A posta tudja, hogy hol van Pered

Azért fordultunk a tárcához, mert szerettük volna kideríteni, mi lett a sorsa annak a falunévtáblának, amelyet a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom anonim aktivistái az egyik októberi vasárnapon leszereltek, majd elküldték a belügyminisztériumnak. Ha a belügy illetékesei úgy döntenek, hogy postai úton szolgáltatják vissza a táblát, a csomagra a falu magyar nevét is ráírhatják – a szokásosnál kicsit lassabban, de eljut a címzetthez. Nem a település hivatalos neve, hanem az irányítószám a döntő, magyarázta Stanislava Pondelová, a posta szóvivője. „Igyekszünk minden küldeményt kikézbesíteni, köztük azokat is, amelyeken a címben a helynév más nyelven szerepel” – fejtette ki, egyben hozzátéve, hogy ha a borítékon a helynév nem államnyelven szerepel, az késést okozhat az osztályozás és a kikézbesítés során. A szóvivő ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a SITA hírügynökség próbaképpen egy levelet küldött a peredi polgármesternek, a borítékra viszont nem a falu hivatalos, szlovák nevét írták, hanem a magyart. A küldeménynek a feladás másnapján kellett volna megérkeznie, ebben az esetben viszont több, mint egy hétig tartott, amíg a peredi polgármester megkapta. „Megerősíthetem, hogy levelet kikézbesítették a községi hivatalba” – írta válaszában Borsányi Gyula. A SITA ugyanis a levélben arra kérte a polgármestert, hogy jelentkezzen, ha a levelet megkapta. Korábban is volt már példa arra, hogy a Pered címzéssel ellátott levelek célba értek, jegyezte meg Borsányi. Elmondása szerint közvetlenül a rendszerváltás után egy távoli unokatestvére próbált vele kapcsolatba kerülni, viszont nem tudta, korábban mire nevezték át Peredet, ezért a levélre azt írta: Pered. Ennek ellenére a levelet megkapta. A falu névváltoztatási kérelmének elutasításáról ma tárgyal a kormány emberi jogi, kisebbségi és nemi egyenlőségért felelős tanácsa.