A parlamenti választások előtt is folytatódik az állami pénzszórás

A 2020-tól regnáló Matovič-, majd az azt felváltó Heger-kormány a szlovák történelem legnagyobb pénzszórását mutatta be az elmúlt években. Míg a 2020-as választásokat megelőző évben, 2019-ben az államháztartás hiánya alig valamivel több, mint 1,1 milliárd euró körül mozgott, 2020-ra ez nagyjából 5, 2021-re pedig csaknem 5,5 milliárd euróra nőtt. Magyarul: a kiadásaink ennyivel haladták meg a bevételeinket. A hirtelen ugrás az említett években azonban még érthető volt, hiszen a koronavírus-járvány negatív hatásainak az enyhítésére az államnak rengeteg pénzre volt szüksége. Hogy ez így volt, azt a tavalyi év is bizonyítja, amikor a járvány visszaszorulásának köszönhetően a hiány – legalábbis a Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint – 2,23 milliárd euróra csökkent.

Kampányüzemmód

Aki azonban arra számított, hogy a javulás idén is folytatódik, annak hatalmas csalódásban lesz része. A pénzügyminisztérium az idei választási évre csaknem 7,9 milliárd eurós deficittel számol, és egyáltalán nem biztos, hogy ez a végső adat.

„Nagy a kockázata annak, hogy a hiány még a jelzettnél is magasabb lesz, különösen, ha a parlamenti képviselők még az őszi választások előtt további pénzszóró intézkedéseket hagynak jóvá. Ráadásul a magasabb infláció kihat a költségvetési kiadásokra is, az államnak ugyanis nagyobb összeget kell majd fizetnie az alkalmazottainak, több pénz megy a nyugdíjakra, de az állam által megrendelt egyéb szolgáltatásokra is”

– mondta el lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője.

Mit jelent mindez az államadósság szempontjából? „Míg 2019-ben Szlovákia államadóssága 45,3 milliárd euró körül mozgott, a pénzügyminisztérium előrejelzésében szereplő adatokat is beszámítva, az idei év végére ez megközelítheti a 70,9 milliárd eurót” – figyelmeztet Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Szlovákia államadóssága így csak ebben a választási időszakban nagyjából 25,6 milliárd euróval nő. Míg 2019-ben egy átlagos négytagú szlovákiai családra nagyjából 33,5 ezer eurós államadósság jutott, az idei évre ez 52,5 ezer euróra ugrik.

Drágább visszafizetés

A fent említett méretes adóssághegyet persze finanszírozni is kell, és a finanszírozás költségeit továbbra is az adófizetők állják. A még ennél is rosszabb hír, hogy a szlovák adóssághegy visszafizetése, az elmúlt időszakban megugró eurózónás alapkamat miatt, egyre többe kerül az országnak. Míg 2021 nyarán az adósság finanszírozására kibocsátott, 10 éves futamidejű állampapírok éves kamata a pénzügyminisztérium adatai szerint -0,11 százalék volt, vagyis gyakorlatilag ingyen jutottunk hozzá a pénzhez, mára ez 3,7 százalékra nőtt. Nem kell közgazdasági végzettség ahhoz, hogy ráérezzünk, a magasabb kamat érdemben tovább növeli a költségvetés kiadásait. A Hospodárske noviny gazdasági napilap számításai szerint a szlovák államadóság éves finanszírozása csak az elmúlt egy hónapban több mint negyedmilliárd euróval nőtt.

Behúzzák az adósságféket

És ha ez még nem lenne elég, két hét múlva életbe lépnek az ország további túlzott eladósodását gátló adósságfék-szankciók. Eduard Heger ügyvezető miniszterelnök kormánya hivatali idejének első két évében ugyanis mentesült a legszigorúbb adósságfék-szankciók alól, ez az időszak azonban május 4-én lejár, és másnap máris életbe lép három intézkedés. Ezek között van a bizalmi szavazás a kormány ellen, amely azonban a Heger-kabinetet már nem fenyegeti, hiszen a parlament már tavaly decemberben megvonta tőle a bizalmat. Ezen kívül a jövő évre kiegyensúlyozott állami költségvetést kell kidolgoznia, ami azt jelenti, hogy a 2024-es büdzsé kiadásai nem haladhatják meg a bevételek összegét.

Rövid távon azonban a harmadik szankció okozza a legnagyobb fejfájást, eszerint ugyanis be kell fagyasztani az idei évre betervezett állami kiadások 3 százalékát, ami abszolút összegben 709 millió eurónak felel meg.

„Ez az intézkedés azonban a lakosságot és a vállalatokat nem sújtja majd”

– állítja Marcel Klimek ügyvezető pénzügyi államtitkár, aki szerint a költségvetésben az állami tulajdonú vállalatok pénzügyi támogatására elkülönített tartalékot használják fel, amelyre állítólag már nincs szükség. „Háromnegyed milliárd eurót készítettünk elő az idei költségvetésben az állami vállalatok mentőcsomagjára az energiaválsággal összefüggésben. Mivel az energiaválság lefolyása jóval enyhébb, mint amire számítottunk, nem kell felhasználnunk ezt a pénzinjekciót, így ezt a 3%-os szankcióra tudjuk majd lekötni” – mondta el Klimek.

Ján Tóth, az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács elnöke szerint azonban a kormánynak nem szabadna elkényelmesednie, és vissza kellene fognia a költekezést. „Reméljük, hogy a parlamenti képviselők is lesznek annyira felelősek, hogy közvetlenül az őszi választások előtt már nem nyújtanak be olyan törvényjavaslatokat, amelyek indokolatlanul nagy mértékben növelnék az állami költségvetésen ütött lyukat” – tette hozzá Tóth.