A többség szereti az eurót

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Igor Barát, az euró bevezetését felügyelő egykori kormánybiztos elmondta, hogy a pénzcsere idején sokak által várt „pszichológiai sokk” nem történt meg, az emberek gyorsan alkalmazkodtak az új pénzhez. Az ország eurózónán belül az euróoptimisták közé tartozik. Mindezt segíti, hogy a bal- és jobboldal között egyetértés van az euró fontosságáról. „Szlovákia két dologban is különleges a többi országhoz képest: a bevezetést követően az új pénznem elfogadottsága nőtt és az infláció csökkent” – hangsúlyozta Barát.

Még mindig koronában számolunk

Az emberek 50%-a eredetileg rossz döntésnek minősítette a lépést, mára ez 40%-ra apadt. Főleg a főiskolai végzettséggel rendelkezők látják pozitívan, de minden műveltségi csoportban meghaladja az 50%-ot, és összességében a lakosok 56%-a előnyösnek tartja. Fél évtizeddel a bevezetése után a lakosok 68%-a gond nélkül használja az érméket, a papírpénz esetében ez az arány 86%-ra kúszik fel.Egyetlen érmével, méghozzá az egycentessel van problémák, ugyanis ezt tízből kilenc ember fölöslegesnek tartja. Az elfogadottság ellenére, többségünk (57%) a nagyobb vásárlások előtt – autó- vagy házvétel – továbbra is koronában számolja, de a mindennapos vásárlásnál ez az arány már csak 40%-os. Az emberek közel fele úgy véli, az euró révén a külföldi utazás olcsóbb és könnyebb lett, kétharmaduk szerint egyszerűbb az árak összehasonlítása és 30%-uk szerint olcsóbbak lettek a külföldi banki szolgáltatások. „A polgárok pozitívan értékelik, hogy nem kell beváltani a pénzüket, ugyanakkor könnyebben tudják összehasonlítani az árakat és a fizetéseket” – jelentette ki Naďa Urbanová, a Postabank szóvivője.

Nőttek az árak?

Barát hozzáfűzte, hogy a középtávon várt pozitív gazdasági hatás a válság miatt nem teljesült maradéktalanul, de mindenképp jobban jártunk, mint a szomszédos, saját pénznemet használó országok. A bevezetést övező pozitív vélemények és az alacsony infláció ellenére a TNS Slovakia korábban készített felmérése szerint az emberek 85%-a az árak ugrásszerű emelkedésére panaszkodott. Ennek elsősorban szubjektív oka van, mert a mindennapos alacsony áru termékek és szolgáltatások, mint a kenyér vagy a fodrászat ára emelkedett.

Koronával drágább lenne az élet

Az euró bevezetése óta megváltoztak pénzhasználati szokásaink, többet fizetünk bankkártyával. A közös pénz bevezetése előtt közel azonos arányban használtuk a bankautomatákat és a bolti POS terminálokat, mára ez közel kétharmad arányban a terminálok felé tolódott. Az euró bevezetése óta terminálokon való forgalom 141 százalékkal növekedett.

Eva Sadovská, a Postabank elemzője kifejtette, hogy a gazdasági válság mélypontján, 2009-ben a korona értéke valahol a 40 korona/euró szintre esett volna, ami jelentős árfelhajtó hatást gerjesztett volna, ehhez képest abban az évben csupán 1,7%-os volt az infláció. Az euró átvételének további kedvező hozadéka, hogy az Európai Központi Bank alapkamata az elmúlt öt évben 2,5 százalékról 0,25 százalékra esett, ennek következtében a hitelezés is olcsóbb lett.