A párbeszéd kormánya leszünk

„Az én értékrendem minden magyar, minden szomszédos ország és mindenki más számára egyértelmű.” Somogyi Tibor felvétele

Mádl Ferenc május 15-ére hívta össze az új Ország-gyűlés alakuló ülését, amelyen a magyar államfő várhatóan bejelenti, hogy Medgyessy Pétert bízza meg kormányalakítással. Vele beszélgettünk.

Miniszterelnök-jelölt úr, sok határon túli magyar szemléli aggodalommal, hogy alig csitulnak azok az ellentétek, amelyek főleg a két forduló közötti választási kampányt tették indulatossá. Ilyen társadalmi légkörben vajon kialakulhat-e konstruktív együttműködés a kormánypártok és az ellenzék között a parlamentben?

A politika furcsa világ, ott minden elképzelhető. Még az is, hogy ilyen rossz előzmények ellenére végül mégiscsak kulturált lesz a parlamenti pártok kapcsolata. Erre szólított fel egyébként Mádl Ferenc köztársasági elnök úr e héten, s ez a tisztességes viszony alapvető érdeke Magyarországnak, miként az egyetemes magyarságnak is. Az Országgyűlés elé több olyan sarkalatos törvény kerül, amelynek életbeléptetése európai uniós csatlakozásunk szempontjából is elengedhetetlen. Elfogadásukhoz a parlamenti pártok konszenzusára van szükség. Mi a párbeszéd kormánya kívánunk lenni, ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk az európai értékrendnek megfelelő pártközi kapcsolatok megteremtéséért, amely egyébként a jó parlamenti és a társadalmi légkör egyik előfeltétele.

Különösen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői kapták fel a fejüket, amikor részben Antall József, részben pedig a jelenlegi magyar kormány szemléletével szemben ön tízmillió magyar miniszterelnökének tartja majd magát, aki felelősséget érez tizenötmillió honfitársának sorsáért. Mit jelent majd a gyakorlatban ez a hangsúlybeli különbség?

Nagy tisztelője vagyok Antall Józsefnek és politikai életművének. Mindezek tudatában is azt kell mondanom, hogy rendszerváltó miniszterelnökünknek az a kijelentése, hogy ő lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke, félreérthető. Ami a politikában, különösen a mi térségünkben, nem a legszerencsésebb. Az én értékrendem minden magyar, minden szomszédos ország és mindenki más számára egyértelmű. Közjogilag tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke leszek, aki felelősséget érez tizenötmillió magyarért. Ez a felelősség azt jelenti, hogy életrevaló és hatékony eszközökkel kell segítenünk a határon túli magyarság nemzeti azonosságtudatának megőrzését és gyarapítását. Célirányosan segítjük majd elő azt, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, szellemiekben gyarapodjanak és anyagi jólétben éljenek. A kampányban gyakran úgy fogalmaztam: tízmillió magyar miniszterelnöke leszek, nem kétszer öté. Ez a mondat a nemzet újraegyesítésére, a társadalmi béke iránti elkötelezettségemre utal.

Az eltelt több mint egy évtizedben a magyarországi közalapítványok révén kialakult az anyaországi támogatások odaítélésének és folyósításának viszonylag jól működő rendszere. Főleg az elmúlt négy esztendőben azonban kiskapuk nyíltak. Egyesek a szakmai bizottságokat és a határon túli alkuratóriumokat megkerülve jutottak nem is kevés pénzhez. Olvashattunk olyan törekvésekről is, amelyek közhasznú társaság megalapítását szorgalmazták. Ezek átvennék a közalapítványok eddigi szerepét. Önök milyen stratégiával készülnek a határon túli magyarok támogatására?

A kérdés még kissé korai, hiszen a koalíciós egyeztetések elején tartunk. Azt azonban elmondhatom, hogy erről a kérdésről is világos elképzelésem van, amelynek az a lényege, hogy a kiskapukat bezárjuk, a támogatást mindenki számára átláthatóvá tesszük, s olyan értékelő rendszert építünk ki, amely a lehető legnagyobb mértékben kiszűri az elfogultságokat, és szavatolja, hogy valóban a legjobb pályázatok kapjanak támogatást.

Nemcsak a magyarországi társadalmat jellemzi a politikai sokszínűség, hanem a határon túli magyar nemzeti közösségeket is. Szlovákiában az MKP értékrendje a jelenlegi legerősebb kormánypártéhoz áll a legközelebb. Az RMDSZ-ben, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségében és a vajdasági magyar pártokban is akadnak hasonló szemléletű, markáns platformok. Ezeket a tényeket figyelembe véve milyen kritériumok alapján kívánnak együttműködni a határon túli magyarság pártjaival és más érdekszervezeteivel?

