Az emberi erőforrás (HR) módszerei az új technológiák felbukkanásával és az egyes pozíciókat megpályázó jelöltek preferenciáinak az átalakulásával párhuzamosan változnak. A munkahelyek légkörét egyre inkább a fiatalabb generáció alakítja.
A tíz legújabb trend a munkaerőpiacon
A helyzet a munkaerőpiacon dinamikusan és folyamatosan változik, s jelenleg nagyon kedvező az álláskeresők számára – erősítette meg Katarína Tešla, a Kariéra.sk portál kommunikációs vezetője. „A munkáltatóknak kihívást jelent, hogy miként tudnak megbirkózni a munkaerőhiánnyal. Hiány van szakképzett szakemberekből, továbbá a gyári vendéglátóipari dolgozókból egyaránt” – pontosította. Hozzátette: a fenntarthatóság, a digitalizáció és az automatizálás megváltoztatja a munkavégzés módját, s ezzel együtt átalakul az ún. emberi erőforrás (HR) területe is.
A HR (human resource management) a vállalati vagy szervezeti alkalmazottak hatékony és eredményes irányításának stratégiai megközelítése, amely segíti vállalkozásukat a versenyelőny megszerzésében.
1. „Husák-gyerekek”
Így szokták hívni az 1970 és 1985 között születettek generációját, az ötvenes éveikben járó, legtermékenyebb korosztály erős nemzedékét. A ManpowerGroup társaság szerint 10-20 év múlva komoly problémák lesznek, amikor ez az erős generáció eléri a nyugdíjkorhatárt. Már most is többen mennek nyugdíjba, mint ahányan az iskolából kikerülnek; a népesség elöregszik. A vállalatoknak meg kell próbálniuk megtartani a magasan képzett középkorú, sőt az idősebb munkavállalókat is, mert a pótlásuk túl nehéz és drága lehet.
2. Automatizálás
A digitalizáció, a robotika vagy a mesterséges intelligencia (AI) gyorsan átalakítja a munkavégzés módját. A Grafton munkaközvetítő ügynökség képviselői szerint ezeknek a technológiáknak a gyakorlatba való bevezetése az egyik fontos téma a szlovák munkaerőpiacon, illetve a HR területén. Elemzésük szerint a szlovákiai lakosok vegyes érzelmekkel viszonyulnak az AI-hoz, és az egyes munkapozíciókba jelentkezők még mindig jobban kedvelik a személyes találkozót a cég képvisőjével egy-egy állásinterjú során. A megkérdezettek mintegy 35 százaléka találkozott már a mesterséges intelligenciával az álláskeresés során, és 44 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy pozitív érzései vannak ezzel a kommunikációval kapcsolatban. Körülbelül 30 százalékuk semlegesen, 26 százalékuk pedig negatívan értékelte a dolgot
3. Rugalmasság
A ManpowerGroup szerint a munkavállalók egyre inkább olyan munkahelyet keresnek, ahol az elvégzendő munkának van értelme, ahol az életmódjukhoz illeszkedő rugalmas munkaidőt biztosítanak, van lehetőségük új készségek folyamatos fejlesztésére, megfelelő a fizetés és az egyéb jutalmazás, valamint a cégvezetés nem csak a végeredménnyel és a teljesítménnyel törődik. Az alkalmazottak egyre gyakrabban elvárják azt is, hogy az őket foglalkoztató vállalatnak az egyes társadalmi, politikai és környezeti kérdésekhez való hozzáállása legyen érthető, világos és egyértelmű.
4. A személyes megközelítés prioritás
A munkavállalók személyre szabott karrierfejlesztést és személyre szabott képzési programokat várnak el a vállalatoktól. A világjárvány megváltoztatta a munkakörnyezetet, és vitákat váltott ki a munkavállalók prioritásairól a munkáltatók igényeivel szemben. A munkavállalók például a munka és a magánélet egyensúlyát, a karrierfejlesztés új formáit, a jólétet és a közös értékeket hangsúlyozzák. Ezzel egyidejűleg az automatizálás és a zöld átalakulás egyre nagyobb ütemben halad.
5. A Z generáció alakítja a munkahelyeket
A munkaerőpiacon a munkavállalók különböző korosztályai találkoznak. A régi szokások fokozatosan eltűnnek, a munkahelyi kultúra jövőjét elsősorban a fiatalabb generáció alakítja. A ManpowerGroup szerint a fiatalabb munkavállalók befolyásolják a munkahelyi trendeket, hangsúlyt fektetve a munka és a magánélet határaira, a technológia használatára, a méltányos fizetésre és a munkáltató társadalmi kérdésekben való elkötelezettségére. A szlovákiai vezérigazgatók és csúcsvezetők magas átlagéletkora arra utal, hogy ezeket az erőket pótolni kell, és a hangsúlyt a fiatalabb munkavállalók motiválására kell helyezni.
