A politikai csetepaté beárnyékolja a korrupció elleni harcot is

Az emberek a médiában és a korrupcióellenes civil szervezetekben bíznak a leginkább, a politikusokban pedig a legkevésbé, amikor a korrupcióról való tájékozódásról és az igazságszolgáltatásról van szó.

Hiteles forrás

A felmérés szerint a válaszadók többsége a hagyományos sajtón (62%) keresztül tájékozódik a korrupcióról és az igazságszolgáltatásról, a lakosok harmada azonban olyan forrásokból merít információt, melyek hajlamosak ferdíteni a valóságon. A korrupciós ügyekről és azok feltárásáról a megkérdezettek 17%-a közösségi oldalakról tud meg többet, 13% pedig a családtagokkal és kollégákkal folytatott eszmecserékből gyűjti be a tudnivalókat. Az adatok szerint 6% az alternatív médiát követve értesül a korrupciós hírekről. Az elemzés kidolgozói megjegyzik, korábbi kutatások szerint az álhírportálokat ennél jóval nagyobb arányban figyelik, a korrupció és jogállamiság témájában azonban egyelőre nem számít vezető forrásnak.

A több mint ezer résztvevőből 82-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek – a legtöbbjük (43%) hírforrása a hagyományos sajtó, a második helyen 29,3%-kal a család és ismerősök kategóriája végzett, a válaszadók 12,5%-a azt mondta, az olyan alternatív médiából, mint a Hlavné správy és a Zem a Vek szerzi a korrupciós témákkal kapcsolatos információt. További 12,3% pedig a közösségi oldalakról tájékozódik.

A felmérést a Transparency International Szlovákia megbízásából február elején a Focus közvélemény-kutató ügynökség hajtotta végre 1017 személy bevonásával. „A cél az volt, hogy feltérképezzük a forrásokat, azok hitelességét és a szlovák lakosság korrupcióval és jogállamisággal kapcsolatos tájékozottságát” – olvasható a szervezet közleményében. Az adatok alapján a vizsgált témában a legmegbízhatóbb forrásnak a médiát és a konkrét újságírókat tartják (20%), hasonló arányban említették a korrupcióellenes civil szervezeteket (19%), az állami szervek közül 15%-kal az ügyészség végzett a legjobban, melyet 11%-kal a rendőrség, illetve 9%-kal a bíróságok követnek. Az elemzés készítői rámutatnak, a korrupciós és igazságügyi kérdések esetében a politikusok a legkevésbé megbízható szereplők (3%). „Ez a megítélés valószínűleg azzal függ össze, hogy ezek a témák gyakran politikai harc tárgyát képezik” – tették hozzá.

Borúlátó többség

A közvélemény a kelleténél sötétebben látja az aktuális helyzetet – a korrupció és jogállamiság alakulásával kapcsolatban az emberek nagy része pesszimista, ami a szakértők szerint javarészt a politikai folyamatokkal való elégedetlenséget tükrözi. A felmérésben öt kijelentést fogalmaztak meg, a válaszadók azonban csak egy esetben tudták helyesen megbecsülni, igaz-e a felvetés. A megkérdezettek 56%-a egyetértett azzal, hogy a korrupciós ügybe keveredett befolyásos személyek már gyakrabban kerülnek a bíróság elé, mint a legutóbbi parlamenti választás előtt. A TIS leszögezi, ezt az állítást a bírósági döntések elemzése, valamint a nyilvánosságra került botrányok egyaránt igazolják. A további négy kijelentésnél azonban negatívabb megítélés született – annak ellenére, hogy az ügyészségi és a bírósági statisztikák, a Korrupcióérzékelési Index (CPI), illetve az Eurobarométer-felmérések egyaránt részleges javulásról tanúskodnak az érintett témakörökben. A megkérdezettek 45%-a úgy véli, napjainkban gyakoribb a kenőpénz adása az előző választási ciklusokhoz képest, kétharmaduk szerint pedig manapság több nagy korrupciós botrány történik. A szervezet ezt azzal magyarázza, a sajtó napi szinten foglalkozik a korrupciós ügyekkel, ezek túlnyomó többsége azonban még az előző választási időszakból származik. Kiderült, a magyarok az országos átlagnál (39,9%) alacsonyabb arányban (22,1%) gondolják úgy, hogy az emberek az előző kormány idejéhez képest gyakrabban adnak kenőpénzt egyes szolgáltatásokért.

Csupán a megkérdezettek 36%-a becsülte meg helyesen Szlovákia pozitív irányba történő elmozdulását a Transparency International berlini központja által évente összeállított globális korrupcióérzékelési rangsorban, 49%-uk úgy érezte, romlott hazánk besorolása. A tény az, hogy az elmúlt két évben 11 helyet lépett előre Szlovákia, és jelenleg a 180 ország közül a 49. helyen áll.

A többség pesszimistán tekint a bíróságok iránti bizalomra is – 66% szerint csökkent az állami intézményekbe vetett bizalom. Az uniós Eurobarométer-felmérések azonban épp ellenkező tendenciát mutatnak – a 2019-es őszi adatokhoz képest 2023-ra az elenyésző 23%-ról 33%-ra nőtt azok aránya, akik megbíznak a hazai igazságszolgáltatásban.

A pártpreferenciákat tekintve jelentős eltéréseket figyelhetünk meg – míg az OĽaNO, a Sme rodina és a Progresszív Szlovákia támogatóinak 60%-a tartotta igaznak például a kenőpénz ritkább előfordulására vonatkozó állítást, addig az ellenzéki Smer és Republika szavazóinak harmada sem értett egyet ezzel a kijelentéssel.