A liberálisok által korlátozott tulajdonjog?

Richard Sulík és az általa vezetett SaS a tavalyi parlamenti választást megelőző időszakban, ellenzékiként még az egyik legkíméletlenebb kritikusa volt az előző kormányoknak, mert azok szerinte indokolatlanul és eltúlzott mértékben avatkoztak be az energiaipari cégek működésébe. A liberális párt korábban élesen támadta a Robert Fico vezette Smert, amikor az növelte az állam befolyását az energiaipari cégekben, így próbálva meg alacsonyabb szinten tartani a lakossági energiaárakat. Sulík korábban számtalanszor hangoztatta, hogy szerinte a családok számára épp azzal csökkenthetnék az energiaárakat, ha a privatizált energiaipari cégeknek nagyobb szabadságot biztosítanak.

Látványos fordulat

Nem egész egy évvel a választás után, gazdasági miniszterként azonban Sulík most egy olyan ötlettel rukkolt elő, amely még a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO képviselőinél is kiütötte a biztosítékot. A gazdasági tárca által kidolgozott, és a kormány által hétfőn elfogadott törvénymódosítási javaslat szerint a kritikus infrastruktúrába tartozó, vagyis a gazdaság zavartalan működtetéséhez elengedhetetlen cégek tulajdonrészének az eladásához megkövetelnék az állam engedélyét. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy például az energiaiparban működő cégek tulajdonosai csak akkor adhatnák el a részesedésüket egy másik magáncégnek, ha erre az állam is rábólint.

Mondvacsinált indok?

A gazdasági miniszter az általa javasolt módosítást az ország domináns áramtermelőjének számító Szlovák Villamos Művek (SE) körül kialakult helyzettel indokolja. „A probléma gyökere, hogy a Szlovák Villamos Művek, amelyben az államnak 34 százalékos tulajdonrésze van, nyakig ül az adósságban a mohi atomerőmű befejezésére felvett hitelek miatt. Az egyik hitelező, a Sberbank ugyanakkor nem hajlandó meghosszabbítani a fizetési határidőt, aminek az eredményeként a Szlovák Villamos Művek hétfőtől formailag csődben van” – állítja Sulík. Szerinte a Sberbank fedezetként nem csupán a cég egyes tulajdonrészeire, hanem a részvényeire is igényt tartana. A kritikus infrastruktúráról szóló jogszabály kormány által hétfőn elfogadott módosításjavaslatával épp ezt szeretnék megakadályozni.

A Szlovák Villamos Művek szerint azonban Sulík állításai nem fedik a valóságot. „A Szlovák Villamos Művek működtetésére felvett hitelek nagy részét csak 2025-ben kell visszafizetni, így nem is kértük a fizetési határidő meghosszabbítását. Ezzel párhuzamosan a Sberbank részéről sem tapasztaltuk, hogy a pénzintézet tulajdonrészhez szeretne jutni a társaságunkban, és semmi sem utal arra, hogy ilyen tervei lennének” – nyilatkozta Oľga Baková, a Szlovák Villamos Művek szóvivője. Szerinte cégük az összes vállalt kötelezettségének eleget tesz, és semmi sem utal arra, hogy a jövőben romlana az anyagi helyzetük.

Elriasztott befektetők

Sulík ötlete nem tetszik a többi nagyvállalatnak sem. „A kormány újra megszegte a jogalkotási szabályokat, hiszen a javaslattal kapcsolatban nem kérte ki a szakma véleményét, és gyorsított eljárásban próbálja meg áterőltetni a törvényhozáson, miközben az efféle jogalkotást a jelenlegi kormánypártok ellenzékiként még élesen bíráltak” – nyilatkozta Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai cégeket tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója. Szerinte a sebtében összetákolt módosításjavaslat indokolatlanul nagy mértékben szólna bele a cégek életébe. „Véleményünk szerint a javasolt módosítások ellentétben vannak az uniós joggal és a szlovák alkotmánnyal is” – állítja Gregor, hozzátéve, hogy a későbbiekben ezek miatt perek sorozata indulhatna Szlovákia ellen. „Ha a jelenlegi formájában fogadják el a módosításjavaslatot, az a jövőben a külföldi beruházókat is elriaszthatja, miközben ezek nélkül csak nehezen leszünk képesek kilábalni a koronavírusjárvány okozta gazdasági válságból” – mondta el Tomáš Malatinský, a Munkaadók Országos Szövetségének (AZZZ) az elnöke. Szerinte őt is meglepte, hogy a módosításokat a gazdasági tárca a cégekkel nem vitatta meg, miközben egyébként viszonylag jónak mondható a szaktárca kommunikációja a szakmai szervezetekkel.

Enyhítenek a javaslaton

A tervek szerint a parlamentnek gyorsított eljárásban már a jelenlegi ülésén el kellene fogadnia a Sulík tárcája által kidolgozott javaslatot. A szakmai szervezetek tiltakozása miatt azonban a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO képviselői csütörtökön olyan módosító javaslattal rukkoltak elő, amely szerintük elfogadhatóbb lenne a cégek számára. Ha a parlament is rábólintana a kormány által elfogadott javaslatra, Szlovákiából címlapsztori lenne a világsajtóban – állítja Peter Kremský, az OĽaNO képviselője, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke. Szerinte ugyanis az eredeti javaslat azzal számol, hogy a cégek anyavállalatainak a részvényeladásait is korlátozták volna. „Végül sikerült egyezségre jutnunk a gazdasági miniszterrel, miközben az új javaslathoz a német szabályok adták az ihletet” – tette hozzá Kremský. Az új javaslat szerint a kritikus infrastruktúrába tartozó cégeknek nem kell majd az állam engedélyéért folyamodniuk a tulajdonrészek eladásánál, a gazdasági tárcának azonban 30 napja lesz arra, hogy megvizsgálja a tranzakció hatását, és ha úgy gondolja, hogy ez ellentétes a szlovák érdekekkel, akkor javaslatot tehet a kormánynak a tranzakció leállítására, a végső szót azonban a bíróság hozná meg.