A román politika üdvözölte március 15-ét, Szlovákiának eszébe se jutott

Nicusor Dan államfő és Ilie Bolojan kormányfő egyaránt a megemlékezők között volt. A kontraszt éles a szlovák politikusok hallgatásával szembeállítva, ugyanis az aktív politikusok közül Martin Dubéci, a PS alelnöke volt az egyetlen, aki emlékező – ráadásul kétnyelvű – státuszt közölt a magyar forradalom évfordulója napján. Mások hallgattak.

Romániában emlékeztek

„A magyarság napja különleges ünnep azon honfitársaink számára, akik egy közös történelmi, nyelvi és kulturális térhez való tartozásukat ünneplik. Ugyanakkor jó alkalom arra, hogy értékeljük a romániai magyarok hozzájárulását nemzetünk fejlődéséhez interetnikai és interkulturális párbeszéden keresztül” – fejtette ki Nicusor Dan.

A román államfő az ünnep alkalmából a romániai magyarságnak a rendszerváltás óta eltelt időszakban játszott pozitív szerepét is hangsúlyozta, kijelentette, mennyire fontos volt a magyarok aktív támogatása a demokráciához való visszaérésben, egyben az atlanti értékek felvállalásában. „A többség és a kisebbség közötti folyamatos partnerség egyik erőssége volt országunk modernizációjának és az Európai Unióhoz való teljes csatlakozásnak” – zárult Nicusor üzenete.

A román elnök nem egyedül emlékezett meg a magyarokról, Ilie Bolojan miniszterelnök is csatlakozott hozzá. „Március 15. alkalmából a tisztelet és a megbecsülés üzenetét küldöm a romániai magyar közösségnek a Románia fejlődéséért generációk óta hozott hozzájárulásáért” – jelentette ki a kormányfő hozzátéve, hogy magyar közösség fontos része a román társadalomnak. Bolojan szerint a román kormány szilárdan elkötelezett marad minden etnikai közösség jogainak és identitásának tiszteletben tartása, az állampolgárok közötti bizalom légkörének erősítése mellett.

Illyés Gergely erdélyi politológus portálunk kérdésére elmondta, hogy a magyarok felé gyakorolt gesztus nem számít szokatlannak Romániában, igaz, a politikai viszonyoktól és a magyar párt, az RMDSZ kormányban betöltött szerepétől függ, megemlékeznek-e a vezető politikusok a márciusi eseményekről.

A hagyomány a kilencvenes évek végén alakult ki, mikor Markó Béla akkori pártelnök szorgalmazására a román elit először szólt a magyarokhoz az ünnepnapon. „Tekintve, hogy a jelenlegi kormány jó viszonyban van az RMDSZ-szel, az lett volna a meglepő, ha ez nem történik meg” – fejtette ki Illyés, aki szerint érdemes azt is tudatosítani, hogy az üzenetekben következetesen kommunikálják, a helyi magyarok román állampolgárok és nem beszélnek a forradalom kapcsán fellépő román-magyar konfliktusokról sem.

Szlovákia hallgatott

A március 15.-i ünnepségeket és az évfordulót Romániával szemben a szlovák közjogi méltóságok gyakorlatilag teljesen szó nélkül hagyták. Robert Fico miniszterelnök egyáltalán nem szólalt meg vasárnap a Facebookon, de a magyar tanácsadóját elvesztő Peter Pellegrini államfő is napokon keresztül nem tudatott magáról egyáltalán semmilyen ügy kapcsán.

Nem lenne teljesen magától értetődő a hallgatás, ugyanis Pellegrini elődje, Zuzana Čaputová úttörő szerepet vállalva szintén egyfajta szokássá tette a megemlékezést és rendszeresen köszöntötte március 15. alkalmából a magyar közösséget. A visszavonult államfő legutóbb 2024-ben posztolt kétnyelvű szöveget az oldalára és ebben többek között kijelentette, a forradalom idején a magyar és a szlovák politika képviselőit összekapcsolta az olyan alapvető emberi és polgári értékek iránti vágy, mint a jobbágyság felszámolása, a cenzúra megszüntetése, a törvény előtti egyenlőség vagy az igazságos bírósági eljáráshoz való jog, egyben örömteli ünnepnapot kívánt a szlovákiai magyaroknak.

Végigtekintve a szlovákiai politikusokon – a márciusi forradalomról megemlékező Magyar Szövetség képviselőin túl – kiderülhet, hogy Fico és Pellegrini hallgatása nem egyedi. Az országosan ismert politikusok közül mindössze Martin Dubéci, a PS alelnöke vállalta fel az évfordulót egy kétnyelvű facebookos bejegyzésben.

„Ma a magyar nemzeti ünnepet, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulóját ünnepeljük. Aki magyar iskolába járt, jól ismeri a márciusi ifjak történetét. Közülük a legismertebb Petőfi Sándor – akinek édesapja szlovák származású volt – és a Komáromban született Jókai Mór. Forradalmi követeléseik nemcsak nemzetiek, hanem mélyen liberálisak is voltak: a cenzúra eltörlése, a jobbágyság felszabadítása, a törvény előtti egyenlőség és a nemzeti önrendelkezés. Ha akkor Kossuthék és Štúrék meg tudtak volna egyezni a nemzetiségi kérdésekben is, március 15-e ma talán nemcsak a magyar szabadság ünnepe lenne, hanem a volt feudális monarchia népeinek közös sorsára és összetartozására is emlékeztetne.

A történelmet nem tudjuk megváltoztatni, csak tanulhatunk belőle. A “népek tavaszán” a személyes és nemzeti szabadság utáni vágy egybekovácsolta a Szlovákokat és a Magyarokat Európával. A bécsi, a pesti és a mijavai események öröksége ma is mérvadó, ha úgy akarjuk” – fejtette ki Dubéci a státuszában szlovák és magyar nyelven.

A kormánykoalíciós politikusok mellett Dubécin túl az ellenzéki szereplők is ignorálták az ünnepet. Meglepőbbnek tűnhet, hogy ez igaz még a magyar nemzetiségű politikusokra is: Ódor Lajos volt ügyvezető kormányfő egyáltalán nem posztolt az évforduló kapcsán, hasonlóan hallgatott a szintén magyar választókat megszólítani szándékozó Hamran István volt dunaszerdahelyi rendőrfőnök is.