A szlovákok nullázták le Galbavý esélyeit

56:44. Ilyen arányban nyert szombaton a megyeelnök-választás 2. fordulójában Milan Belica, a Smer jelöltje Nyitra megyében, s megtartotta posztját. Melyen 2001 óta ül – ezzel nem mellesleg csúcstartó a szlovákiai megyeelnökök között.

Idén szétesett a 2005-ben összetákolt szlovák nagykoalíció, Tomáš Galbavý személyében a jobboldali pártok – a KDH-t kivéve –, valamint a Híd és az MKP által indított megyeelnökjelölt szállt ringbe. Az első körben 9 százalékponttal szerzett kevesebbet Belicánál, a különbség a második fordulóban is megmaradt. Miért?

Egyrészt a déli, magyarlakta járások alacsonyabb részvételi aránya miatt. Míg a Komáromi vagy a Vágsellyei járásban csak a választópolgárok 13-13 százaléka voksolt, a szlovák Aranyosmaróti járásban viszonylag sokan járultak az urnákhoz. Kulcsfontosságú volt a legnépesebb járás, a Nyitrai járás relatív magas részvételi aránya. Ez ugyanis Belica egyik bástyájának számít.

Annak ellenére, hogy Galbavý szlovák nemzetiségű, évekig az SDKÚ képviselője volt, s szlovák pártok is indították, a második körben nagyrészt csak a magyar szavazókra támaszkodhatott. A magyarok aránya a megyében nem éri el a 30%-ot, a szlovákok jelentősebb támogatása nélkül csak a déli járások erőteljesebb részvételi arányával tud győzni egy jelölt.

Az etnikai szavazás az Érsekújvári járás (itt egybevettük az Érsekújvári, valamint a Párkányi választási körzetet) eredményein mutatható meg a legegyszerűbben. Nézzük!

Vagyis: minél több magyar lakik a településen, annál kevesebb szavazatot kap Belica, s minél szlovákabb egy község, annál több voksot gyűjt a regnáló megyeelnök. Ugyanez fordítva, Galbavý szemszögéből nézve:

Ha az egeret a grafikon görbéje fölé húzza, az adott településhez tartozó adatok jelennek meg. Az infografikán magyarul jelentettük meg a községek nevét. Ugyanez szlovák településnevekkel így néz ki:

A végére egy érdekesség az Érsekújvári járásból. Amint az az alábbi grafikonon látható, a járásban a legalacsonyabb részvételi arány a vegyesen lakott településeken volt. Minél tisztábban magyar vagy szlovák a község, annál többen járulnak urnához – s természetesen mindegyik etnikum szinte kivétel nélkül a „saját” jelöltjére szavaz. Igaz, hogy a nemzetiségileg egyszínű, illetve a vegyes települések részvételi aránya közötti különbség nem nagy, ám szignifikáns.