A lakosság egészségi állapota

Szlovákia nem nevezhető egészséges államnak; a szakembereknek az utóbbi években nem sikerült javítani a lakosok egészségi állapotán, és a közeljövőben sem számíthatunk pozitív változásra. Az utóbbi évtizedben elhunyt lakosok háromnegyedénél a halál oka krónikus, nem fertőző betegség volt, ami összefügg a polgárok helytelen életvitelével, a nem megfelelő szociális és fizikai környezettel, de az emberek közönyével is saját egészségük iránt. A legtöbben szív- és érrendszeri betegségben (55 %), valamint rákban (22,6%) haltak meg. Ezt követik a nem szervi megbetegedésben, balesetekben (5,9%), majd a légzőszervi (5,5%) és emésztőrendszeri betegség következtében elhunytak. A minisztériumi elemzés szerint a betegségek ellen viszonylag könnyebb harcolni, mint a halálozások egyéb okát orvosolni, mert ahhoz az emberek hozzáállásának kellene megváltoznia. Egy összehasonlító nemzetközi tanulmány szerint például a szlovákiai egyetemisták viszonylag sok alkoholt és marihuánát fogyasztanak, a középiskolások pedig gyakrabban isznak, mint korábban, ráadásul az alkohollal különböző tablettákat vesznek be. Egészségügyi állapotunkért 50 %-ban életvitelünk, 20-20 %-ban a munkánk és genetikai adottságaink, 10-20 %-ban pedig az egészségügyi ellátás színvonala „felelős”. A szakemberek az egyik legkockázatosabb biológiai tényezőnek a súlyfölösleget és a kövérséget tartják. Az életstílusunkkal összefüggő tényezők közül rendkívül veszélyes a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a kevés mozgás, a túlzott alkoholfogyasztás és a stressz helytelen kezelése.

A férfiak 31,4 és a nők 36%-ának ülő foglalkozása van, az emberek több mint a fele keveset mozog a munkahelyén, ennek ellenére munka után rendkívül fáradtnak érzik magukat, ezért később sem kívánják a mozgást. Ennek következtében gyengül immunrendszerük, ellustulnak, csökken a kondíciójuk. A minisztérium azt tanácsolja, munka után nem ártana sportolni, sétálni, aki teheti, kertészkedjen, táncoljon a feleségével, fogócskázzon a gyerekeivel. A kevés mozgáson kívül a helytelen táplálkozás következtében is elhízhatunk, ráadásul étrendünk összetétele jelentősen befolyásolhatja a szív- és érrendszeri, illetve a rákos betegségek kialakulását. A lakosok 60 %-a túl sok tojást, félzsíros tejet, rendkívül zsíros sajtokat és joghurtokat, azaz kevés egészséges tejterméket fogyaszt. A legtöbben naponta esznek húst, de abból sem a legegészségesebbet; csak a lakosok 15 %-a fogyaszt hetente halat, a többség a sertéshúst, a baromfit és a marhahúst részesíti előnyben. Zöldséget keveset, gyümölcsöt kicsit többet eszünk, de azt sem annyit, mint kellene. Mindez elsősorban a lakosság rossz anyagi helyzetével, az alacsony fizetésekkel, az élelmiszerek magas árával, a gomba módra terjedő, zsíros ételeket kínáló gyorsbüfékkel és az egészségtelen élelmiszereket népszerűsítő reklámokkal függ össze. „Ha ehhez hozzáadjuk a munkahelyi stresszt, az örökös rohanást, az idegeskedést, sok helyen az egészségtelen ivóvizet, a genetikai adottságot, garantált az infarktus vagy valamilyen más betegség” – figyelmeztet a jelentés. A minisztérium szerint korlátozni kellene az egészségtelen ételek népszerűsítését, a televízió és a rádió segítségével inkább felvilágosító kampányt kellene folytatni. Ha pedig a jövőben sem tapasztalható majd pozitív változás, fontolóra kellene venni az egészségtelen élelmiszerek árának az emelését is, állapítja meg Roman Kováč. (sza)