A Máérton dicsérte Orbán a politikáját

Orbán szerint Magyarország korábban egy kiszorított, kritizált ország volt, ám az a politika, amelyet folytat, mára a győztesek politikája lett, és egyre könnyebb kiállni az ország mellett. Köszönetet mondott a határon túli magyaroknak, akik „az elmúlt évek nehéz időszakában az ellenszél ellenére kiálltak az anyaország politikája mellett”.

A miniszterelnök félórás beszédében hosszan méltatta a magyar gazdaság és politika sikereit. Szerinte az ország nem szigetelődött el külpolitikai szempontból. „A külügyminisztérium stílust váltott, nem udvariaskodtunk és hajlongtunk, és kiálltunk magunk mellett” – mondta, hozzátéve, az elszigetelődés elkerülése annak is köszönhető, hogy a magyar világnemzet, valamint annak is, hogy más országokban is hasonló változások indultak be, mint Magyarországon. 

„Reformellenzék”

„A kakukktojásból, amit képviselünk, fősodratú politika lett, és ez Nyugaton is teret nyer” – magyarázta. Azt azonban elismerte, hogy a magyar politika az EU-ban még mindig ellenzékben van, szerinte „reformellenzékben”. 

Úgy látja, az unióban „altalajcsere-kísérlet zajlik”, szerinte bizonyos körök ki akarják cserélni az európai politika „altalaját”, amely azt is meghatározná, hogy milyen eszmék szökkennek szárba ebből az altalajból. A kormányfő egyértelműen kijelentette, hogy vannak népek, amelyeket „mi nem szeretnénk az unión belül látni”, de mások igen. Brüsszelt bírálva szólt a „modern kori népvándorlásról” is, szerinte az EU nem a migrációs hullám megállításán gondolkodik, hanem arról, hogyan lehet a legfájdalommentesebben segíteni a migránsok betelepítését.

„Szellemi zűrzavar”

Leszögezte: a nyugati világban szellemi zűrzavar uralkodik, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni „abszurd helyzet”, Castro „mentegetése”, „a valóság elhazudása”. Ez szerinte a balliberális világrend összeomlásának jele, az európai elit ugyanis még mindig nem érti, mit jelent a kommunizmus rögvalósága, és ez az oka annak, hogy nem értették meg a brexitet és Donald Trump győzelmét sem.

Szerinte Donald Trump programja egyik legjelentősebb elemének, miszerint az országoknak vannak határaik, és maguk döntik el, kit engednek be, van érvénye Európára nézve is.

Halott betűk

A határok ugyanakkor nem jelentenek kiindulópontot a magyar nemzetpolitikára nézve. Az elmúlt évek legnagyobb sikere Orbán szerint, hogy „sikerült egyesíteni a nemzetet, egymásra találtak a nemzetrészek, és a magyar–magyar együttműködés mindennapivá vált”. Élesen bírálta azonban az Európai Unió hatását a határon túli közösségek kisebbségi jogainak biztosítására. Az EU-csatlakozás szerinte csak szerény részben váltotta be az elvárásokat. „Az unió nemzetiségi jogaival kapcsolatos szabályai éppoly halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak” – tette hozzá. Ugyanakkor kijelentette, az EU bővítésének elakadása is fájdalmasan érinti a magyar kormányt. Szerbia csatlakozása és Ukrajna fokozatos becsatolása az unióba ugyanis Orbán szerint elemi magyar érdek.

V4-es összhang

A V4-es tagországok közt szerinte jelenleg soha nem látott összhang van, elsősorban azért, mert van gazdasági alapja az együttműködésüknek, és az európai gazdaság súlypontja lassan Közép-Európa felé tolódik. Ez az összhang is közrejátszik abban, hogy a magyar gazdaságpolitika és nemzetpolitika „határokon átnyúló hatóköre”, mely támogatja a határon túli közösségeket, már nem zavarja azokat az országokat, melyek korábban ezt ellenséges lépésként fogták fel. „Ebben történelmi változás állt be” – vélekedett Orbán. „Ezeknek az országoknak jó a magyar gazdaságpolitika szélesebb látóköre, mely nyertes-nyertes helyzeteket teremt” – magyarázta. Támogatásáról biztosította a külhoni pályázati tematikus évek gondolatát. Míg 2016 elmondása szerint a fiatal külhoni vállalkozók éve volt, 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lehet. Úgy fogalmazott, mára a magyar vállalkozások elkezdték egyfajta „artériarendszerként” behálózni a Kárpát-medencét. 

Zárásként az erdélyi helyzetről is szót ejtett. Szerinte sorsdöntő választásra készülnek Romániában, és nagyon fontos, hogy a bukaresti parlamentben legyen magyar képviselet, ugyanis a korrupcióellenes harc eszközét Romániában a magyar közösség vezetői ellen fordították. „Nagy nyomás alatt vagyunk, régen volt olyan időszak, hogy olyan veszélyben volt a bukaresti képviselet, mint most. A kieső energiákat a képviselet elvesztésével nem tudjuk pótolni Budapestről” – zárta.