A parlamentben újra előkerült a „magyarkártya”

A parlamentben szerdán is folytatódott a tárgyalás az Ódor-kabinet programjáról. A vita még kedden kezdődött, de annyi képviselő jelentkezett be a felszólalók közé, hogy a kormánnyal szembeni bizalmi szavazást feltehetően csütörtökre halaszják.

Rastislav Schlosár, aki 2020-ban az ĽSNS listáján került be a parlamentbe (de a szélsőjobboldali párt frakciójának szétesése óta függetlenként szerepel a törvényhozásban), szerdán szintén szót kért. A felszólása elején felrótta Ódornak, hogy Közép-európai Egyetemen (CEU) oktat, ezzel szerinte a Soros György-féle nyitott társadalom ideológiáját támogatja. Ezután felszólalt az új kormány külpolitikai irányultsága ellen, szerinte azzal, hogy Szlovákia továbbra is elkötelezett partnere az Európai Uniónak és a NATO-nak, elveszíti a szuverenitását. Schlosár továbbá kifogásolta a dezinformációk elleni küzdelem, valamint a marginalizált roma kisebbségek megsegítésére vonatkozó terveket is. Végül pedig előkerült Ódor nemzetisége is: Schlosár problémát lát abban, hogy egy magyar nemzetiségű személy került a miniszterelnöki székbe.

„Szlovákia történetében most először fordul elő, hogy a miniszterelnök nem az államalkotó többséget képviseli, hiszen egy nemzetiségi kisebbség tagja. Talán úgy gondolják, hogy ezen semmi sem múlik, de én nem tudom elképzelni, hogy Magyarországon a három legfőbb közjogi méltóság egyike, a kormányfő az ott élő szlovák kisebbségből kerüljön ki”

– jelentette ki a képviselő.

Forró Krisztián, a Szövetség vezetője a közösségi oldalán elfogadhatatlannak nevezte Schlosár kijelentéseit, szerinte ez is jól mutatja, hogy a magyar közösségnek szüksége van a saját képviseletre a parlamentben.

Mózes Szabolcs, a párt alelnöke szintén hangsúlyozta, hogy a lehető leghatározottabban el kell utasítani minden ilyen jellegű gyűlöletkeltést és diszkriminációt.

„A Szövetség nem véletlenül zárta ki nyomban alakulása után az együttműködést a szélsőséges, fasiszta pártokkal. A mai kijelentések csak megerősítették ennek a döntésnek a helyességét. Az, hogy a szlovák nacionalista és fasiszta képviselők az utóbbi években ritkábban húzták elő a magyarkártyát, senkit se tévesszen meg: ahogy a mai kijelentések mutatják, ők pont ugyanannyira utálják a magyarokat is, csak erről az utóbbi időben nem nagyon beszéltek. A Szövetség célja a nemzetállami szemlélet lebontása és egy polgári Szlovákia kiépítése, amelyben mindannyian otthon érezhetjük magunkat"

– nyilatkozta lapunknak Mózes.

Gyűlöletkeltés

Sólymos László, a májusban újraalakult Híd elnöke lapunk kérdésére azt mondta, Schlosár kijelentése tökéletes példája a gyűlöletkeltő és populista politikának.

„Én azt hittem, hogy az ilyen dolgokat már rég magunk mögött hagytuk, de sajnos azt láthatjuk, hogy a nemzeti kisebbségek elleni támadások gyorsan és könnyen visszatérnek. A társadalomban uralkodó gyűlöletet mindig a politikusok idézik elő. Emlékszem, 15 évvel ezelőtt még mi, magyarok jelentettük a biztonsági kockázatot, utánunk következtek a menekültek, most pedig azok, akik Ukrajnát támogatják. Mindig kell találni egy ellenséget, aki ellen feszültséget és gyűlöletet lehet kelteni”

– magyarázta. Hozzátette, a Híd célja mindig is az volt, hogy megfelelő együttműködést teremtsen a szlovákok és a magyarok, valamint a többi nemzeti kisebbség között, és hosszú évekig nem is zavart senkit, hogy néhány miniszter magyar származású.

„Láthatjuk, hogy még mindig vannak olyan politikusok, akik feszültséget akarnak teremteni. Erről is szól majd a szeptemberi választás. Hangosan ki kell mondanunk, hogy minél több ember meghallja: ez ellen is ki kell állnunk szeptemberben, és el kell mennünk az urnákhoz, hogy megakadályozzuk az ilyen politikusok hatalomra kerülését”

– közölte Sólymos.

Szlovák reakciók

Mikuláš Dzurinda egykori kormányfő és a Kékek párt megalapítója (amellyel a Híd együtt indul a választáson) jelen volt Sólymos sajtótájékoztatóján, így ő is kifejtette a véleményét. Azt mondta, a Híddal együtt egy erős gátat szeretnének képzeni a nacionalizmussal és a szélsőséges nézetekkel szemben.

Ódort egyébként további szlovák politikusok is a védelmükbe vették. Ondrej Dostál, az SaS parlamenti képviselője Schlosár kijelentésére úgy reagált, a törvény előtt Szlovákia minden állampolgára egyenlő.

„Beismerni azt, hogy problémát jelent a kormányfő magyar nemzetisége, nem más, mint fasizmus”

– tette hozzá.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke a Facebook-oldalán azt írta, szerinte az a nem normális állapot, hogy a 21. században fasiszták ülhetnek a parlamentben.

„Szlovákiában több százezer magyar nemzetiségű ember él, ugyanúgy, ahogy több százezer más, nemcsak nemzetiségi kisebbséghez tartozó személy. Az, hogy képviseltethetik magukat a különféle pozíciókban, beleértve a parlamentet és a kormányt is, a világ legtermészetesebb dolga”

– zárta Šimečka.