A régió legpesszimistább országa vagyunk, leginkább a megélhetési kérdések aggasztják az embereket

A közvélemény-kutatást 2022. január 18. és február 14. között készítették, vagyis abban az időszakban, amikor a legtöbb európai országban még javában tombolt a koronavírus. Az elemzők kiemelték, a járvány hatása komolyan rányomta a bélyegét az emberek gondolkodásmódjára, európai és szlovákiai szinten egyaránt. Emellett fontos még hangsúlyozni, hogy az adatgyűjtés 10 nappal az orosz–ukrán háború kitörése előtt ért véget, vagyis ez a felmérés még nem tükrözi a konfliktus közvéleményre gyakorolt hatását.

Általános pesszimizmus

A kutatásból az látszik, hogy Szlovákia lakossága már az év elején is kifejezetten negatívan viszonyult az aktuális helyzethez: a megkérdezettek 74 százaléka gondolta úgy, hogy az országban nincsenek rendben a dolgok, ezzel szemben mindössze 25 százalék volt optimista. Az emberek pesszimista hozzáállását nagyban növelte a járvány kirobbanása. A 2019 tavaszán készített felmérésben (vagyis egy évvel a járvány kitörése előtt) például még többségben volt az optimisták aránya, akkor a válaszadók 44 százaléka gondolta rossznak az aktuális helyzetet, 53 százaléka viszont jónak. Ez az arány mostanra jócskán megfordult, a lakosság mintegy háromnegyede már pesszimista.

A negatív hozzáállás az uniós átlaghoz, sőt, még a szomszédos országokhoz képest is látványos. Ami az EU összesített adatait illeti, az előző, 2021 nyarán készített felmérésben még alacsonyabb volt a pesszimisták aránya: akkor a válaszadók 52 százaléka nézte negatív szemmel a helyzetet, most pedig már az 55 százaléka. Ez azonban még így is 19 százalékponttal alacsonyabb, mint a hazai eredmény.

Szlovákia lakossága még a szomszédos országokkal összevetve is kifejezetten pesszimista. Csehországban a válaszadók 58 százaléka, Ausztriában az 56 százaléka, Magyarországon az 53 százaléka, Lengyelországban pedig a 40 százaléka nézi pozitív szemmel a helyzetet.

Gazdasági problémák

Az elemzésből továbbá kiderült, hogy már az év elején is a nehéz gazdasági helyzet aggasztotta leginkább az embereket. A válaszadók 56 százaléka mondta azt, hogy Szlovákia legnagyobb problémája az infláció, az áremelkedés és a megélhetési költségek növekedése.

A második helyen az egészségüggyel kapcsolatos problémák állnak, a megkérdezettek 33 százaléka ezt tartotta a legfőbb gondnak. Ezekből az adatokból is jól kiolvasható, milyen komolyan befolyásolta a közvéleményt az aktuális vírushelyzet, hiszen éppen a gazdaság és egészségügy az, amelyeket a járvány és az azzal összefüggő lezárások a leginkább leterheltek. A lista felső részében egyébként javarészt a gazdasággal szorosan összefüggő témák állnak. Az oktatásügy rossz helyzetét pusztán az emberek 9 százaléka, a klímaváltozást pedig a 7 százaléka tartotta fő gondnak.

A háború kitörése valószínűleg még inkább növelte a lakosság gazdasággal kapcsolatos aggodalmát, hiszen ez még inkább befolyásolta az inflációt és az áremelkedést, de erről pontosabb adatokat már csak a következő Eurobarometer-felmérésből kaphatunk.

Az intézmények helyzete

Az Eurobarometer-felmérés állandó témája az egyes tagországok intézményrendszerébe vetett bizalom is. Szlovákiával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a lakosság többsége nem tartja megbízhatónak a politikai vezetést: a parlamentnek a megkérdezettek 23 százaléka, a kormánynak pedig mindössze a 22 százaléka hisz. Mindkét intézményre igaz, hogy a velük szembeni bizalom már évek óta nem növekszik 30 százalék fölé, ezzel jócskán elmaradunk az EU-s átlagtól. 2020-ban, a parlamenti választást követően az Igor Matovič-féle kabinetben még a válaszadók 29 százaléka bízott, most viszont már 7 százalékponttal visszaesett ez a mutató.

A bíróságokkal szembeni bizalom visszaállítását a kormány az egyik legfontosabb programpontjaként emlegette, és az Eurobarometer alapján ez a folyamat meg is indult, igaz, elég lassan. A 2019-es felmérésekből az látszik, hogy egy viszonylag nagy esés következett be, a 33 százalékos megbízhatóság pár hónap alatt 23 százalékra esett vissza. Ebben nagy szerepet játszhatott a Kuciak-gyilkosság, illetve az azzal összefüggő események, amelyek alapvetően rengették meg az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. A bíróságokkal szembeni bizalom jelenleg 31 százalékon áll, felmérésről felmérésre növekszik a mutató. A rendőrségben a megkérdezettek 46 százaléka bízik, ami hatalmas elmaradás az uniós átlaghoz képest (70 százalék).

Az EU megítélése

Szlovákiában az emberek továbbra is negatívabban viszonyulnak az EU-hoz, mint a legtöbb uniós tagországban. A válaszadók 35 százaléka nézi jó szemmel az uniós tagságunkat, 26 százaléka gondolja problémának, viszont a legtöbben (38 százalék) még mindig közömbösen tekintenek az EU-ra.

Annak, hogy az emberek egy jelentős csoportjának nincs kiforrott véleménye az unióról, az lehet az oka, hogy sokan nem is ismerik annak működését. A megkérdezettek 56 százaléka ugyanis úgy gondolja, hogy Szlovákiában az emberek nem eléggé tájékozottak az uniót érintő kérdésekben. Ebben a kérdésben az önkritikusok aránya is magas volt: majdnem ugyanennyien ismerték el, hogy saját maguk sem ismerik az EU működési mechanizmusait. Amikor pozitívumokat kellett megnevezni az unióval kapcsolatban, a legtöbben az emberek szabad mozgását emelték ki.

Megosztó döntések

Mivel a felmérés még a háború kirobbanása előtt készült, az Európai Bizottság szlovákiai képviselete rendelt egy utólagos kutatást a Focus ügynökségtől, amelyben elsősorban arra kérdeztek rá, hogyan viszonyul a lakosság az unió háborúval kapcsolatos lépéseihez. Mint kiderült, a lakosság fele elégedetlen az EU döntéseivel, és mindössze a megkérdezettek 45 százaléka volt elégedett. Michal Vašečka szociológus szerint ez is jól mutatja a társadalom megosztottságát.

„Az elégedetlenek többnyire ellenzéki szavazók, akik megbíznak a pártelnökökben és hallgatnak rájuk”

– jelentette ki a szociológus. Hozzátette, nagy átfedés figyelhető meg azoknak a táborában, akik korábban oltásellenes álláspontot képviseltek, valamint azokban a csoportokban, akik megkérdőjelezik az Ukrajnában zajló háborút. Megjegyezte, azt is figyelembe kell venni, hogy az elégedetlenek között nemcsak oroszpárti emberek vannak, hanem olyanok is, akik azért tiltakoznak, mert szigorúbb fellépést vártak volna az uniótól.

(nar, TASR)