A magyarság nem hátrány

A Fórum Intézet a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen készített elemzése a szlovákiai magyarok érvényesüléssel kapcsolatos véleményét vizsgálta. A megkérdezettek 55 százaléka túlnyomórészt elégedett, 34 százaléka pedig teljes mértékben elégedett az életével, és mindössze 11 százalékuk vallotta magát elégedetlennek. A felmérés készítői az elégedettséget több szempont alapján vizsgálták, a résztvevőket a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseikről, a családjuk anyagi helyzetéről és a munkahelyi körülményeikről is kérdezték – ezek a tényezők mind nagyban befolyásolják az elégedettek arányát. A válaszadók 85 százaléka nem is tervezi, hogy elköltözik jelenlegi lakóhelyéről, a két fő indok, hogy ott születtek, vagy szeretnek ott élni.

Azt is vizsgálták, hogy a szlovákiai magyarok milyen mértékben tudnak érvényesülni szlovák környezetben. A megkérdezettek 72 százalékának egyáltalán nem okoz gondot az érvényesülés, és csupán 22 százaléknyian érzik akadálynak a magyarságukat. A nemzeti értékek védelmét szintén fontosnak tartják a megkérdezettek: 87 százalékuk véli úgy, hogy a szlovákiai magyaroknak nyelvük és kultúrájuk megőrzésére kell törekedniük, ezt pedig az államnak is támogatni kellene.

Lampl Zsuzsanna, a felmérés egyik készítője alapvetően pozitívan értékelte az eredményeket. Problémát abban lát, hogy a szlovákiai magyarok sokszor nem élnek a jogaikkal. „Miközben a megkérdezettek tetemes része azt válaszolta, hogy nagyon fontos a nemzetiségi jogaink érvényesítése, mégis nagy részük szlovák iskolába íratta magyar anyanyelvű gyerekét, és szlovákul is beszélnek otthon” – állapította meg a szociológus.

A felmérés fő célja a nemzeti identitás vizsgálata volt, ezen belül pedig az egyének önbesorolása, a nyelvhasználat, a magyar történelmi személyek és események megítélése, valamint az iskolaválasztás kérdésköre. Az elemzők a szlovákiai magyarok közélet iránti érdeklődését és választási hajlandóságukat is vizsgálták. A kutatás idén júniusában készült, reprezentatív minta alapján 800 embert kérdeztek a 16 dél-szlovákiai járásban, összesen 120 településen.

Lampl: Nem érvényesítjük a jogainkat

A felmérés részleteiről Lampl Zsuzsannát, az FKI Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatóját kérdeztük.

A megkérdezettek 55 százaléka túlnyomórészt elégedett, 34 százaléka pedig teljesen elégedett az életével. Mi a véleménye erről az arányról?

A felmérés eredményeit pozitívnak tartom, ez elég magas aránynak mondható. Azt még hozzátenném, hogy a fennmaradó 11 százalékból a megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy inkább elégedetlen, és mindössze 1 százalékuk volt teljes mértékben elégedetlen az életével. A korábbi felmérések is hasonló eredményeket mutatnak, úgyhogy a helyzet gyakorlatilag nem romlott az évek során.

Minek köszönhető, hogy ilyen magas az életükkel elégedett emberek száma a szlovákiai magyarok körében?

Az emberek elégedettségét több szempontból is vizsgáltuk. A résztvevőktől egyebek mellett megkérdeztük, hogy a család anyagi kilátásai, mennyire elégíti ki őket a munkájuk, milyen elképzeléseiket szeretnék megvalósítani a közeljövőben, s mennyire elégedettek az életük 12 különböző területével. Valamennyi kérdésre inkább pozitív válaszokat kaptunk, bár ezek mértéke részben eltérő. Azt nem lehet nagy általánosságban megállapítani, hogy mi az elégedettség fő oka, hiszen ez szubjektív kategória. Vannak emberek, akik elégedettek az életükkel, miközben az objektív feltételeik alapján ezt nem gondolnánk, ugyanakkor vannak emberek, akiknek minden megadatik, mégis elégedetlenek. Elmondhatjuk azonban, hogy a családi élet, a munka területén elért sikerek, a megoldott lakáshelyzet, a jó emberi kapcsolatok az elégedettség fő forrásai.

A felmérésben további szempont volt a magyar anyanyelvűként való érvényesülés. A megkérdezettek 22 százaléka szerint Szlovákiában a magyar nemzetiség akadályt jelent az érvényesülésnél. Meglehet, hogy a nehezen érvényesülő emberek legnagyobb problémája a szlováknyelv-tudás hiánya?

Igen, ez könnyen elképzelhető. Bár ebben a felmérésben konkrétan nem kérdeztünk rá az okokra, de korábbi kutatásokban már vizsgáltuk a nehéz érvényesülés indokait. Az emberek jellemzően két tényezőt említettek: az egyik az, hogy az államigazgatásba csak nagyon nehezen tudnak bejutni a magyarságuk miatt, a másik pedig az, hogy nehezen érvényesülnek olyan helyeken, ahol tudni kell szlovákul. Tehát azt lehet mondani, hogy igen, a nyelvtudás hiánya mindenképpen ott van a nehéz érvényesülés hátterében.

A megkérdezettek 87 százaléka a magyar nyelv és kultúra védelmét is kiemelte, és ehhez az állam segítségét is elvárják. Ön hogy látja, a szlovák állam mennyire segít a szlovákiai magyarság helyzetén?

A kisebbségek védelméért már létrejöttek különféle nemzetközi egyezmények, melyek nálunk is érvényesek. Azt gondolom, hogy a szlovákiai magyarok egy része nem érvényesíti igazán az őket megillető jogokat. Hogy egy példát említsek: miközben a megkérdezettek többsége szerint nagyon fontos a nemzetiségi jogaink érvényesítése, sokan mégis szlovák iskolába íratják a gyerekeiket, és nem kevesen otthon is szlovákul beszélnek velük.

Ön hogy látja a szlovák–magyar konfliktust az utóbbi években? Pozitív, vagy negatív irányba tolódik el a két nemzet kapcsolata?

Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy lakhelyén a szlovákiai magyarok többsége pozitívan viszonyul a szlovákokhoz.