<p>Szinte csak a magyar nyelv használata miatt indított eljárást a kulturális minisztérium az államnyelvtörvény alapján 2013 és 2015 között, derül ki az államnyelv használatáról szóló jelentésből. </p>
A magyar nyelvre ugranak
Pozsony |
Bár elfogadásakor azt hangsúlyozták, nem a kisebbségek ellen irányul, mégis erre használják a nyelvtörvényt. 60 beadvány érkezett 2013 októbere és 2015 októbere között a kulturális minisztériumba a nyelvtörvény megsértése ügyében, ebből tízet elutasított a tárca. A beadványok jelentős része a magyar nyelvhasználatot érinti: magyar nyelvű óriásplakátok, hirdetések, kulturális eseményekre szóló meghívók, magyar nyelven tartott önkormányzati ülések. A tárca hét ügyben kezdett eljárást egy külön törvény, az államigazgatási ellenőrzést szabályozó jogszabály alapján, mindannyiszor a magyar nyelv használatával kapcsolatban. Elvétve más nyelvek és a szlovák helytelen használata miatt is panaszkodtak az állampolgárok, egy feljelentés a gorál nyelvjárás használata miatt érkezett egy regionális lapban. Az 50 bejelentésből, amelyeket megalapozottnak ítéltek, 16nál már a bejelentés címében feltüntették a magyar nyelvet. A jelentés nem tartalmaz adatokat a bírságokkal kapcsolatban. Jozef Bednár, a minisztérium szóvivője lapunk kérdésére megerősítette, egyelőre nem szabtak ki bírságot a nyelvtörvény megsértése miatt. A kulturális minisztérium 2009 óta kétévente méri fel az államnyelvtörvény használatát. 2011 óta már csak akkor szabhat ki bírságot a tárca, ha a törvénysértés olyan információ esetében történik, ami az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy vagyonát veszélyeztetheti, vagy ha közigazgatási szerv által kiadott közérdekű információról van szó. Egyéb szervek is felügyelik az államnyelv használatát, így a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (SOI) vagy a frekvenciatanács, ez utóbbi 2013 és 2015 között 1365 euró bírságot szedett be különféle médiumoktól. A mediális területen leginkább a cseh nyelvvel akadtak problémák, egyes csatornák cseh nyelvű szinkronnal sugároztak olyan műsorokat, amelyeknél ezt nem teszi lehetővé a nyelvtörvény. Sándor Anna nyelvész szerint továbbra sem kiegyensúlyozott az államnyelv és a kisebbségi nyelvek védelme. „Ha a magyar nyelv beszélőinek különböző problémáik adódnak a magyar nyelv használata miatt, az arra ösztönzi őket, hogy ne használják ezt a nyelvet - állítja a nyelvész. - A jogszabályok aránytalanul védik a többségi nyelv használatát.“
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.