A lakosok is megsínylik, ha kevesebb pénze lesz az önkormányzatoknak

Agócs Attila, Fülek polgármestere elárulta, a képviselő-testület hétfőn tárgyal a tervezett ipari csarnok sorsáról, melyet az áremelkedés miatt a legjobb esetben is csak részben tudnak megvalósítani. Keszegh Béla, Komárom város vezetője úgy véli, a kormány méltatlanul bánik az önkormányzatokkal, s a túlélés időszaka következik, ami elsősorban a lakosok életminőségében hoz radikális változást.

A ZMOS a legújabb nyilatkozatában arra kérte Veronika Remišová (Za ľudí) beruházásokért, regionális fejlesztésért és informatizációért felelős minisztert, hogy hozzák nyilvánosságra az építőanyagárak emelkedésével kapcsolatos módszertant, mely lehetővé teszi a már leszerződött projektek összegének növelését. A szaktárca még májusban bejelentette, hogy a jóváhagyott törvénymódosításnak köszönhetően uniós forrásokból támogatják az infláció következtében kialakult pluszköltségek fedezését.

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az építőanyagok ára májusban átlagosan 31,8%-ot ugrott, miközben az egy hónappal korábban (áprilisban) jegyzett árakhoz képest 2,5%-os növekedést mértek. Az építési munkák esetében szintén elszabadultak az árak: 17,3%-kal kellett többet fizetni, mint 2021-ben. A szervezet felhívta a figyelmet, a jelenlegi válság veszélybe sodorta a városok és falvak által elnyert pályázatok implementációját – egyesek már felmondták a szerződést a beszállítókkal és lemondtak a vissza nem térítendő pénzügyi támogatásról. Hangsúlyozták, több önkormányzat egyelőre még kivár, de ha nem oldódik meg a helyzet, a beszállítókkal kötött szerződésektől és a vissza nem térítendő anyagi hozzájárulástól szóló szerződésektől egyaránt elállnak. „Ugyanezt jelezték az építőipari cégek is” – szögezik le.

„A beruházásokért, regionális fejlesztésért és informatizációért felelős minisztérium mindent megtett azért, hogy segítsen az önkormányzatoknak ebben a helyzetben” – állítja a szaktárca a lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásban, melyben kiemelik, májusban elfogadtak egy törvénymódosítást, mely indokolt esetben lehetővé teszi a projektre fordított pénzkeret uniós forrásokból történő kiegészítését. „Az önkormányzatok jelenlegi problémáit azonban részben az is okozza, hogy a beszállítókkal kötött szerződések sokszor semmilyen módon nem tartalmazzák az építőanyagárak változtatásának lehetőségét, holott az építőanyagáraknál már közel két éve tart a jelentős ingadozás” – véli a tárca sajtóosztálya. A július elsejétől érvényes irányelv alapján az uniós forrásokért felelős minisztériumoknak a hónap végéig kell kidolgozniuk a szükséges jogi dokumentumokat az operatív programra pályázók számára. „Az egyes minisztériumok eljárásainak alapja a közlekedési tárca által készített módszertan, de erről csak júliusban tárgyalt a kormány. Egyeztetést igényelt a Közbeszerzési Hivatallal, hiszen mindennek összhangban kell lennie a törvénnyel és az európai jogszabályokkal” – folytatódik az érvelés, melyben egyúttal az Európai Bizottság szigorú ellenőrzéseire hivatkoznak.

Vége a fejlesztésnek?

A beruházások megvalósítása országszerte kihívást jelent a vállalkozók, illetve az önkormányzatok részére. Ahogy lapunk is beszámolt róla, Ekecs község nemrégiben döntött úgy, visszalép a rendelőintézet teljes körű felújításától, melyre korábban 755 ezer eurós támogatást nyert el az egészségügyi minisztériumtól. A hatalmas árugrás következtében azonban nem tudják kigazdálkodni a megemelkedett önrészt. A füleki példa szintén közismert – egy ipari csarnok építését tervezték, ami 50–60 munkahelyet teremtene, a 2017-ben (a pályázat kidolgozása idején) becsült 2,2 millió eurós költségvetés azonban mára a kétszeresére duzzadt. Besztercebánya megye ugyan jóváhagyott egy 400 ezer eurós befektetést, jelenleg azonban ez sem elég az eredeti terv megvalósításához. A város polgármestere közölte, a régiófejlesztési és gazdasági minisztériumnál egyaránt próbáltak anyagi forrást igényelni, az előbbi azonban azt javasolta, forduljanak a budapesti székhelyű közös irányító hatósághoz. Agócs szerint ráadásul egy szerencsétlenül megfogalmazott nyilatkozatot közöltek, amit a helyiek úgy értelmeztek, hogy a tárca javaslata szerint Magyarországhoz kellene fordulni segítségért. Ami a gazdasági minisztériumot illeti, itt sem jártak sikerrel, a megye vezetői felkeresték Richard Sulík (SaS) gazdasági minisztert, a város polgármestere pedig az MH Investet is megszólította. A szaktárca érvelése szerint azonban az önkormányzat nem teljesíti az előírt feltételeket a további támogatás lehívására.

