A legtöbb magyar ellenáll Kotlebáéknak

Bár Kotlebáék mindössze két képviselői helyet szereztek országszerte – a legsötétebb jóslat szerint akár meg is nyerhették volna a választásokat –, eredményüket semmiképp sem lehet alábecsülni.

Kotlebáék eredménye optikailag torzított a választási rendszer miatt – magyarázzák az elemzők.

„Érdekes és jó dolog, hogy a megyei választásokon ki lehetett őket szorítani, de a parlamenti választás más, ott arányos a választási rendszer, nem többségi” – mondja Radovan Bránik szélsőségesség-szakértő. Figyelmeztetett: az ĽSNS jelöltjeire leadott szavazatok továbbra is százezres nagyságrendűek, ők pedig potenciális szavazóknak számítanak más választásokon, például az egy év múlva esedékes helyhatósági választásokon is. „A megyei választások eredményét nem szabad felülértékelni. Nem ringathatjuk magunkat abba a hitbe, hogy minden rendben van” – mondja. Hozzáteszi: Kotlebáék időt szereztek, és most ellenzékből politizálhatnak, ráadásul jó helyzetből, mert pénzük a 2016-os választási eredményük után van, ellenben Besztercebánya megye elvesztésével felelősségük egyáltalán nincs, így kritizálhatnak. Ha az ĽSNS nem szakad szét – márpedig a párt a látszat ellenére nem egységes – feltételezhető, hogy támogatottságuk szempontjából a vereséggel előálló helyzet még némiképp segíthet is rajtuk.

Mazurekék bukása

Az olyan parlamenti képviselők, mint Milan Mazurek és Peter Krupa nem tudtak profitálni abból az ismertségből, amit parlamenti képviselőként szereztek. Mazurek például óriásit bukott saját szülővárosában, Szepesbélán (Spišská Belá), a parlamenti pisztolyos esetéről elhíresült Peter Krupa pedig Illaván (Ilava) szerepelt gyászosan. Bránik szerint Kotlebáék sok képviselőjéről bizonyosodott be, hogy nem politikusi alkatok, hanem valójában kétbalkezesek, akiknek nincs valós politikai ereje és személyisége sem, s könnyen lecserélhetők. „Többosztálynyi különbség van Mazurek, és Kotleba vagy Uhrík közt” – magyarázza.

Mindezt Grigorij Mesežnikov politikai elemző is megerősíti. Szerinte Krupa és Mazurek nem tudják olyan hatékonyan megszólítani a szavazókat, hiába ülnek a parlamentben. „Kotleba rendkívül jó szónok, még akkor is, ha szörnyű dolgokat hirdet, képes megfogni az embereket. Míg Krupa nem igazán tudja érthetően megfogalmazni, hogy mit is képvisel” – mutatott rá Mesežnikov.

Uhríkot és Kotlebát azonban nem szabad alábecsülni. „Most az orrukra koppintottak, ám összeszedik és kipihenik magukat, és új stratégiával állnak elő” – teszi hozzá Radovan Bránik.

Kotleba otthon égett

Besztercebánya megyében Kotleba elveszítette megyeelnöki posztját, és a várakozásokkal szemben pártja is leszerepelt. Az egyetlen megyei képviselői posztot Kotleba szerezte meg 6737 szavazattal, miközben négy éve képviselőjelöltként megyei szinten a legtöbb voksot, 8678 karikát szerzett. A szélsőséges pártelnök 2013-ban letarolta a megyét, a szavazás második fordulójában 71 397 szavazatot szerzett, s alig lehetett olyan települést találni, ahol nem ő vitte el a pálmát.

Most Kotleba leváltása érdekében megmozdult a megye. Egyrészt eddig példátlan összefogásnak köszönhetően több jelölt visszalépett a legesélyesebb ellenjelölt javára. Másrészt pedig országos szinten is minden idők rekordrészvételét produkálta a megye lakossága a szombati 40,3%-os részvételi aránnyal. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a déli területeken azért mérsékeltebb volt a szavazókedv. Besztercebánya déli szavazókörzeteiben Marian Kotleba kikapott. A nagyrőcei szavazókörben például Ján Lunter és Marian Kotleba szavazatai között 1215 szavazat volt a különbség, Lunter javára. A körzet magyar települései közül csak két helyen, Fügében és Oldalfalában tudott nyerni az ĽSNS vezére.

A rimaszombati választókörzetben kétszer annyi szavazattal is Ján Lunter nyert. A régió települései közül, melyhez a nagyrőceinél jóval több önkormányzat tartozik, Marian Kotleba Cakóban, Hidegkúton, Kerekgedében, Korlátiban, Serkén, Zádorban, Zsípben tudta megnyerni a választásokat, bár ehhez a győzelemhez azt is hozzá kell tenni, hogy jobbára kis falvakról van szó, ahol a magyar ajkú lakosság mellett jelentős a roma lakosok aránya is.

A losonci szavazókörzetben magasan Ján Lunter nyert. A déli régió településein az ĽSNS szélsőséges vezére Pincen, Sőregen, Rátkán és Sátorosbányán kapott több karikát, mint kihívója.

Ugyanakkor ezt a trendet a nagykürtösi szavazókörzet magyarlakta települései egy az egyben felrúgták. Marian Kotleba több magyar ajkú községben megszerezte az elsőbbséget. Kotleba magasan nyert például Apátújfaluban, ebből a községből lesz egyetlen magyar megyei képviselője a körzetnek, Jámbor László (MKP) személyében.

Grigorij Mesežnikov szerint egyébként Marian Kotleba visszaadja képviselői mandátumát, mert a megyei képviselő-testületben pusztán nevetség tárgya lenne. „Kotleba parlamenti képviselő és pártelnök, nincs értelme, hogy az új megyei képviselő-testület kritikájának és támadásának célpontjává váljon” – vélte.

