A megyei önkormányzat egy éve

A legnagyobb gondot a hivatal kiépítése okozta, melyet szinte „zöld mezőn” kellett véghezvinni. Még mindig vannak helyiséggondjaink, 5–6 ember is dolgozik egy irodában. Ez rányomta bélyegét az állammal, valamint az állami szervekkel – a kerületi hivatallal – való viszonyunkra. Fokozatosan át kellett vennünk a törvényben meghatározott hatásköröket, melyekkel együtt megkaptuk a kerületi hivatal alkalmazottait is. Jelenleg mintegy száz munkatársunk van, az új hatáskörök átvételével ez a szám tovább nő.

Milyen segítséget kaptak a kormánytól?

Amellett, hogy a közigazgatási reform későn indult be, a kellő figyelmet sem kaptuk meg kormánytól. Talán kevés volt a megalakulásunktól a parlamenti választásokig eltel alig több mint fél év. Hiányoltam, hogy nem nevezték meg azt a minisztert, akinek a feladata lett volna a kapcsolattartás a megyei önkormányzatokkal. A fejlett Európa minden országában, de a volt szocialista államokban is több segítséget kapnak az önkormányzatok az államtól, mint nálunk. Viszont ez az időszak már elmúlt, bízom benne, hogy az új kormány nagyobb hangsúlyt fektet a kapcsolattartásra. Jelentős feladatok várnak ránk, főleg az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után. Ha nem sikerül létrehoznunk a megfelelő struktúrákat, nem tudjuk fogadni, felhasználni az Unióból érkező támogatást.

A kapcsolattartással várhatóan Csáky Pál miniszterelnök-helyettest bízza meg a kormány.

Csak néhányszor találkoztam vele, bízom benne, hogy jó lesz az együttműködésünk. Végeredményben ő is ebből a kerületből, Léva mellől származik. Nem is a kapcsolattartó személye a fontos, hanem maga a kapcsolattartás, hogy legyen kinek elmondani a gondokat.

Önt egy széles koalíció, a HZDS-SDĽ-SMER-SOP-SNS jelölte, az önkormányzati többség viszont az MKP kezében van. Milyen az együttműködés?

Pártonkívüliként lettem a koalíció jelöltje. Az elmúlt időszakról elmondhatom, hogy mindkét fél felelősségteljesen állt hozzá a feladatokhoz. Regionális szinten nem a politikai megközelítésen van a hangsúly. A kerület déli járásai, főleg Léva és Ipolyság környéke óriási gondokkal küzd, de az egész megyében problémát jelent a munkanélküliség, és ezt az MKP képviselőivel közösen kell megoldanunk. Közelebb vagyunk az emberekhez, mint a parlamenti képviselők, sokkal jobban érezzük a gondjaikat. A szlovák nemzetiségű lakosság egy része tartott attól, hogy mi lesz ebben a kerületben, ahol a képviselői helyek több mint 60 százalékát az MKP kapta. Elmondhatom azonban, hogy más kerületekben sokkal több probléma merült fel, mint nálunk, jóval több konfliktus volt a frakciók között.

Az embereknek a választások előtt sem volt elég információjuk a megyei önkormányzatok szerepéről, és most sem tudnak sokkal többet. Ön szerint mi ennek az oka?

A választások előtti tájékozatlanságot szerintem az okozta, hogy az elektronikus média nem tájékoztathatott a kampányról; ezt a következő választásokig módosítani kell. Sokan mind a mai napig öszszetévesztenek bennünket a kerületi hivatallal. Változhat a helyzet, ha több hatáskörünk lesz, például ha aktívabban bekapcsolódunk a vidékfejlesztésbe, ezen a területen kis befektetéssel is jó eredményeket lehet elérni.

A hatáskörükbe kerültek már az oktatási intézmények – a középiskolák –, bizonyos szociális és kulturális létesítmények. Milyen volt az intézmények átadása, valamennyi átvételi jegyzőkönyvet aláírták?

Összesen mintegy 140 létesítmény került át a hatáskörünkbe – iskolák, színházak, nyugdíjasotthonok. A legtöbb gond az intézmények vagyonával volt, sok épület tulajdonviszonya rendezetlen volt, nem volt világos, nincsenek-e beterhelve ezek az ingatlanok, nem voltak tisztázva a telekviszonyok. Még nem írtuk alá valamennyi jegyzőkönyvet, de a legtöbb probléma már tisztázódott, csak az aláírás van hátra.

Az állam teljesítette kötelezettségvállalását, vagyis adósságmentesen kapták meg az intézményeket?

Az adósságokat két részre kell osztanunk: léteznek a működési költségekben keletkezett tartozások, ezek legtöbbjét az állam kifizette. Néhány iskolában ugyan rövid időre kikapcsolták az áramot, néhány napra beszüntették a gázszolgáltatást, de ez inkább az egyes vállalatok nyomásának tulajdonítható, nem az adósság mértékének. Sokkal nagyobb gondot okoz az épületek állapota. Évtizedeken keresztül nem képeztek semmilyen tartalékot, sok épület nyomorúságos állapotban van, nincs pénz felújításra.

Van önálló bevétele a megyei önkormányzatnak?

Egyelőre csak a kormány forrásaira támaszkodhatunk, de az adórendszer változása után is lesznek anyagi gondjaink. Talán Pozsony és a Pozsony környéki területek jobb helyzetben lesznek, de ahol magas a munkanélküliség aránya, ott sohasem lesz elegendő pénz. Úgy kell decentralizálni az adókat, hogy a nehéz helyzetben levő megyék ne kerüljenek még nehezebb helyzetbe.

Januártól a kórházak is a megyék hatáskörébe kerülnek, jóval több adóssággal, mint az iskolák.

Valóban, de nem hiszem, hogy ez lesz a legköltségesebb feladat, az ígéretek szerint ezeket is adósságok nélkül vehetjük át. Sokkal jobban félek a közlekedésügytől, januártól ugyanis a mi feladatunk lesz a kerület útjainak karbantartása is, az állami utakon és a települések belső úthálózatán kívül minden hozzánk tartozik majd. Ez a Nyitrai kerületben 2200 kilométernyi utat jelent.

Az önök feladata a regionális fejlesztés is. Ezen a területen mikor lesz érezhető változás?

Tartok attól, hogy a pályázási és felhasználási nehézségek miatt később éreztetik hatásukat az EU-alapokból érkező támogatások. Hiába lesz aránylag sok pénzünk, adminisztrációs akadályok miatt nem tudjuk felhasználni. Fontos, sőt egyes esetekben, amilyen például az úthálózat fejlesztése, elengedhetetlen a régiók együttműködése, akár országon belül, akár országok közt. Gondot jelent ezeknek a projekteknek a részfinanszírozása is, mivel a megyéknek nincs pénzük; vagy az államtól kérnek, vagy bankkölcsönt vesznek fel. Ennél is nagyobb gondot okoz az, hogy kezdetben az egész összeget elő kell teremteni, mert ez EU már csak a kész munkákat fizeti meg.

Magyarországi régiókkal, megyékkel is kapcsolatban vannak?

Kapcsolat van, de sajnos eddig még nem sikerült szerződéses viszonyba kerülnünk Ebben közrejátszott az is, hogy Magyarországon most voltak a regionális választások, sok helyütt megváltozott a megyei önkormányzatok összetétele. Az együttműködésre nemcsak az EU nyújtotta pénzügyi lehetőségek kihasználása érdekében lesz szükség, hanem a tapasztalatcsere végett is. Minden környező országban korábban alakult ki a másodfokú regionális önkormányzat, mint nálunk, jóval több a tapasztalatuk.