A takarékoskodás továbbra is kifizetődő lesz

Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint az ügyfelek nem érzik majd meg a kamatok lefaragásátTASR-felvételMíg idén minden megtakarított 100 koronájukhoz az állam 14,5 koronával járult hozzá, jövőre ez már csak 10 korona lesz. Jobb takarékoskodási formát azonban a hazai piac jelenleg nem kínál. Januártól megváltozik az állami támogatás felső határa is.

Idén a lakás-takarékpénztárak minden egyes ügyfele legfeljebb 2500 koronás támogatáshoz juthatott, ami jövőre 2 ezer koronára csökken. Mindezt a pénzügyminisztérium azzal magyarázza, hogy az állami kiadásokat a lehető legnagyobb mértékben szeretnék lefaragni, amihez megfelelő alapot biztosítottak számukra a kedvező pénzpiaci változások. Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint az egyre alacsonyabb kamatoknak köszönhetően úgy is lefaraghattak az állami támogatásokból, hogy ezt a lakás-takarékpénztárak ügyfelei alig érzik meg.

Mindez azzal magyarázható, hogy a lakás-takarékpénztárak ügyfelek többsége számára a takarékoskodás 6 évére biztosítják a 2 százalékos kamatot. Ha ehhez hozzávesszük az állami prémiumot, a lakástakarékoskodók pénze lényegesen nagyobb mértékben gyarapodik, mint a hazai kereskedelmi bankok ügyfeleié. A piac 80 százalékát uraló Első Lakás-takarékpénztár (PSS) képviselői szerint az ügyfeleik betétjei jövőre átlagosan 4,82 százalékkal gyarapodnak. Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a PSS-ben elhelyezett minden 100 koronánkhoz az intézmény 4,82 koronát ír hozzá. Nagyjából hasonló feltételeket nyújt a piac második legnagyobb szereplője, a Wüstenrot is, miközben idén a lakás-takarékpénztárak még átlagosan 6 százalékos kamatszintet nyújtottak.

A visszaesés azonban csak a lakás-takarékpénztárakon belül tűnik nagynak. Ha mindezt összehasonlítjuk a hazai bankok kínálatával, a lakástakarékoskodás lényegesen kifizetődőbb, megtakarítási formának számít. Míg az utóbbiak esetében 6 éves futamidejű spórolást ajánlanak, a bankok többsége jelenleg ilyen termékkel nem rendelkezik. A bankoknál a leghosszabb futamidőnek a két év számít, amire nagyjából 1,2 százalékos kamatot nyújtanak.

Kinek éri meg a leginkább a lakás-takarékpénztárakba helyezni a pénzét? Jövőre a legnagyobb állami támogatásban azok részesülnek, akik 20 ezer koronát helyeznek el a számlájukon. Ez az úgynevezett optimális betét, vagyis amikor a lehető legalacsonyabb ráfordítással a lehető legnagyobb állami támogatáshoz juthatunk hozzá. Idén ez az összeg még alacsonyabb, pontosan 17 240 korona volt.

A lakás-takarékpénztárak ajánlata megállja a helyét a jelzáloghitelekkel szemben is. Az idei évtől ugyanis ez utóbbiakat az állam már nem támogatja. Az év elején ezt a bankok még azzal kompenzálták, hogy csökkentették a kamatszintjüket, jövőre azonban erre már a pénzügyi elemzők szerint sem számíthatunk. Mindezt az átlagos kamatszint várható növekedésével magyarázzák. Ha mégis a jelzáloghitel mellett döntünk, akkor érdemes az egy évre lekötött kamatot választani, és a jövő évi pénzügyi változások alapján eldönteni, hogy inkább a változó vagy a hosszabb távra lekötött kamatszintet választjuk. (mi, t)