Az alapiskolások szülei egyetértenek az oktatásügyi minisztérium intézkedéseivel, sőt szeretnék, ha a szóbeli értékelés és a kevesebb tananyag a krízis után is maradna. A tárca nyitott az újítások továbbgondolására.
A szülők díjazzák a módosításokat
Az alapiskolások szüleinek nagy része egyetért azzal, hogy a tanárok ne csak kizárólag osztályzatokkal értékeljék gyerekeiket: a Focus ügynökség felmérése szerint a szülők 61%-a gondolja, hogy az idei iskolaév végén a diákokat vegyesen, tehát szóban és osztályzattal együtt kellene értékelni, 23%-uk pedig úgy véli, a kizárólagos szóbeli értékelés lenne a legjobb megoldás. „Összesen a válaszadók 84%-a tartja fontosnak az értékelés szóbeli részét, és ezt kiterjesztenék a krízis utáni időszakra is” – magyarázza az eredményeket Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. A megkérdezettek 63%-a ugyanis úgy gondolja, az év végi értékelés a jövőben is történhetne csak szóban, vagy osztályozással kombinálva.
Miroslava Hapalová, az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) igazgatója örült a szülők válaszainak, mint mondja, ők is szeretnék, ha a következő iskolaév közben is élnének a tanárok ezzel a lehetőséggel. Egy Besztercebánya megyében működő iskolában már foglalkoznak a felső tagozatos diákok szóbeli értékelésével is, Hapalová szerint pozitív eredménnyel. Az oktatásügyi minisztérium ezért szeretné, ha a jövőben a felső tagozaton is lehetőség nyílna az év közbeni szóbeli értékelésre, nemcsak az alsón. A törvény szerint ugyanis jelenleg csak a kicsiknél megengedett a diákok effajta értékelése.
Lehetőség a változtatásra
Tina Gažovičová, az évek óta oktatással foglalkozó Comenius Intézet munkatársa szerint a szóbeli értékelés célja, hogy motiválják a diákokat, hogy megtudják, miből, hogyan lehetnének jobbak. „Az osztályozás szubjektív, minden tanár más kritériumok alapján osztályoz” – magyarázza Gažovičová, aki szerint a jelenlegi helyzet lehetőséget teremt a változtatásokra. „Nem lehet célunk a tanulók megbélyegzése” – fűzi hozzá a szakértő.
A felmérés alapján a szülők 70%-a azzal is egyetért, hogy az alapiskolásokat nem lehet megbuktatni tanév végén. „Jelenleg nem tudunk egyforma hozzáférést biztosítani a diákoknak az oktatáshoz” – mondja Hapalová. A szakértő úgy véli, hogy a minisztériumnak a következő tanévben asszisztensekkel vagy speciális pedagógusokkal kell majd segítenie a tanárokat, hogy egyszerűbb dolguk lehessen. Az igazgató szerint szintén segítség lehet, ha kiszélesítik a tananyag elsajátításának idejét, például amit eddig második év végére kellett megtanulniuk a gyerekeknek, majd harmadik végén fogják számon kérni.
Gažovičová arra hívja fel a figyelmet, hogy az OECD országait tekintve Szlovákiában átlag alatti az évet ismétlők száma, viszont a bukott kis elsősöket illetően az élen járunk. Leggyakrabban szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekről van szó, akik eleve hátránnyal kezdik az iskolát, és gyakran be sem fejezik azt, vagy ha be is fejezik, nem tanulnak tovább.
Kevesebb tanulnivaló
A megkérdezett szülők 72%-a támogatja, hogy a távoktatás során csökkentsék a tananyagot, 67%-uk pedig a jövőben is kevesebb tanulnivalót szeretne csemetéjének. Hapalová ezzel kapcsolatban megjegyezte, ebben az időszakban az új ismeretek elsajátítása helyett inkább a már meglévő tudás elmélyítésére kellene koncentrálni, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére. Az igazgató a jövő hétre ígérte az idei iskolaévre vonatkozó csökkentett tanterv elkészítését, ez azonban nem fog az oktatás minőségének rovására menni. Gažovičová szerint a hazai oktatás még mindig a lexikális tudásra helyezi a hangsúlyt, amely alapján egyszerűbb egytől ötig osztályozni a diákokat. „A gyerekek okostelefonnal a kezükben nőnek fel, információk végtelenjében. Meg kellene tanulniuk dolgozni ezekkel” – véli a szakértő.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.