A PISA-tesztek alapján hátrány a kis iskola

Nem lehet százszázalékos következtetéseket levonni a PISA-teszt eredményei alapján, azonban az adatok a mélyebb elemzés nélkül is riasztóak a szlovákiai magyar oktatásügyre nézve. Az adatok országos szinten is rosszak, de bizonyos mutatókban a szlovákiai magyarok az átlagnál is rosszabbul teljesítenek, akárcsak például a Tesztelés 5 esetében. A PISA-teszt eredményeit tegnap a Bél Mátyás Intézet és a Hans Seidel Stiftung által szervezett konferencián értékelték.

A magyar és a szlovák iskolák közti különbség 10–25 pontos, a legnagyobb a különbség matematikában – 23 pontos –, a legkisebb a természettudományban – 10 pontos. Ennél is meglepőbb eredmény azonban, hogy a magyar iskolákban tanuló magyar diákok hasonló eredményt értek el, mint a szlovák iskolában tanuló magyar diákok. Az adatok ez utóbbi elemzéséhez nem adnak támpontot, mivel ez már ténylegesen nagyon kicsi minta – 2012-ben a PISA tesztelésen a magyar – otthon magyarul beszélő –, de szlovák iskolában tanuló diákok száma csak 72 volt.

Miért rosszabbak?

A magyar iskoláknak a szlovákkal való összehasonlítása azonban megalapozottabb. „2015-ben már 398 magyar fiatal szerepelt a tesztelésen – mondta lapunknak Morvai Tünde, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. – Korábban csak mintegy 200-as minták voltak. Egy véletlenszerű mintavétel esetén a pontszámok megmutatják azt, hogy a magyar diákok rosszabbul teljesítenek, mint a szlovák társaik.”

Ő két okra tudja visszavezetni a rosszabb eredményeket. „Az egyik ok, hogy a szociálisan hátrányos helyzetűek rosszabbul teljesítenek. Itt nem feltétlenül kell roma tanulókra gondolni, egyes régiókban a magyar lakosság szocioökonómiai státusa is alacsonyabb a szlovákiai átlagnál – magyarázta lapunknak Morvai. – A másik szempont pedig, hogy a nagyobb létszámú iskolák tanulói jobban teljesítenek, ilyenekről pedig magyar viszonylatban nem nagyon lehet beszélni, ezek 400-as létszámnál kezdődnek. Emellett a pedagógusképzés színvonalának a javítása is fontos szempont, mivel egy korábbi, a pedagógushallgatók között végzett felmérés azt mutatja, hogy nincsenek felkészítve arra, hogy hátrányos helyzetű diákokat osztálytermi körülmények között kezelni tudjanak. Erre pedig a pedagógusképzésnek reagálnia kell.”

Romló tendencia

A szlovákiai oktatás színvonala a PISA szerint ugyan jobb, mint például a romániai vagy szerbiai oktatásé, viszont a trend ellentétes irányú: a szlovákiai romlik, a romániai viszont javul. A szlovákiai romlás oka a Hitelesített Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) szerint az, hogy egyre nagyobb a „kockázatos csoportba” tartozó, vagyis a legrosszabb eredményeket elérő tanulók aránya – 2015-ös adatok szerint mintegy 30 százalékra tehető. Ők azok, akik szinte egyáltalán nem tudják felhasználni az életben az iskolában tanultakat. „Gondot okoz nekik például a kamatláb megértése a hitelfelvétel során, vagy akár már az is, hogy felmérjék, az üzletben hirdetett árleszállítás számukra mennyire előnyös” – magyarázta Andrea Galádová, a NÚCEM munkatársa.