A stratégia elfogadásával nem ér véget a munka

ÚJ SZÓ-HÍR

Pozsony. Milyen konkrét hozadéka lehet annak, ha a kormány elfogadja a három éve készülő emberi jogi stratégiát? Petőcz Kálmán, a kormány Emberi Jogi, Kisebbségi és Nemi Egyenlőségi tanácsának alelnöke hét pontban foglalta össze, milyen további kötelezettségvállalásokat tartana fontosnak a stratégia javaslataival kapcsolatban.

Elsőként azt kellene meghatározni, melyik kormányszervhez tartozzanak az emberi jogi területtel kapcsolatos jogkörök, amelyek a kisebbségi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesi poszt 2012-es megszüntetésével szétforgácsolódtak.

Meg kell erősíteni az ombudsman jogköreit és költségvetését is – jó lenne, ha a jövőben ő is megtámadhatná a jogszabályokat az Alkotmánybíróságon, ha úgy látja, hogy ellenkeznek az emberi jogi alapelvekkel.

Fontos lenne továbbá átszervezni a Szlovák Emberi Jogi Központot (SNSĽP), és rákényszeríteni az igazságszolgáltatási szerveket az emberi jogi alapelvek betartására. Ötödikként be kellene sorolni a sebezhető csoportok védelméről szóló dokumentumokba a nemzeti kisebbségeket és a melegeket (LGBTI). Hatodikként Petőcz az említett kormánytanács szerepének növelését említi, hogy folyamatosan dolgozhasson, és hatékonyabban részt vehessen a törvényalkotás folyamatában. Végül egy országos terv felépítését javasolja, amely az emberi jogi és demokratikus polgári életre való nevelés elindítását segítené elő.

A stratégia előkészítése még 2011-ben, a Radičová-kormány idején kezdődött. Petőcz szerint már az is pozitív, hogy a Fico-kormány egyáltalán felvállalta a stratégia elfogadását. „Ez érvényes akkor is, ha a dokumentum viszonylag messze áll személyes elképzeléseimtől, és attól, hogy egy 3 éve készülő stratégiának hogyan kellene kinéznie” – vélekedik az emberi jogi szakértő. (vps)