A természeti katasztrófák ellenére kevésbé törődünk a felgyorsuló klímaváltozással

Szlovákiában tízből kilencen komoly vagy elég komoly problémának jelölték a klímaváltozást. A közvélemény- kutatásban összesen több mint 26 ezer főt kérdeztek meg, hazánkban nagyjából ezren vettek részt a kezdeményezésben. Az adatgyűjtésre május 11. és 26. között került sor.

Kilenc ország – Belgium, Dánia, Németország, Írország, Málta, Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország – lakosai szerint a klímaváltozás a legnagyobb kihívás, amellyel a világnak szembe kell néznie. A 27 tagállam közül 16-ban az első három legnagyobb kihívás között végzett. Míg az Európai Unióban a megkérdezettek közel fele (46%) jelölte az egyik legsúlyosabb problémának, addig Szlovákiában a megkérdezettek 26%-a vélekedett így. Az első helyen a szegénység, éhezés és az ivóvíz hiánya szerepel, Szlovákiában a lakosok kétharmada szerint ez a legfőbb globális probléma. Nagyon sokan tartanak a fegyveres konfliktustól is – 57%. A 2021 tavaszán készült Eurobarométer-felmérés adataihoz képest Európában látványosan megugrott azok aránya, akik szerint a háború az egyik legnagyobb globális probléma – két év alatt 23 százalékról 52 százalékra emelkedett ez a szám. Míg az EU-ban 46%-kal a klímaváltozás szerepel a harmadik helyen, addig Szlovákiában nagyobb problémának látják a gazdasági helyzetet, s többen aggódnak a fertőző betegségek elterjedése miatt is.

A szlovákiai megkérdezettek közel háromnegyedének meggyőződése, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés innovációhoz vezet. Emellett 70 százalékuk azt gondolja, a klímaváltozás okozta károk helyreállításának költségei sokkal magasabbak, mint a zöld átalakuláshoz szükséges beruházások.

Egyéni felelősség

Az uniós polgárok túlnyomó többsége (63%) már most is tesz egyéni lépéseket a mindennapi életében az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, valamint tudatos és fenntartható döntéseket hoz. A szlovákiai válaszadók 72%-a mondta azt, hogy az elmúlt fél évben személyesen is tett bizonyos lépéseket a klímaváltozás ellen. A felmérésből kiderült az is, a hazai megkérdezettek 71 százaléka rendszeres szelektálással igyekszik csökkenteni a hulladékmennyiséget. Ami az uniós átlagot illeti, 2021-hez és 2019-hez képest is visszaesés tapasztalható – míg az előző két mérés idején a megkérdezettek háromnegyede próbálta szelektálással csökkenteni a hulladékmennyiséget, addig idén már csak a 70 százalékuk számolt be erről. Hasonló trend figyelhető meg az eldobható termékek visszaszorítása terén is – 2019-ben a válaszadók 62%-a próbálta csökkenteni például a műanyag szatyor vásárlását, 2023-ban azonban csak a válaszadók 53%-a figyelt oda erre. „A szlovákok 57 százaléka igyekszik csökkenteni az egyhasználati cikkek fogyasztását, 40 százalékuk pedig energiatakarékosabb új háztartási eszközöket vásárol” – tette hozzá az Európai Bizottság. Arra a kérdésre azonban, hogy kinek kellene felelősséget vállalnia az éghajlatváltozás kezeléséért, a polgárok hangsúlyozták, hogy az egyéni erőfeszítések mellett további reformokra van szükség, és rámutattak a tagállami kormányok, az EU, valamint a vállalkozások és az ipar felelősségére.

Az európaiak több mint a fele (58%) úgy véli, fel kell gyorsítani a zöld gazdaságra való átállást az energiaárak emelkedése és az Ukrajna elleni orosz inváziót követő gázellátással kapcsolatos aggályok miatt. Tíz európai közül közel kilenc azt gondolja, az üvegházhatású gázok kibocsátását a lehető legkisebbre kell csökkenteni, a fennmaradó kibocsátást pedig úgy kell kompenzálni, hogy az EU 2050-re elérje az klímasemlegességet.

Változó trend

Az adatok szerint az éghajlatváltozás veszélyét az európai polgárok már a mindennapi életükben is érzik. Átlagosan az európaiak több mint egyharmada érzi úgy, hogy ki van szolgáltatva a környezeti és éghajlati kockázatoknak és fenyegetéseknek, és hét tagállamban a válaszadók több mint fele érzi így – ide tartozik például Magyarország és Lengyelország is, Szlovákiában pedig 49%-os ez az arány. Bár az éghajlatváltozás még mindig nagyon komoly globális problémának számít, az Eurobarométer eredményei azt mutatják, az európaiak véleménye az elmúlt két évben némileg megváltozott. A klímaváltozás már nem számít a legsúlyosabb globális problémának – jelenleg a harmadik helyen áll a szegénység, az éhezés, az ivóvízhiány és a fegyveres konfliktusok mögött. Egyéni szinten alig több mint az emberek harmada gondolja azt, hogy személyesen felelős az éghajlatváltozás elleni fellépésért. Ennek ellenére majdnem kétharmaduk azt állítja, az elmúlt hat hónapban tett lépéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében – ez az arány 2019 óta viszonylag stabil maradt.

Bár a többség személyes lépéseket tesz e téren, néhány bevett intézkedés kevésbé elterjedt, mint korábban. Tízből hét ember igyekszik csökkenteni a hulladék mennyiségét és rendszeresen szelektálni újrahasznosítás céljából, ami 5 százalékpontos csökkenés 2021-hez képest. Valamivel több mint a megkérdezettek fele próbálja csökkenteni az eldobható tárgyak fogyasztását, ami 6 százalékpontos csökkenés 2021-hez és 9 százalékpontos visszaesés 2019-hez képest. E két intézkedés jelenlegi eredményei 2013 óta nem voltak ennyire alacsonyak.