Vannak, akik az oltás beadatását nem racionális, hanem érzelmi alapon döntik el. Sok esetben nincsenek megfelelő információk a vakcina kockázatairól. Az SAV szerint az állami oltási kampánynak elsősorban arra kellene fektetni a hangsúlyt, hogy ezeket az embereket releváns adatokkal és hasznos tudással lássák el.
A lakosság jelentős része érzelmi alapon dönt az oltásról
Az embereket nem lehet meggyőzni a koronavírus elleni vakcina beadatásáról pusztán azzal, hogy a társadalmi felelősségvállalás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozzuk – figyelmeztettek a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szakértői. Ennek megfelelően kellene összeállítani a szlovák oltási kampányt.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Szlovákia az egyik legkevésbé átoltott tagországnak számít az Európai Unióban. Csak a horvátok, a lettek, a románok és a bolgárok állnak rosszabbul nálunk. Az egészségügyi minisztérium friss információi alapján körülbelül a lakosság 42 százaléka kapta meg mindkét dózist, vagyis ennyien számítanak teljesen védettnek a fertőzéssel szemben.
Az oltási kedv azonban rendkívül elapadt: vasárnap például csak 381 személyt regisztráltak, akik jelentkeztek a vakcina első dózisáért. Ugyanezen a napon pusztán 439-en kapták meg a második dózist. Szlovákia így csaknem 20 százalékkal elmarad az EU átoltottsági átlagától.
Ezek az adatok annak fényében is meglepőek, hogy az országot rendkívül rosszul érintette a járvány második hulláma. Az egymillió főre átszámított halálozási arány szempontjából Szlovákia a negyedik legrosszabbul áll az unióban, csak Magyarország, Csehország és Bulgária van mögöttünk a listán.
Hatékony módszer
Szlovákiában a második hullám tetőpontja télen érkezett el, éppen abban az időszakban, amikor az oltási program kezdeti stádiumban volt. A Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Pszichológiai Intézetének tudósai állítják, most, a harmadik hullám kezdetén sokkal hatékonyabb fegyver van a kezünkben, mint akkor.
„A virológia és az orvostudomány szakértőinek túlnyomó többsége nem kételkedik abban, hogy a védőoltás hatékonyabb intézkedés a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, mint a társadalmi távolságtartás vagy a lockdown”
– olvasható az SAV elemzésében. Ennek ellenére a kutatók azt tapasztalták, hogy a lakosság több mint 50 százaléka nem különösebben érdeklődik a vakcina iránt.
Szolidaritás vagy önzés?
Az SAV szakemberei szerint mivel a vakcina nemcsak a beoltott személyt védi, hanem a környezetét is, ezért úgy tekinthetünk rá, mint egyfajta kollektív szerződésre vagy morális kötelességre, amellyel a társadalom legsebezhetőbb tagjait óvjuk. Ezt a szempontot szem előtt tartva az állam kétféle módon ösztönözheti a lakosságot: apellálhat az önzetlenségre vagy akár az önzésre is. Az önzetlenségi tényezőt megcélozva hangsúlyozhatja, hogy az oltással a körülöttünk lévő időseket és betegeket is megóvjuk a vírustól. A másik módszer esetén a vírus súlyosságát emelhetik ki, illetve személyes előnyökhöz és jutalmakhoz juttathatják azokat, akik felveszik a vakcinát.
Érzelmi alapú döntések
A felmérésből kiderült, hogy az első, szolidaritásra apelláló módszer is sikeres lehetne a szlovák társadalomban, de a döntést sok esetben felülírják az érzelmek.
„A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a vakcinától és a mellékhatásoktól való félelem felülmúlja a betegségtől való félelmet és az önzetlen hajlamokat is. Annak ellenére, hogy a felmérési mintánkban az emberek magas fokú önzetlenséget és valódi érdeklődést mutattak más emberek egészsége iránt, az oltáshoz való hozzáállásukat mégis jobban befolyásolták a mellékhatásokkal kapcsolatos érzelmi reakciók, valamint annak a képességnek a hiánya, hogy meg tudják ítélni az oltóanyagok biztonságosságát és hatékonyságát”
– magyarázta Magdalena Adamus, az SAV munkatársa.
Oltási kampány
A felmérés tanulságai hasznos információkkal szolgálhatnak az egészségügyi minisztérium készülő oltási kampányához. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a szolidaritásra épülő kampány csakis akkor lehet sikeres, ha az emberek rendelkeznek a megfelelő információkkal, és ismerik az oltásokkal kapcsolatos kockázatokat.
„Végül is nem várhatjuk el, hogy az emberek, akiknek nincsen megfelelő végzettségük, értékelni tudják a tudományos cikkeket és tanulmányokat. Ha növelni szeretnénk az oltási hajlandóságot, csökkentenünk kell a félelmüket és a tehetetlenségüket. Ezt főként az álhírek és a hamis információk kizárásával lehet elérni. Nem létezik más megoldás, csak az érthető tudás közvetítése minél több csatornán keresztül”
– zárta Adamus.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.