A nacionalizmus háttere

Pozsony. A visegrádi országokban már az európai uniós csatlakozás előtt is létezett nacionalizmus, legfeljebb a szőnyeg alá söpörve, mondta Rudolf Chmel volt budapesti szlovák nagykövet, egykori kulturális miniszter azon a nemzetközi szimpóziumon, melyet a nacionalizmus hátteréről, a szlovák-magyar kapcsolatok alakulásáról tartottak a Kalligram Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szervezésében.

A szlovák és magyar értelmiségi fórumon Chmel emlékeztetett, a sokat emlegetett szlovák–magyar megbékélés legfőbb gátját azok a politikusok képezik, akiknek legfőbb érdekük a két nép kapcsolatát kölcsönösen átszövő előítéletek konzerválása. Radnóti Sándor kritikus, esztéta szerint a megbékéléshez mindenekelőtt és értelemszerűen harci állapot kell, az pedig nincs. Legfeljebb a szlovák és a magyar nacionalisták között létezhetne, csakhogy ők egyetértenek, jegyezte meg.

Fodor Gábor, az SZDSZ országgyűlési képviselője emlékeztetett, a visegrádi négyek országaiban általánosnak tűnnek a problémák. „Mind a négy államban jelentős a csalódottság, általános az elkeseredettség. Ennek a tünete a nacionalizmus. 1989-hez képest mára valóban megkoptak illúzióink, akkoriban azt hittük, sokkal nagyobb sikereket is elérhetünk rövid időn belül” – fűzte hozzá a volt kulturális miniszter, aki szerint egy ilyen helyzetben korántsem mindegy, milyen példával szolgálnak a közszereplők, miként lép fel a politikai elit. Ezzel kapcsolatban pozitívumként könyvelte el a román-magyar kormányülést. Szerinte csakis a közeledés, az egyeztetés, a közös projektek és a folyamatos párbeszéd eszközével lehet elfojtani a nacionalizmust. (-cz-e)