A tudás a kitörési lehetőségünk

Villamosmérnöki oklevelem van, hatodik éve a Matramont–Bánovce nad Bebravou-i vállalkozás magyarországi ügyvezetőjeként dolgozom. Energetikai berendezések gyártásában veszünk részt alvállalkozóként. Korábban a szakmám miatt Pozsonyba, Lévára költözhettünk volna, de szülőfalumban, Alsószeliben maradtunk, amit nem bántam meg.

Prágában tanult. Egy nagyvárosból nem volt nehéz visszaszokni a faluba?

A prágai évek alatt is volt kapcsolatom a falummal. Mind a gimnáziumi, mind a főiskolai idők alatt kapcsolatban voltam a népzenével, az itthoni közönségszervezéssel, hagyományápolással, közművelődéssel. Hazahívtak a Csemadok alapszervezetének vezetőségébe. Nagyon lelkes, áldozatos munkát végző emberekkel dolgozhattam itt. A Csemadokban érintett meg a politikai változások szele 1989-ben. Megalakítottuk a Csehszlovákiai Magyarok Fórumát, majd az Együttélés Politikai Mozgalmat, melynek járási, majd rövid ideig országos elnökségi tagja is voltam.

Indult a 90-es, majd a 94-es polgármester-választáson is, de nem tudta megelőzni az eddigi polgármestert.

Tudomásul kellett vennem, hogy a nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, és az előző rendszerben kapcsolatait a falu érdekében kiválóan kihasználó polgármestert nagyra becsülik, jelentős sikereket ért el a közművesítés, a községi szolgáltatások fejlesztése és a lakosság szociális ellátása terén.

Mégsem hagyta abba a politizálást, a községért végzett munkálkodást.

A Csemadok helyi vezetőjeként, később az MKP helyi szervezetének elnökeként a nyilvánosság előtt is kimondtam a véleményem. Olyan témákról is, amelyek eddig tabunak számítottak, mint a deportálás és a kitelepítés, a kollektív kisebbségi jogok, a kommunista diktatúra... Ezzel akkor falunkban nem lehetett szavazatokat nyerni. De elvi dolgokban nem szabad a siker érdekében megalkudni. Ha közérdekről van szó, nincs helye egyéni érzékenykedésnek.

1998-tól ismét helyi képviselőként – polgármester-helyettesként – dolgozott.

Politikai aprómunkával telt ez az időszak, néha kevésbé látványos eredményekkel, de több olyan fontos és sikeres rendezvényünk is volt, amelyek a falu többségét mellénk állították, ilyen volt például a kitelepítettek találkozója. Az önkormányzat most záruló időszakának legnagyobb vállalkozása a szennyvíztisztító megépítése. Az ötmillió koronás állami támogatásnak köszönhetően jó esély van a gyors befejezésére.

Most tehát – harmadszorra – ismét indul a választásokon. Bízik a sikerben?

Sok biztatást kapok a családomtól, a képviselőtársaktól, a Csemadok vezetőségi tagjaitól, de az egyszerű polgároktól is. Időközben felnőtt egy múlttal nem terhelt, az előző nemzedékek eredményeit megértő, de azon túlnéző fiatal generáció. És a község jövőjét már értük, velük kell terveznünk, alakítanunk.

Milyen programja van, ha elnyeri a választók többségének bizalmát?

Magától adódik a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a felszíni vízlevezető árokrendszer felújítása. Ezek a beruházások jelentősen javítják majd a környezet minőségét, egyben munkalehetőséget is teremtenek községünkben. A hulladékgazdálkodást ökológiai alapon újra kell gondolni, és a helyenként akadozó szemétszállítást akár saját gépkocsi vásárlásával is meg kell oldani.

Néhány számadattal talán mutassa be Alsószelit.

A lakosság lélekszáma 1922, ebből 1500 magyar, 405 szlovák és 17 egyéb. Az 1500 lelket meghaladó községek közül a miénk az egyetlen, ahol – ha csekély mértékben is –, de 1991-hez képest nőtt a magyar lakosság aránya. Ez nem kis mértékben pedagógusaink munkájának is köszönhető. Most, hogy iskoláink és óvodáink visszakerültek az önkormányzatokhoz, tekintet nélkül az oktatás nyelvére, kiemelt figyelmet kell fordítanunk rájuk, hiszen most kétszeresen igaz: az iskola a jövőnk. Egyetlen kitörési lehetőségünk a műveltség. Folytatjuk a kultúra, a közművelődés, a civil szerveződések támogatását. A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma száznegyven körül van. Ez tíz százalék alatti munkanélküliséget jelent, a valós helyzet szerintem tizenöt százalék feletti. A legnagyobb munkaadó a mezőgazdasági szövetkezet, hozzáértő vezetéssel viszonylagos létbiztonságot kínál a falu mintegy kétszáz családjának.

És a magánvállalkozók?

Nekik kezdetben a gazdasági nehézségek mellett jelentős közegellenállással is meg kellett küzdeniük. Mára ez szerencsére múlóban van.

Mennyire öregszik a község?

A nyugdíjas lakosság aránya közel húsz százalékos, de örvendetes, hogy egyre több a főiskolát végzett fiatal, aki itthon telepszik le. Az még örvendetesebb, hogy közöttük sok az aktív, közösségünk problémái iránt fogékony ember. Az ő javaslatukra került programunkba a „Teleház” berendezése is számítógépekkel, internettel. A bérlakás-programot is szeretnénk elindítani, mert a pályakezdő fiatalok, ifjúházasok megtartásához jó minőségű lakások kellenek. Jelenleg bár közel száz lakóingatlan áll üresen, ezek általában komoly felújításra szorulnak.

A mostani bevételekből futja mindenre?

Csak egy mai helyzetet konzerváló programra futná... De az Európai Unió előcsatlakozási programjaiból, a szlovákiai programkezelőktől pályázatok útján és általában más önkormányzatokkal összefogva lehet forrásokat teremteni. Alkalmazni fogjuk ezt a komoly szaktudást igénylő uniós gyakorlatot. Az MKP jelöltjeinek szakmai összetétele, és falunk iránti elhivatottsága erre a garancia.