Uhrík elvérzett délen

Milan Uhríkról, a párt második emberéről Nyitra megyében sokan beszéltek úgy, mint aki képes lehet „második Kotlebaként” megyefőnöki posztot szerezni. Bár a felmérések nem mutatták, hogy magas lett volna a támogatottsága, ezek a számok nagyon csalókák voltak. Uhrík választási eredményei pedig azt bizonyítják, ha nem is elég még a támogatottsága a megyefőnöki poszthoz, az elmúlt években széles választói bázist épített ki magának. Bránik szerint beigazolódott, hogy a választások előtti felmérések sokkal alacsonyabb számokat mutattak Uhríknak, mint amennyit valójában szerzett. Az ellenkampány kissé ártott neki, de ennek ellenére komoly eredményt ért el. Ez is tanúsítja, hogy az ĽSNS a látszat ellenére életképes és veszélyes. Uhrík, az ĽSNS „mérsékelt szakpolitikusa”, aki Kotleba jobbkeze volt Besztercebánya megyében, több mint 23 ezer karikát gyűjtött be Nyitra megyében.

Ezeket a szavazatokat azonban elsősorban rendre az északi szavazókörzetekben gyűjtötte be. A magyarlakta déli városokban és falvakban totális bukás volt a szereplése. A Komáromi járásban ugyan a harmadik helyen futott be 1264 szavazattal – hajszállal megelőzve az ellenzéki Ján Greššót is – ám a települési bontásban vizsgált eredmények szerint a magyarlakta falvakban és városokban többnyire alig kapott néhány szavazatot. Gútán például, ahol Farkas Iván (MKP) csaknem 900 voksot gyűjtött be, Uhrík 69 karikát szerzett. Riasztóbb a helyzet ugyanakkor Ógyallán és Komáromban: előbbi városban csak nagyon szorosan, a szavazatok több mint húsz százalékát begyűjtve lett harmadik, a szlovákiai magyarság egyik bástyájának tartott Komáromban pedig ugyan csak ötödik lett a szavazatok 7,34 százalékával, de ez is a komáromi járásbeli szavazatainak harmadát, 406 karikát jelenti.

Az érsekújvári körzetben Uhrík még jobban szerepel, itt több mint négyezer voksot söpört be, ebből 1365-öt Érsekújvárban.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"293657","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"659","style":"width: 600px; height: 346px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"1142"}}]]

A párkányi választási körzet zömében magyarlakta településein két falu – Garampáld és Ipolyszalka kivételével – mindenütt kaptak szavazatot Kotlebáék. A választások előtt több magyar városban is kampányoltak. Kevés önkormányzat döntött úgy, hogy megnehezíti a dolgukat, és nem engedi, hogy városi épületben toborozzanak támogatókat. Röviddel a megyei választások előtt Párkányban és Zselízen a városi művelődési központban, Ipolyságon a városházán tartottak kampánygyűlést. Ennek meg is lett az eredménye. Milan Uhrík megyeelnökjelöltként mindhárom városban közel 10 százalékos támogatottságot szerzett. Párkányban 132 (szavazatok 7,51 százaléka), Zselízen 134 (szavazatok 9,99 százaléka), Ipolyságon 125 voksot (szavazatok 10,68 százaléka) kapott. A párkányi választási körzetben Farkas Iván (4301 szavazat) és Milan Belica (1236 szavazat) mögött 319 szavazattal a harmadik lett. Garampáld és Ipolyszalka kivételével a körzet minden településén kapott szavazatot. Köbölkúton 32, Szőgyénben 28, Csúzon 27 támogatója volt.

Nem az a Berényi

Nagyszombat megyében az ĽSNS-nek nem volt megyefőnökjelöltje, ám a dunaszerdahelyi választási körzetben négy magyar nemzetiségű képviselőjelöltje is volt. Köztük a legeredményesebben Berényi Ferenc buszsofőr szerepelt, aki az egész körzetben csaknem 2000 karikát szerzett, csaknem ezer szavazattal megelőzve társait – így is több mint 4 ezer szavazattal maradt le a bejutást érő helyről. A kiugró eredménynek több magyarázata is lehet: lehettek, akik azért szavaztak rá, mert vezetékneve megegyezik Berényi Józsefével, az MKP megyei elnökjelöltjével. Országszerte megfigyelhető trend ugyanakkor, hogy az ĽSNS viszonylag ismeretlen jelöltjei közül azok szerepeltek jobban, akik a képviselőlistán magasabban szerepeltek az ábécésorrendben.

Berényi Ferenc a nagyobb magyarlakta településeken nem szerepelt kiemelkedően, ám karikáinak száma így is meglepő: Dunaszerdahelyen 268 voksot kapott, Somorján 161-et, Bősön 117-et (ezzel megelőzve a legtöbb hidas jelöltet), Nagymegyeren pedig 80-at.

Radovan Bránik szerint egyértelmű, hogy Kotlebáék továbbra sem tudnak nagyobb támogatást szerezni maguknak a magyarok közt annak ellenére, hogy magyar jelölteket is indítottak – ez elsősorban azért van, mert az ĽSNS továbbra is kifejezetten szlovák nacionalista párt, ez pedig azokat is elfordítja tőlük, akik esetleg az eszméikkel egyetértenek. „Inkább csak anomália, hogy néhány magyar nemzetiségű választó rájuk szavaz. A magyar szavazók továbbra is főleg az MKP és a Híd között döntenek” – vélekedik. Hozzáteszi, nem hiszi, hogy az ĽSNS berkein belül magyar jelölt valaha is komolyan labdába rúgna.

(ie, fm, guzsu)