6. Ökológiai átalakulás
A munkaerőpiacon a következő öt évben kezdenek megmutatkozni a globális ökológiai átalakulás hatásai. A ManpowerGroup például arra számít, hogy a zöld munkahelyek iránti kereslet gyorsabban fog növekedni, mint az IT-szektorban. A menedzserek 55 százaléka azt jósolja, hogy a következő öt évben az ún. zöld átalakulás, valamint a környezetvédelmi, társadalmi és állami beruházások az új munkahelyek egyik fő forrásává válnak. A szlovákiai menedzserek számára e tekintetben is kulcsfontosságú, hogy támogassák a munkavállalók készségeinek és a munkamódszerükben bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodási képességeiknek a folyamatos fejlesztését.
7. Keresett szakemberek
A Maxin's szerint az oktatás, a szociális és pszichológiai szolgáltatások, a rehabilitáció, az orvostudomány és a szenioroknak nyújtott szolgáltatások területén nagy a munkaerőhiány, ezért az idén nagy lesz a kereslet a szakképzett munkaerő iránt. A kiskereskedelemben, az élelmiszeripari szolgáltatásokban és a vendéglátásban is szükség lesz új munkavállalókra. A cégeknek továbbra is nagyobb mennyiségű műszaki végzettségű emberek kellenek – minden szinten, nem csak vezető pozíciókban. Informatikai szakemberekből ugyancsak hiány van még mindig.
8. A készségek megelőzik a diplomákat
Az Amrop honlapja szerint a „tegnapi” álláshirdetésekben a főiskolai végzettség volt a legfőbb követelmény a potenciális jelentkezőkkel szemben. A munkaerőhiánnyal és a főiskolai diplomások számának csökkenésével megbélyegzett munkaerőpiaci helyzetre reagálva azonban a szervezetek fokozatosan feloldják a „diplomafeltételt”, és végzős bizonyítvány vagy tudományos fokozat nélkül is alkalmaznak embereket. Ezzel egy időben kialakul egyfajta készségverseny. A nagyvállalatok, köztük olyanok, mint a Google, a Delta Airlines és az Accenture, már számos főiskolai végzettségi követelményt töröltek az állásajánlatokból, hogy korlátozások nélkül vonzzák a képzett tehetségeket. Az állami szervezetek és az önkormányzatok is fokozatosan átveszik ezt a megközelítést.
9. A fizetéssel szembeni elvárások
A szlovákiai polgároknak mintegy kétharmada keresett új állást az elmúlt egy évben, és negyedük állásinterjún is részt vett. Az emberek enyhe többsége szeretne legalább 1500 euró kezdőfizetést, a maradék nem elégszik meg ennyivel – derül ki a STEM/MARK által a Home Credit Slovakia számára készített felmérésből. Szlovákiában az átlagos havi fizetés 2023-ban elérte az 1 430 eurót. A felmérés szerint sokan elégedetlenek a jelenlegi pénzügyi helyzetükkel, ezért olyan alternatívákat keresnek, ahol többet kereshetnek. Ha elmennek állásinterjúra, a legtöbb embert (83 százalék) az érdekli, mekkora lesz a fizetése. 51 százalék mutat érdeklődést a munkahely jellege iránt, 48 százalék főleg a vállalati juttatásokra kérdez rá, 44 százalék pedig azt szeretné tudni, hogy milyen a kollektíva és a hangulat a cégnél. A szlovákok 56 százaléka legalább 1 500 eurós kezdő fizetésre számít. A megkérdezettek negyede 1 251 és 1 500 euró közötti bérben reménykedik, míg 23 százalékuk 1 751 és 2 000 euró közötti fizetést álmodik magának, 12 százalékuk pedig nem akar 2 000 eurónál kevesebbért dolgozni.
10. Hibrid munkavégzés
A munkaerőpiac egyre hibridebbé válik, ami azt jelenti, hogy sok munkavállaló kombináltan – részben otthon, részben a cég irodájában – dolgozik. Ugyanakkor egyre több olyan vállalat van, amelyiknek valamilyen okból nem tetszik az otthoni munkavégzés lehetősége, és megkövetelik, hogy a dolgozók visszamenjenek a munkahelyükre. Ez kihívásokkal, de lehetőségekkel is jár, különösen a rugalmas munkavégzés, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakítása terén.
(Trend)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.