. Más környező országgal az MTA-nak nincs hasonló kapcsolata. A két partnerakadémia közös tanulmánykötetet jelentett meg 2002-ben Tudomány a Duna két partján címmel, a Kalligram Könyvkiadó és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete gondozásában. A kötet Az akadémiai közös kutatásaink című konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. A megállapodásban foglaltak szerint a jövőben úgynevezett területi irodák jönnének létre, melyek feladatát a különféle tudományterületeken folytatott szakmai együttműködés koordinálása, illetve konferenciák szervezése jelentené.

A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának a tagjaként mi a feladata?

A feladatom abból áll, hogy a határokon átnyúló, egyetemes magyar tudományosság jegyében a szlovákiai magyar tudományos intézményeket, szervezeteket, fórumokat és személyeket bevonjam a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának (MTA VAB) munkájába, és az ottani tudományos műhelyek tevékenységébe. Glatz Ferenc 1999 decemberében az MTA közgyűlésen bejelentette: szeretné, ha egyre több határokon túli magyar kutató kapcsolódna be az MTA szervezeti életébe. Ennek következtében négy évvel ezelőtt két program is beindult: egyrészt a Szülőföld (Domus) program, vagyis a határokon túli magyarok szülőföldön végzett kutatását elősegítő projektum, másrészt az MTA szerkezeti átalakítása: a köztestületi tagság kiterjesztése a határon túli magyarokra. Egy évvel később a köztestületi tagságot közgyűlési határozattal kiterjesztették a környező országok magyar kutatóira is. Fontosnak tartom azonban leszögezni, amit egy korábbi alkalommal az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, Berényi Dénes akadémikus is hangsúlyozott, hogy a magyar tudományossággal való foglalkozás és ezeknek a kapcsolatoknak az ápolása távol van minden nacionalista színezettől, hiszen a tudomány mindenkor egyetemes és a magyar tudományosságon belüli kapcsolatok ápolása semmiképpen sem irányulhat az egyetemes tudomány ellen. Éppen ellenkezőleg, az egyetemes tudományon belüli kapcsolatok építésében egyfajta katalizátor szerepet kell betöltenie.

Milyen visszhangra talált ez a kezdeményezés a szlovákiai szakemberek körében?

A jelentkezéshez szükséges űrlapokat először a környező országokban terjesztették a tudományos fokozattal rendelkező magyar kollégák körében, eddig csaknem 500-an jelentkeztek. Az MTA jelenleg 68 szlovákiai köztestületi tagot számlál. Közülük 19-en az Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának munkatársai, 14-en pedig a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályát képviselik. A legnagyobb arányban egyébként a romániai kutatók képviseltetik magukat a szervezetben, létszámuk eléri a 241 főt. A határon túli köztestületi tagok névjegyzéke a legfontosabb adatokkal megtalálható az MTA www.mta.hu című honlapján, ezzel is elősegítve a magyar–magyar tudományos együttműködést. A köztestületi tagság kiterjesztése a világ más országaiban tevékenykedő magyar kutatókra is folyamatban van, az Amerikai Egyesült Államokból már 150-en jelentkeztek, és már Kanadában is megkezdődött az ez irányú munka. Ezen tagok nyilvántartását, valamint ügyeik intézését is a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottság, illetve az MTA területi központjai végzik. A területi központok azon országok magyar, vagy magukat magyarnak valló kutatóit vonták be, melyek területileg közel állnak ezekhez a központokhoz. Tavaly a Debreceni Akadémiai Központ (AK) 241, a Miskolci 16, a Pécsi AK 30, a Szegedi AK 161, és a Veszprémi Akadémia Központ 48 tagot számlált, az akadémiai központhálózat 2002-ben összesen 496 kutatóval tartott fenn együttműködést.

Miben segíti a Domus program a kutatók munkáját?

A Domus célja az anyaországi és a külföldi magyar tudományossághoz tartozó kutatók közötti együttműködés előmozdítása, ezen belül is elsősorban az MTA külső tagjaival való kapcsolattartás, Magyarország határain túl működő és a távolabbi külhoni magyar tudományos műhelyekkel való együttműködés segítése, valamint a magyar témával foglalkozó kutatások támogatása. A Domus részeként a határon túli magyar kollégák egyebek mellett magyarországi egyetemi tanszékeken, kutatóintézetekben, levéltárakban végzendő kutatómunkára feljogosító pályázatokat nyerhetnek. Ezen kívül a program Magyarországon tartott tudományos konferenciákon való részvételre is nyújt támogatást. Tavalyig 108 szlovákiai érdeklődő szerepelt sikerrel a Domus program keretében meghirdetett pályázatokon. Arányuk a határon túli nyertes pályázók összlétszámához képest mintegy 12 százalék. A pályázatok 65 százalékát a romániai kutatók nyerték.

A közeljövőben milyen rendezvényeket szerveznek az együttműködés részeként?

November elejére konferenciát hívtunk össze az MTA Veszprémi Területi Bizottsága és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet közös szervezésében. A szakmai találkozó az európai uniós csatlakozásunk kulturális hatásai jegyében zajlik majd. A szakmai találkozó előadói közt szerepel a tervek szerint Öllős László politológus és Liszka György etnográfus is.