Világos és egyértelmű elvek alapján. Azt, hogy melyik párt és ki egy-egy határon túli közösség legitim képviselője, nem Budapesten döntjük el. Ennek a meghatározása az ottani közösségek szuverén és demokratikus joga. Nem folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy akik velünk szimpatizálnak, azokat nagyon szeretjük, a többieket meg nem annyira. Nekünk a határon túli magyar pártokkal és közösségekkel nemzetstratégiai célokban kell egyetértenünk. Együttgondolkodásunkat a politikai értékrendek nem befolyásolhatják, ha azok európai léptékűek.

A Magyar Koalíció Pártjának elnöke egyik nyilatkozatában nemrég azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet mindenben egyeztetett velük és kivétel nélkül támogatta az MKP eurokonform törekvéseit. Korábban ez nem így volt, mert Bugár Béla szerint a Horn-kormány valójában az ő hátuk mögött, a szlovákiai magyar párt fenntartásait félresöpörve egyezett meg Mečiarékkal az alapszerződésről. Önök melyik gyakorlatot követik majd?

Már a két választási forduló között levélben fordultam minden határon túli magyar párt vezetéséhez. Ebben kifejtettem, hogy a határon túli magyarpolitikában, a szomszédságpolitikában fontosnak tartjuk, maximálisan figyelembe vesszük az ő álláspontjukat, az ott élő nemzeti közösség érdekeit. Mielőbb szeretném informális eszmecserére Budapestre hívni az említett pártok vezetőit, szeretnék mielőbb találkozni az ottani civil szerveződések képviselőivel is, hogy zavartalan és eredményes legyen a kapcsolatunk, s hogy a kölcsönös bizalom légkörében rendezhessük meg a Magyar Állandó Értekezlet következő tanácskozását.

A kedvezménytörvény ügyében a magyar kormány csak a szlovák kabinettel nem jutott egyezségre. Lát-e esélyt a mielőbbi megegyezésre?

A jelenlegi helyzet azért bonyolultabb. Ugyanis a jelenlegi magyar kormány elmulasztotta azt, hogy kellő időben tárgyaljon a szomszédos országok illetékeseivel. Emiatt aztán időzavarba került, s ennek a következménye az Orbán–Nastase egyezség, amely nem jó sem a magyarországi, sem pedig a romániai magyaroknak. Ezt egyébként elmondtam telefonbeszélgetésünk során a román kormányfőnek is. Egyetértettünk abban, hogy a jogszabály alkalmazásában valószínűleg szükséges lesz néhány korrekcióra, amellyel egyébként a jelenlegi kormány is számolt. Mi azt tartjuk, hogy a kedvezménytörvény nagyon fontos jogszabály, nem irányul egyetlen szomszédos nemzet ellen sem, támogatjuk a végrehajtását, amelyhez azonban szükséges, hogy minden érintett szomszédunkkal, tehát Szlovákiával is szót értsünk. Folytatni kívánjuk az érdemi párbeszédet, megfontoljuk partnereink pragmatikus érveit. Mindez természetesen nem jelenti elveink feladását.

Leendő koalíciós partnerük, az SZDSZ egyetlen parlamenti pártként szavazott idestova egy éve a státustörvény ellen. Ez a tény nem nehezíti majd együttműködésüket?

Semmiképpen. A szükséges parlamenti korrekciók és a remélhetően sikeres kormányközi tárgyalások után szerintem ők sem ellenzik majd a kedvezménytörvény végrehajtását. Nem lehet szem elől téveszteni azonban azt sem, hogy ez a jogszabály nagyon fontos, de európai uniós csatlakozásunk – amelyre a mai helyzet alapján Szlovákiával és Szlovéniával egy időben kerülhet sor – után mások lesznek a feltételek, ezért ennek a törvénynek néhány rendelkezését is újra kell majd gondolni. A többi szomszédos ország esetében minderre bizonyosan csak jóval később kerül sor.

Néhány hete a korábbi derűlátó nyilatkozatok és gyakori találkozások után eléggé elhidegültek a kapcsolatok a visegrádi négyek kormányfői között. Mit kíván tenni leendő miniszterelnökként a jó viszony helyreállítása érdekében?

Hosszabb távon is, de az európai uniós csatlakozási tárgyalások záró szakaszában különösen fontos a szoros együttműködés. Ezért a lehető leggyorsabban helyre kell állítani a korábbi bensőséges viszonyt. Erről egyeztem meg telefonbeszélgetésem során lengyel kollégámmal, Leszek Millerrel, s nyilván ugyanez az érdeke a cseh és a szlovák kormánynak is.

A közvetlen párbeszéd folytatására május 24-én és 25-én Trencsénben lesz lehetőség, ahol a tervek szerint a visegrádi négyek és a Benelux-államok kormányfői találkoznak. Magyarországot ki képviseli majd?

Erre ma még nem tudok válaszolni. Terveink szerint az új kabinet május legvégén alakulhatna meg. Magyarország és a partnerek szempontjából is az lenne a kívánatos, ha megteremtődne a lehetőség arra, hogy már az új magyar kormány ismertethesse elképzeléseit.