Menteni a menthetőt

Agócs hangsúlyozta, már korábban tárgyaltak az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program képviselőivel, de úgy tűnik, a pénzkeretet nem tudják bővíteni. „Próbáljuk a projekt céljait a rendelkezésre álló kerethez szűkíteni” – mondta, majd hozzátette, ez egyfajta rugalmasságot jelent, mert legalább nem kell bebuktatni az egész pályázatot. A végső döntés azonban a képviselők kezében van, hétfőn tárgyalnak arról, hogy a 3 felvázolt variáns közül melyik lesz a befutó. A legutolsó lehetőség az, hogy a város visszafizeti a kapott pénzt, feladja a projektet és befejezi az évek óta tartó erőfeszítést, mely célja a pénzügyi támogatás megszerzése az egykori ipari terület felújítására. A másik megoldás az, hogy a csarnok és az irodaépület nélkül, egy „kis ipari parkot” hoznak létre. A beterjesztett anyag szerint azonban ez több szempontból kockázatos, a kialakított környezet és infrastruktúra elriaszthatja a potenciális befektetőket, mivel mindez sérülhet a csarnok megépítése során. A következő opció az, hogy az egyik csarnokot is megépítik, azzal, hogy a bérlő igényeinek megfelelően bővítheti további épülettel.

Kétélű fegyver

„Óriási a bizonytalanság” – jegyezte meg Agócs arra utalva, hogy a jövőben visszaszorulhat az érdeklődés a pályázatok iránt. Remišováék érvelésével kapcsolatban elmondta, az építőanyag drágulására vonatkozó záradékot kétélű fegyvernek tartja – fennáll a veszélye, hogy a kivitelezők visszaélnek a helyzettel. „Nagy lesz a nyomás a kivitelezők részéről, hogy ha lehet, használják ki ezt a kitételt. A helyzet ingadozik, nem lehet tudni, hogy ténylegesen meddig lesz rá szükség” – figyelmeztetett. Keszegh megerősítette, az építőanyagárak hullámoznak, de egyelőre egy pályázattól sem állt el a város, és mindent megtesznek azért, hogy ne essenek el a támogatásoktól. Hangsúlyozta, igyekeznek kompenzációval megoldani a dolgot, de sok múlik azon, milyen jellegű pályázatról van szó. „A minisztériumnál rugalmasabbak a szabályok, mint az uniós pályázatok esetében” – tette hozzá.

„Matovič-jelenség”

A polgármester szerint azonban az infláción kívül „Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter döntéseink következményeit nyögik az önkormányzatok. Hozzátette, a becslések szerint több mint kétmillió eurót visz el a város költségvetéséből a nemrégiben elfogadott ún. családsegítő csomag. „A kormány elvesz, miközben újabb terhet pakol az önkormányzatokra. Csak a minimális szintű szolgáltatásokat fogják tudni biztosítani” – figyelmeztet. Úgy véli, a kormányon kívül az „Igor Matovič-jelenséggel” is meg kell küzdeniük, hiszen sok esetben épp az ő ötletei nehezítik meg a falvak és városok dolgát. „Nem feltételezem, hogy rossz szándékkal tette, de sajátos rendszerben valósítja meg ezeket az elképzeléseket – konzultáció és valós prognózisok hiányában, egyeztetések mellőzésével, az érdekvédelmi szervezeteket megkerülve, politikai alkukkal nyomják le mindenki torkán, ami veszélyes játék” – mondta az ún. családtámogatási csomag margójára.

Nagyon érzékelhető, hogy a kormánypártoknak nincsenek polgármestereik

– folytatta arra utalva, hogy hiányzik az aktív kommunikáció a városvezetők irányába, s a központi kormány nem tekint partnerként az önkormányzatokra. Azt sem tartja korrektnek, hogy bejelentették a közalkalmazottak fizetésemelését, amire a kormány egymilliárd eurót talált, azt azonban „elfelejtették hozzátenni, hogy például a hivatalnokoknak és az óvoda alkalmazottainak ezt az önkormányzatoknak fog kelleni kifizetni. „A probléma az, hogy azt kommunikálták, hogy az állam jól gazdálkodik és jutalmat tud adni, holott ezt a terhet az önkormányzatokra tolja. A mi esetünkben ez körülbelül 340 ezer embert érint” – mondta, majd hozzátette a pluszkiadás esetükben meghaladja az egymillió eurót.

Túlélés

Azzal kapcsolatban, hogy elbírják-e a nyakukba pakolt terhet, azt mondta, az energiaárak emelkedésével együtt már szinte elviselhetetlen lesz. Úgy véli, a szolgáltatások rovására megy majd mindez, s előbb-utóbb a lakosok életminőségének romlásához vezetnek a megszorítások. Keszegh azt kifogásolja, a kormány említést sem tesz az önkormányzatokat érintő áremelkedésről – részben foglalkozik a családokat sújtó energiaárakkal, illetve a vállalkozói szektorral, a településeket azonban teljesen figyelmen kívül hagyja, annak ellenére, hogy épp a városok a legnagyobb fogyasztók. Rámutatott, az áramért augusztustól az eddigi összeg 6-szorosát kell kifizetnie a városnak, ami egyúttal azt jelenti, az államkasszába is sokkal több adót fizetnek be áfa formájában. Keszegh szerint a kormány épp itt nyújthatna segítő kezet – ha már az árak megfékezését nem tudja garantálni, legalább egyfajta kompenzációs rendszert kidolgozhatna. Komárom esetében idén feltehetően 400 ezer euróval lesz drágább a villanyszámla, jövőre pedig akár egymillió eurós többletkiadással kell számolnia.

A túlélés időszaka jön, amennyiben az állam nem tesz valamit, nem az önkormányzatokkal tol ki, hanem a lakosok életminőségébe lép bele nagyon keményen

– zárta Keszegh arra utalva, hogy az árak teljesen elszálltak és nemcsak a fejlesztések kerültek veszélybe, de a város alapszolgáltatásai is.