A lakosság ötöde digitális analfabéta

Szlovákiában a felnőtt lakosság körében 2020 és 2022 között a digitális írástudás mindössze 2%-kal emelkedett. Azok aránya, akik rendelkeznek legalább alapvető digitális készségekkel 81%-ról 83%-ra nőtt. A közvélemény-kutatást februárban végezték, több mint ezer fő bevonásával. Az intézet munkatársai a Szlovák Telekommal és az Accenture társasággal közreműködve elsősorban arra voltak kíváncsiak, a világjárvány okozta változások milyen hatást gyakorolnak az emberek digitális tudására. Kiderült, a lakosok 58%-a a számítástechnika terén csupán alapismeretekkel rendelkezik. Ide tartozik például a számítógép, a mobiltelefon, az internet és a közösségi média használata. A megkérdezettek közel negyede mondta azt, haladó szintnek felel meg a tudása – például különböző programokat, alkalmazásokat vesz igénybe a munkavégzés során. A legmagasabb szintet azonban mindössze az emberek 2%-a éri el, ők már programozni, elemezni, modellezni, kutatni és alkotni is tudnak a modern eszközök segítségével.

A nyugdíjasnak nehezebb

A kutatás szerzői kiemelték, az elmúlt két évben, tehát a járvány idején nem történt jelentős előrelépés a lakosság adaptációjában a modern információs és kommunikációs eszközökhöz. Rámutattak, minél idősebb a válaszadó, illetve minél alacsonyabb az iskolai végzettsége vagy a szociális státusza, annál kisebb az esélye, hogy alkalmazkodni tud a modern digitális eszközökhöz. Másrészt, a regionális tényező szerepe egyre kevésbé tűnik fontosnak – a korábbi adatokhoz képest a kisebb települések és a nagyobb városok közötti különbség lényegesen csökkent.

Táguló szakadék

„A digitális gazdaság jelentősen befolyásolja az életünket és a digitális készségre irányuló elvárásokat, ami a munkaerőpiacon való elhelyezkedés egyik alapfeltétele. A becslések szerint a jövőben 10-ből 9 foglalkozáshoz legalább alapvető digitális készségre lesz szükség, de fokozatosan nő azon munkahelyek aránya is, ahol az alapszint már nem lesz elegendő. Elkerülhetetlen a befektetés a fiatal generáció oktatásába, vagy a munkavállalási korú lakosság életen át tartó tanulásába” – hangsúlyozta Anna Kanabová, az Accenture vállalat dolgozója. Figyelmeztetett, a kutatás szerint beigazolódott az ún. digitális szakadék tágulása, mely főként a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokat érinti. „Célzott beavatkozás nélkül várhatóan növekedni fog ez a digitális szakadék” – tette hozzá azzal, hogy kétszeresen hátrányos helyzetről van szó, hiszen sokszor nem is értik, miért kellene alkalmazkodniuk a modern kor követelményeihez, de az is gyakori, hogy egyszerűen nincs lehetőségük a felzárkózásra.

A felmérés alapján úgy tűnik, elsősorban azok körében történt színvonalbeli változás, akik már valamilyen szinten értenek a modern eszközökhöz. A válaszadók kétharmada azt mondta, az utóbbi két évben megtanultak új szoftvert kezelni, megismerkedtek új elektronikus szolgáltatások működésével, illetve jobban értenek azokhoz a programokhoz, amelyekkel korábban kevésbé boldogultak. Több mint 80%-uk állítja, ügyesebben használják a számítógépet, 73%-uk úgy érzi, az okostelefont és a táblagépet is jobban ki tudják használni. A másik oldalon viszont mindössze 41% tapasztalt előrelépést a specializált, illetve professzionális alkalmazások használatát illetően.  A digitális készségek fejlesztése nagyrészt az önálló tanulásnak és önképzésnek tudható be (40%), de sokan a családjuk és barátaik támogatásának köszönhetően fejlődtek.

A kényszer nagy úr

„A kutatásunk eredményei azt mutatják, az elmúlt két évben a digitális készségek fejlesztésére irányuló nyomást elsősorban a Covid-19 irányította. Összességében 10-ből 6 válaszadó beismerte, a járvány arra kényszerítette őket, hogy jobbak legyen, megtanuljanak valami újat és intenzíven használják a modern információs és kommunikációs technológiát” – véli Marián Velšic, az intézet elemzője. Hangsúlyozta, kulcsfontosságú tényező, hogy különböző szolgáltatásokat online kellett igénybe venni. Példaként említette az oltási regisztrációt, a CovidPass lekérését és alkalmazását, a Szociális Biztosítóval, az egészségbiztosítóval, valamint a munkaügyi hivatallal történő kommunikációt. „A legforgalmasabbak elsősorban az állami és közintézmények e-szolgáltatásai voltak, amelyek közvetlenül a járvány kezeléséhez kapcsolódtak” – tette hozzá. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) weboldalát a megkérdezettek közel 70%-a vette igénybe, a korona.gov.sk internetes portált 59%, az orvosi rendelők, kórházak által használt elektronikus rendszert pedig a résztvevők nagyjából fele látogatta. Az egészségbiztosítók online szolgáltatásait a lakosok harmada vette igénybe, az önkormányzatok és megyék esetében ez az arány még alacsonyabb volt – 27%. A Szociális Biztosító és a munkaügyi hivatalok nem tudtak sokkal közelebb kerülni a modern megoldásokhoz – csupán az ügyfelek negyede élt a modern szolgáltatásokkal.